A flamandok (hollandul: Vlamingen [ˈvlaːmɪŋə(n)]) Belgium északi részén, Flandriában honos etnikai csoport, akik a holland nyelv helyi változatát, a flamand nyelvet beszélik. Belgium többségét a flamand emberek teszik ki, az ország mintegy 60%-át.
A "flamand" történelmileg földrajzi vonatkozású kifejezés volt, mivel a középkoriFlamand grófság minden lakosát flamandoknak nevezték, etnikai hovatartozásuktól vagy nyelvüktől függetlenül. A flamand ezen felül vonatkozhat a Franciaország és Hollandia területén élő, a flamand nyelvet beszélő kisebbségekre.
A flamand nép a germán törzsek, elsősorban a frank és gall (v. „germano-kelta”) törzs leszármazottai, amelyek a mai Belgium területén telepedtek le a római hódítást megelőzően.
A flamandok legközelebbi rokonai, kultúra, nyelv és származás tekintetében a hollandok illetve a dél-afrikai búr vagy afrikaans telepesek.[4]
Kultúra és identitás
A flamand kultúra egyik legmeghatározóbb eleme a flamand nyelv, amely a nyugati germán nyelvek csoportjába tartozik. A flamand nyelv gyakorlatilag megegyezik a szomszédos Hollandia nyelvével (holland nyelv, bár a kiejtésben jelentős eltérések tapasztalhatók), ellentétben Belgium másik nagy népcsoportjával, a franciával rokon nyelvet beszélő vallonokkal.
A széles körben elterjedt tévhiedelemmel ellentétben létezik flamand irodalom, bár a flamand irodalmi irányzatok egyidejűleg megtalálhatók a holland irodalomban is. A flamand írók és költők művei elérhetők és élvezhetők minden hollandul beszélő személy számára. A legtöbb olvasó, elsősorban a szóhasználat különbözősége miatt, képes megkülönböztetni a flamand irodalmi alkotásokat, bár ezek a különbségek a gyakorlatban nem jelentősek.
A flamand oktatás magas színvonalának köszönhetően a legtöbb tanuló legalább két vagy három nyelvet sajátít el iskolai tanulmányai során: a legtöbb iskolában a francia és német (mint Belgium hivatalosan elismert nyelvei) oktatása az 5. osztálytól kötelező, ezen felül az angol és egyéb idegen nyelvek is népszerűek. A flamandok többsége, 59%-a beszéli a franciát és 53%-uk az angolt, mint második vagy harmadik nyelvet.[5]
A flamand kultúrát, részben a gazdasági nyitottságból fakadóan, mindig is erős külső hatások érték, bár a napjainkban tapasztalható angolszász orientáció csak az 1960-as évektől tapasztalható, ezt megelőzően a flamand kultúrát a vallonok által képviselt francia kultúra dominálta. Az elmúlt fél évszázadban ugrásszerűen emelkedett az angol magas fokon beszélők száma, míg a francia és német jelentősége valamelyest csökkent.
Flandria hivatalos nyelve a holland, illetve helyi változata, a flamand nyelv, amely a belga szövetségi államban egyenlő státuszt élvez a francia nyelvvel (a nyelvi kérdés jogi szabályozása meglehetősen bonyolult és rendkívül kényes politikai kérdés).[6]
A flamand nyelvnek számos, általában egy régióhoz vagy városhoz köthető nyelvjárása létezik, de ezek mindegyike besorolható a hollanddal közös 3 nagyobb csoportba.
A második világháborút megelőzően a nyelvjárások között erőteljes különbségek léteztek, elsősorban a kiejtés, szóhasználat területén – szinte minden nagyobb városnak külön nyelvjárása volt. Azóta, a rádió, televízió és lakosság növekvő mobilitásának hatására a nyelvjárások közötti különbségek lassan eltűntek, használatuk visszaszorult.
A helyi dialektusok eltűnését új nyelvjárások felbukkanása kíséri, elsősorban a szabványos holland és egyes flamand nyelvjárások keveréke, amit időnként „tussentaal”-nak(wd) („átmeneti nyelv”), vagy lekicsinylő módon „verkavelingsvlaams”-nak neveznek (ez utóbbi jelentése nehezen fordítható magyarra, elsősorban arra a kialakuló flamand nyelvjárásra utal, amelyet a flamand városok újonnan épült lakónegyedeiben letelepedő, eredetileg különböző vidékekről származó, különféle dialektusokat beszélő flamandok alakítanak ki, leginkább a „kertvárosi flamand” adja vissza hangulatát).
A brüsszeli flamand dialektus szókincsét és kiejtését is erőteljesen befolyásolta a francia nyelv. A franciaországi flamand kisebbség elenyésző része (kb. 150 000 fő) érti vagy beszéli a hollandot vagy a helyi flamand nyelvjárást.[7]
Vallás
A flamandok mintegy háromnegyede tartozik a katolikus egyházhoz. A többség követi a házassággal és a halállal kapcsolatos vallási előírásokat és a legtöbben a gyermekeiket is megkeresztelik, habár csak mintegy 8%-uk vesz részt rendszeresen (hetente) egyházi szertartásokon. Flandria lakosainak mintegy fele vallja magát agnosztikusnak vagy ateistának. Az iszlám, zsidó, görögkatolikus, protestáns és a buddhista vallásokat a belga állam hivatalosan is elismeri, híveiket legtöbbször a Flandria területén élő kisebbségek között találjuk. Egy 2006-os felmérés alapján Flandria lakosainak 55%-a tartja magát vallásosnak és 36%-ok hiszi, hogy Isten teremtette a világot.[8]
A flamand politikai életben rendszeresen felbukkanó nacionalista mozgalmak nagyrészt Belgium két régiója, a holland nyelvű Flandria és a francia nyelvű Vallónia közötti feszültségekre vezethetők vissza. Belgium 1830-as megalapítása után az ország a francia elit politikai-kulturális és részben gazdasági befolyása alatt állt, az ország hivatalos nyelve a francia lett. A két közösség közötti feszültségek vezettek Belgium 1970-es nyelvi felosztásához és a flamand régió nagyobb befolyásáért vagy éppen önállóságáért küzdő flamand politikai mozgalmak megalakulásához.[9] Részben a flamand politikai mozgalmak sikerének köszönhető a belga szövetségi kormány befolyásának és hatáskörének folyamatos csökkenése, a helyi közösségek és nyelvi régiók javára.
Egészen az 1960-as évekig a belga állam francia nyelvterületnek számított: nemcsak Vallónia lakosai használták a franciát mint elsődleges nyelvet, hanem a burgundiai hercegség idejéből származó nemesség, illetve a flamand régió nagypolgári rétege is, a 19. század elejétől fogva. A francia nyelv használata kötelező volt az államigazgatás, oktatás és igazságszolgáltatás minden területén.
Egészen az 1930-as évekig a flamand lakosokat is csak francia nyelven oktatták, a bírósági tárgyalásokat francia nyelven folytatták (aminek következtében rendszeresen előfordult, hogy flamand földműveseket úgy ítéltek el, hogy sem a tárgyalást, sem az ítélethirdetést nem értették). Az általánosan elterjedt hiedelem szerint az I. világháború során rendszeresen problémát okozott a flamand sorkatonák és francia tiszjeik közötti feszültség.[10]
A II. világháborút követően, az 1960-as évektől a két régió közötti korábbi status quo megváltozott, részben Flandria gazdaságának erőteljes növekedése következtében és a vallón tartomány hagyományos iparágai, a szénbányászat és az acélipar válsága miatt. Belgium déli része, amely korábban a belga gazdaság motorja volt, mindinkább a rohamosan fejlődő Flandria mögé csúszott és a szövetségi kormányon keresztül folyósított támogatásokra szorult. A támogatások ügye a mai napig konfliktus forrása a két közösség viszonyában. Az 1970-es belga alkotmányreformot követően Belgiumot nyelvi alapon két szövetségi régióra osztották fel és kialakult a mai napig fennálló föderális politikai berendezkedés.
Az elmúlt évtizedekben fokozatosan erősödött a flamand mozgalmon belül Flandria teljes önállóságáért küzdők befolyása. Jelenleg két politikai párt programjában szerepel a Belgiumtól való elszakadás: az Új Flamand Szövetség (Nieuw-Vlaamse Alliantie) és a Vlaams Belang.
A VB elutasítja a belga nemzeti identitást és magát flamand nemzeti pártnak definiálja, amely a flamand nemzet önállóságáért és szuverenitásáért küzd.[11]
A VB támogatja Belgium felosztását és Flandria, mint önálló állam megalapítását is.[12][13]
A többi flamand politikai párt nem osztja a VB (amely a korábban bírósági végzés által feloszlatott Vlaams Blok utódja) flamand önállóságra vonatkozó nézeteit. A többi parlamenti párt ún. „egészségügyi kordonnal” ('[cordon sanitaire]') veszi körül ezt a pártot, ami azt jelenti, hogy a Vlaams Belang-al nem kötnek koaliciót sem szövetségi, sem regionális vagy önkormányzati szinten.[14][15]
A VB-nek gyakorlatilag nincs esélye kormányalakításra, bár támogatottsága Flandriában jelenleg 20% körüli,[16] de a helyi önkormányzatok több helyütt csak úgy működőképesek, hogy az összes többi párt (sokszor hat-hét, köztük szélsőbaloldali párt is) alkot koalíciót. Ezzel ellentétben az Új Flamand Szövetség jelenleg is koalíciót alkot a flamand kereszténydemokrata CD&V párttal.
A flamand közösség egyike a három, Belgiumban hivatalosan elismert nyelvi-kulturális közösségnek ('communauté/gemeenschap/Gemeinschaft'), ami nem azonos a területi alapon szerveződő Flandriával, mint szövetségi régióval ('region/gewest/Region').
Flamand szimbólumok
A flamand közösség hivatalos zászlója sárga alapon fekete oroszlánt ábrázol, az oroszlán karmai és nyelve vörös.[17] A jelenlegi változatot 1991-ben fogadta el a flamand közösség, korábban létezett egy teljesen fekete oroszlánt ábrázoló változat is.[18][19]
Napjainkban mindkét változat látható, illetve kereskedelmi forgalomban kapható, de csak a modern változatot lehet használni hivatalos alkalmakkor. A flamand régió és a flamand közösség intézményei egyaránt használják a teljesen fekete, illetve a vörös karmú-nyelvű változatot az intézményi logókban.[20]
A flamand oroszlán történelmi háttere
Coat of arms of the counts of Flanders
A flamand oroszlánt, mint címerállatot először Elzászi Fülöp (1143 – 1191. augusztus 1), 1168-tól flamand gróf használta hivatalos pecsétjén.[21] Ettől kezdve az oroszlánt, mint hivatalos címerállatot használták az elzászi, flandriai és Dampierre grófi dinasztiák. A burgundiai grófok hatalomra kerülését követően az oroszlánt címerpajzson ábrázolták. A Flandriát is magában foglaló Egyesült Holland Királyság 1815-ös megalakítása után került ismét az oroszlános címer a flamand tartomány zászlajára.
Flandria oroszlánja
A "Vlaenderen die Leu" (Flandria az oroszlán) mottó egyes források szerint[22][23][24]Pieter de Coninck címerén volt látható, az 1302. július 11-én vívott Aranysarkantyús csata során. A legenda szerint a csatában a flamand oldalon részvevő mintegy 300-400 lovag szintén a "Vlaenderen den Leeuw" csatakiáltást használhat, hogy a gyalogság össze ne keverje őket a csata hevében a francia lovagokkal. Louis van Velthem is utal az oroszlánra az 1472. augusztusi Blangys-Guinegatte-i csatát leíró "'Spiegel Historiael'" c. művében. Később a 19. szd. során Hendrik Conscience használta ezt a mottót az 1302-es csatát feldolgozó történelmi regényében, a Flandria oroszlánjában (hollandul: De leeuw van Vlaanderen).
Flamand kisebbségek a világban
Flamand emigránsok és utódaik élnek napjainkban Hollandiában, Franciaországban, az Egyesült Államokban,[25] Nagy-Britanniában, Kanadában,[26][27] Indiában, Sri Lanka szigetén, Indonéziában, Ausztráliában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Dél-Amerikában élnek.
A 15-16. század során a mai Flandria területén hatalmas gazdasági és kulturális, illetve ezek nyomán társadalmi fejlődés indult meg, a kontinentális Európa területén először Flandriában indult meg az ipari forradalomnak nevezett gyors iparosodás folyamata. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan a társadalmi feszültségek és a politikai bizonytalanság is hozzájárult, hogy a korábban manufaktúrákban alkalmazott iparosok, művészek és egyéb kézművesek, más lehetőség híján, külföldre vándoroltak. Flamand bevándorlók alapították az első nyomdákat Spanyolországban és Portugáliában; a flamand telepesek olyan nagy számban érkeztek a mai Azori-szigetekre, hogy a korabeli források csak Flamand-szigetekként említették a szigetcsoportot.
Az első világháborút megelőző időszakban Flandria népességének rohamos növekedése és a textilipar folyamatos hanyatlása biztosította a flamand kivándorlók folyamatos utánpótlását. Az emigránsok nem csak a flamand társadalom szegényebb rétegeiből érkeztek, a középosztálybeli családok is a tengerentúli lehetőségeket választották (pl. a tanárképző vagy mérnöki főiskolák), mint például Louis Cruis, aki Brazília határait feltérképező expedíciókat vezetett és a későbbi főváros, Brasília megalapításában is részt vett.
Mintegy 400 000 flamand földműves telepedett le Franciaország elmaradottabb régióiban és nagymértékben hozzájárultak a francia földműves hagyományok felélesztéséhez és továbbviteléhez. További mintegy 800-850 000 flamand nemzetiségű lakos él a francia Nord és Pas-de-Calaisdépartement-ek területén, amelyek 1656-ban kerültek francia fennhatóság alá. A flamand grófság további kisebb területeket vesztett a nagy francia forradalom során, egészen az 1790-es évekig, amikor kialakult a máig fennálló határ a két ország között.
A dél-afrikai holland gyarmat megalapítása után számos flamand család vándorolt ki Afrikába.
Érdekesség
A spanyol nyelvben a flamandokat és a flamand nyelvet egyaránt a flamenco szó jelöli, ugyanaz, amely a flamenco táncot. Egyes magyarázatok szerint az egyezőség arra utal, hogy a tánc maga a történelmi Flandria területén alakult ki. Egy másik magyarázat a Spanyol-Németalföldön kitört felkelés idejére vezeti vissza a szó eredetét, amely eredetileg a királyi fennhatóságot el nem ismerő személyekre utalt; később ezt az elnevezést kezdték használni a Spanyolország területén a 18. sz.-ban megjelenő vándorcigányokra, illetve jellegzetes táncukra is.
Jegyzetek
↑Totale residerende bevolking op 1 januari 2008 per geslacht en per gewest en provincie, met oppervlakte en bevolkingsdichtheid (holland nyelven) (asp). Belgian Federal Government Service (ministry) of Economy – Directorate-general Statistics Belgium, 2008 [2010. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.) – Megjegyzés: a belgák 59%-a flamand. Általában a flamand régió minden lakosát a flamandok közé számítják. A Wallóniában élő, flamand anyanyelvű kisebbség és a Flandriában élő francia anyanyelvű kisebbség száma kb. megegyezik. Brüsszelben a lakosság kb. 15%-a flamand.
↑ abcdeVlamingen in de Wereld. Vlamingen in de Wereld, a flamand kormányzat által támogatott alapítvány, amely a Flandriából kitelepülőknek nyújt segítséget.. [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 1.), Canada: A 2006-os kanadai népszámlálás soránArchiválva2009. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben 12 430 fő adta meg a flamandot az etnikum kategóriában, míg további 168 910 fő belgának vallotta magát.
↑Afrikaans vagy búr: a dél-afrikai holland telepesek leszármazottai az afrikaans nyelvet beszélik, de kölcsönösen megértik egymást a flamandokkal; a hollandok származásukat, nyelvüket és történelmüket tekintve a flamandok legközelebbi rokonai. A flamandok ezen felül nyelvi rokonságban állnak a Németország északi részén élőkkel, illetve, a hollandon keresztül, a fríz népcsoporttal.
↑Ginsburgh, Victor, Université Catholique de Louvain; Weber, Shlomo, Professor Economy and Director of the Center for Economic Studies of the Southern Methodist University, Dallas, USA, and having a seat in the expert panel of the IMF[1] (2006. June). „La dynamique des langues en Belgique” (french nyelven) (pdf 0.7 MB). Regards économiques, Publication préparée par les économistes de l'Université Catholique de Louvain (Numéro 42). [2006. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 7.) „Ce numéro de Regards économiques est consacré à la question des connaissances linguistiques en Belgique et dans ses trois régions (Bruxelles, Flandre, Wallonie). Les enquêtes montrent que la Flandre est bien plus multilingue, ce qui est sans doute un fait bien connu, mais la différence est considérable : alors que 59 % et 53 % des Flamands connaissent le français ou l'anglais respectivement, seulement 19 % et 17 % des Wallons connaissent le néerlandais ou l'anglais. Les mesures préconisées par le Plan Marshall vont dans la bonne direction, mais sont sans doute très insuffisantes pour combler le retard. … 95 pour cent des Bruxellois déclarent parler le français, alors que ce pourcentage tombe à 59 pour cent pour le néerlandais. Quant à l’anglais, il est connu par une proportion importante de la population à Bruxelles (41 pour cent). … Le syndrome d’H (…) frappe la Wallonie, où à peine 19 et 17 pour cent de la population parlent respectivement le néerlandais et l’anglais.”
↑Structuur van de bevolking – België / Brussels Hoofdstedelijk Gewest / Vlaams Gewest / Waals Gewest / De 25 bevolkingsrijkste gemeenten (2000–2006) (holland nyelven) (asp). Belgian Federal Government Service (ministry) of Economy – Directorate-general Statistics Belgium, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2007. május 23.) – Jegyzet: Belgium lakóinak 59%-a flamand, vagyis hollandul beszél. A Vallóniában élő flamandok, illetve a Flandriában élő vallonok száma aránylag alacsony és gyakorlatilag megegyezik, ezért Flandria lakossága gyakorlatilag egyenlő a flamand nyelvet beszélők számával (a lakosság 99%-a beszél flamandul). Holland: Flandria 6,079 millió lakosa és Brüsszel 1,019 millió lakosának kb. 15%-a, összesen 6,23 millió vagy 59,3%-a Belgium 10,511 milliós lakosságának (2006). Német: 70 400 fő a német nyelvű közösség területén és mintegy 20 000–25 000 német kisebbségi Vallónia területén, összesen a belga lakosság 0,9%-a. Francia: mintegy 3,414 millió lakos Vallónia területén, 93 000 a német nyelvi közösség területén (összesen mintegy 3,321 millió), illetve Brüsszel lakosságának 85%-a, összesen 4,187 millió vagyis Belgium lakosságának 39,8%-a.
↑A felmérést a 'Vepec' készítette ('Vereniging voor Promotie en Communicatie'Archiválva2007. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben), a Knack hetilap publikálta a felmérést 2006. november 22-én p.14. [A hollandban használt 'gelovig' kifejezést a felmérésben 'vallásos'-nak értelmezték; bár a szó eredeti jelentése szerint a 'hívő'-k megnevezésére utal, vagyis akik egy meghatározott istenben (ld. monoteizmus vagy a halál utáni életben hisznek].
↑Például a Vlaams Belang politikai programja szerint a 'flamand nemzet'-nek joga van az önrendelkezéshez: De Vlaamse onafhankelijkheid is een principekwestie voor het Vlaams Belang. Het Vlaamse volk kan en moet zijn recht op zelfbeschikking uitoefenen. Ld. még a Vlaams Belang website-játArchiválva2007. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.
↑A flamandok között ma is létező legenda szerint számtalan flamand közkatona halálát okozta, hogy nem értették a francia tisztek parancsait. Ennek némileg ellentmond, hogy a belga hadsereg területi alapon szerveződött, a Flandriából származó alakulatoknak flamand tisztjeik voltak, akik iskoláztatásuknak köszönhetően tökéletesen megértették mind a francia, mint a flamand nyelven kiadott utasításokat.
↑Részlet a pártprogrambólArchiválva2007. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben: Het Vlaams Belang is een Vlaams-nationalistische partij. Voor ons is het zelfbeschikkingsrecht der volkeren fundamenteel. De soevereiniteit van een natie moet van het volk zelf uitgaan. Elk volk heeft het recht zijn toekomst in te richten zoals het dat wil, bij voorkeur in een eigen staat. Wij vinden dat de identiteit van ons volk, van élk volk, zo waardevol is dat een nationale identiteit speciale bescherming moet genieten.
↑Részlet a pártprogrambólArchiválva2007. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben: Vlaanderen moet Europa voorbereiden op een vreedzame opdeling van België. Vlaanderen moet Europa warm maken voor een uitdagend en dynamisch project, voor de komst van een nieuwe, moderne staat in het hart van Europa.
↑(hollandul)Flemish Authorities - coat of armsArchiválva2003. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben De officiële voorstelling van het wapen van de Vlaamse Gemeenschap, in zwart - wit en in kleur, werd vastgesteld bij de ministeriële besluiten van 2 januari 1991 (BS 2 maart 1991), en zoals afgebeeld op de bijlagen bij deze besluiten.- flagArchiválva2007. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑Példák a fekete oroszlánt ábrázoló zászló használatára Kelet- és Nyugat-Flandria területéről:
Verschuerens Modern Woordenboek, 6th revised ed.. N. V. Brepols, Turnhout, volume M-Z, plate "Wapenschilden" left of p. 1997. o. (1954 vagy később) Ezt a szótárat-enciklopédiát 1933. március 8-án engedélyezte a belga kormány, mint hivatalos tankönyvet a középfokú oktatási intézményekben.
↑Armorial des provinces et des communes de Belgique, Max Servais: pp. 217-219, leírja a kétféle zászló eredetét, Nyugat- és Kelet-Flandria zászlainak 1816-os kialakítását, illetve 1830 utáni módosításukat.
↑Ld. pl a flamand régió hivatalos oldalát [2]Archiválva2005. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben vagy a flamand közösség kormányzatának honlapját: [3].
↑Armorial des provinces et des communes de Belgique, Max Servais
↑Flanders (Belgium). Flags of the World web site, 2006. december 2. (Hozzáférés: 2007. augusztus 26.)
↑Velde, François R.: War-Cries, 2000. április 1. (Hozzáférés: 2007. augusztus 26.)
↑Vlamingen in de Wereld. Vlamingen in de Wereld, a foundation offering services for Flemish expatriates, with cooperation of the Flemish government.. [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 1.), Canada: 2001 Canadian CensusArchiválva2013. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
mintegy 11 655 lakos választotta a „flamandot”, mint nemzetiséget. Mintegy 129 780 választotta a „belgát”. (2001).
↑Pl.. [2002. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 5.)
A Cure for PokeritisJohn Bunny dan Flora Finch sebagai George dan Mary BrownSutradaraLaurence TrimblePemeran John Bunny Flora Finch PerusahaanproduksiVitagraph Company of AmericaDistributorGeneral Film Company[1]Tanggal rilis 23 Februari 1912 (1912-02-23) Durasi13 menitNegaraAmerika SerikatBahasaFilm bisuIntertitel Inggris A Cure for Pokeritis adalah sebuah film bisu pendek tahun 1912 yang dibintangi oleh John Bunny dan Flora Finch. Setelah Bunny meninggal pada tahun 1915, film i...
Deistvui, Manya!SutradaraRoman YershovDitulis olehRoman YershovIgor VinnichenkoPemeran Yuliya Menshova Sergey Bekhterev Yevgeny Vesnik Georgy Millyar Penata musikAndrei AndersenSinematograferRadik AskarovValeriy MüllgautPerusahaanproduksiLenfilmTanggal rilis 1991 (1991) Durasi110 menitNegaraUni SovietBahasaRusia Deistvui, Manya! (Rusia: Действуй, Маня!code: ru is deprecated ) adalah film komedi fiksi ilmiah Uni Soviet tahun 1991 yang disutradarai oleh Roman Yershov. ...
Elias Djo Elias Djo adalah seorang politikus Indonesia. Ia menjabat sebagai Bupati Nagekeo dari 23 Desember 2013 sampai 23 Desember 2018 mendampingi Paulinus Yohannes Nuwa Veto selaku Wakil Bupati Nagekeo.[1] Ia tergabung dalam Partai Golongan Karya (Golkar).[2] Referensi ^ Alfred Dama, ed. (23-12-2013). Lantik Bupati dan Wabup Nagekeo, Gubernur Titip Masalah Tanah. Tribunnews.com. Diakses tanggal 07-05-2022. Periksa nilai tanggal di: |access-date=, |date= (ban...
Sungai Kuyoh adalah sebuah sungai yang terletak di Kuala Lumpur, Malaysia.[1] Lihat pula Daftar sungai di Malaysia Referensi ^ Salinan arsip. Diarsipkan dari versi asli tanggal 2016-03-05. Diakses tanggal 2015-10-27. Artikel bertopik geografi atau tempat Malaysia ini adalah sebuah rintisan. Anda dapat membantu Wikipedia dengan mengembangkannya.lbs
Hubungan Oman – Amerika Serikat Oman Amerika Serikat Hubungan Amerika Serikat dengan Oman adalah hubungan bilateral antara Oman dan Amerika Serikat.[1] Hubungan AS dengan Oman telah berlangsung selama 200 tahun, dengan kapal-kapal niaga Amerika Serikat berlabuh di Oman pada awal 1790. Oman adalah negara Arab pertama yang mengakui Amerika Serikat, mengirimkan seorang duta pada 1841.[2] Referensi ^ Katzman, Kenneth (December 4, 2017). Oman: Reform, Security, and U.S. Policy (...
Get Well SoonAlbum studio karya Pee Wee GaskinsDirilis2022GenrePop, Indonesian Indie, Indonesian Pop, Indonesian RockDurasi26:38LabelUniversal Music GroupKronologi Pee Wee Gaskins Mixed Feeling(2019)Mixed Feeling2019 Get Well Soon(2022) Get Well Soon adalah album studio ketujuh karya Pee Wee Gaskins yang dirilis pada tahun 2022. Singel yang dirilis dari album ini adalah Vaya Con Dios, Unsteady Feeling, Summer Fling dan Fluktuasi Glukosa. Daftar lagu No.JudulDurasi1.Vaya Con Dios4:042.Unst...
Election in Vermont Main article: 1972 United States presidential election 1972 United States presidential election in Vermont ← 1968 November 7, 1972 1976 → Nominee Richard Nixon George McGovern Party Republican Democratic Home state California South Dakota Running mate Spiro Agnew Sargent Shriver Electoral vote 3 0 Popular vote 117,149 68,174 Percentage 62.66% 36.47% County results Municipality results Nixon 40-50% 50-...
Nassau City of NassauMotto: Forward, Upward, Onward, Together (Maju, Ke Atas, Ke Depan, Bersama)Negara BahamapulauNew ProvidenceDidirikan1695Luas • Total207 km2 (80 sq mi)Populasi (2010) • Total248.948 • Kepadatan1,200/km2 (3,100/sq mi) • Kepadatan metropolitan1.203/km2 (3,120/sq mi)Zona waktuUTC−5 (EST) • Musim panas (DST)UTC−4 (EDT)Kode area telepon242 Nassau /ˈnæsɔː/ adalah ibu ...
45e régiment d'infanterie territoriale Soldats du 45e régiment territorial dans un camp de prisonniers en Allemagne. Pays France Branche Armée de terre Type Régiment d'infanterie territoriale Rôle Infanterie de soutien Inscriptionssur l’emblème Verdun 1916 Guerres Première Guerre mondiale modifier Le 45e régiment d'infanterie territoriale est un régiment d'infanterie de l'armée de terre française qui a participé à la Première Guerre mondiale. Il est mobil...
Proposed semiconductor implementation of quantum computers The spin qubit quantum computer is a quantum computer based on controlling the spin of charge carriers (electrons and electron holes) in semiconductor devices.[1] The first spin qubit quantum computer was first proposed by Daniel Loss and David P. DiVincenzo in 1997,[1][2] also known as the Loss–DiVincenzo quantum computer.[citation needed] The proposal was to use the intrinsic spin-½ degree of freed...
Il presente glossario musicale contiene termini usati nel campo della musica.Se cerchi un elenco di tutte le voci di wikipedia riguardanti la musica, consulta la Categoria:Musica. Per la vastità dell'argomento preso in considerazione, è da considerarsi un lavoro in corso in continuo aggiornamento. Se puoi, ricorda di aggiungere qualche nuovo dato o compilare/ampliare qualche voce, ma senza inserire interventi frammentari e coordinando il testo con le voci di wikipedia già esistenti. Consi...
Civilian-staffed U.S. Air Force law enforcment agency This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) The topic of this article may not meet Wikipedia's notability guidelines for companies and organizations. Please help to demonstrate the notability of the topic by citing reliable secondary sources that are independent of the topic and provide significant coverage of it beyond a mere triv...
U.S. federal statutes on the Coast Guard This article is part of a series on theUnited States Code United States Code Title 1 - General Provisions Title 2 - The Congress Title 3 - The President Title 4 - Flag and Seal, Seat of Government, and the States Title 5 - Government Organization and Employees Title 6 - Domestic Security Title 7 - Agriculture Title 8 - Aliens and Nationality Title 9 - Arbitration Title 10 - Armed Forces Title 11 - Bankruptcy Title 12 - Banks and Banking Title 13 - Cens...
Державний комітет телебачення і радіомовлення України (Держкомтелерадіо) Приміщення комітетуЗагальна інформаціяКраїна УкраїнаДата створення 2003Керівне відомство Кабінет Міністрів УкраїниРічний бюджет 1 964 898 500 ₴[1]Голова Олег НаливайкоПідвідомчі ор...
International women's rights organization Women International Democratic FederationOriginal WIDF logo from its foundingAbbreviationWIDFFormationDecember 1945TypeNGOPurposeAssociation of World's Women OrganizationsHeadquartersParis→East BerlinRegion served WorldwideOfficial language English, French, Russian, Spanish, Arabic, German, Portuguese The Women's International Democratic Federation (WIDF) is an international women's rights organization. Established in 1945, it was most active during...
Pour les articles homonymes, voir Shell. Pour l’article ayant un titre homophone, voir Chelles. Shell Siège social de Shell à Londres (Royaume-Uni). Création 1890 Fondateurs Marcus Samuel et Henri Deterding Forme juridique Public limited company Action Euronext : RDSA, LSE : RDSA Siège social La Haye, Pays-Bas(siège international)Shell Centre,Londres, Royaume-Uni(bureaux centraux) Direction Wael Sawan, depuis le 1er janvier 2023 Président Andrew Mackenzie (en) (de...
