Feszl Frigyes

Feszl Frigyes
Portréja Sterio Károly festményén
Portréja Sterio Károly festményén
Született1821. február 20.[1][2][3][4]
Pest[5]
Elhunyt1884. július 25. (63 évesen)[4][6][5]
Budapest[5][4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/1-2-1)[7]
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiPesti Vigadó
A Wikimédia Commons tartalmaz Feszl Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Feszl Frigyes, Fessl (Pest, 1821. február 20. – Budapest, 1884. július 25.[8]) magyar építész, a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere.

Élete

Domborműve a Szegedi Pantheonban (Ohmann Béla alkotása)

Német polgári családból származott, apja Feszl József (1791–1860) kőfaragó mester volt. 14 testvér közül Frigyes volt az ötödik gyermek. József bátyja (1819–1866) és János öccse (1822–1852) is építész lett. Frigyes 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, majd Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, utána József bátyjával együtt beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára. 1844-ben tértek haza.

1849-ben feleségül vette Hoffmann Reginát (†1851), akinek tőle két gyermeke született: Regina Stefánia Katalin (1849–1870) és Frigyes (1850–1910), aki építési vállalkozó lett. Reginát Zofahl Lőrinc építész fia, Zofall Ernő állatorvos vette feleségül 1868. november 10-én Pesten.[9]

Első felesége halála után 1858-ban másodszor is megnősült, Quandt Vilmát (1827–1902) vette feleségül. 1861 és 1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult. 1866-ban lett csak céhes mester.

Főbb művei

A Pesti Vigadó épülete
  • 1845. Pest, Országháza pályaterve
  • 1846–48. Pest V., Nádor u. 22, Oszvald-ház
  • 1847. Pest, Terézvárosi új Szervita templom és rendház terve
  • 1848–49. Pest IV. (ma V.), Váci u. 57., Balassovits-ház
  • 1849. Pest, Mór fürdő terve
  • 1851. Pest, Dohány utcai zsinagóga szentélyterve
  • 1852. Szob, Luczenbacher-sírkápolna
  • 1852. Pest, Budakeszi út 71., Kochmeister-villa
  • 1852. Pilismarót, Heckenaszt-villa
  • 1853 körül. Pest, Kálvin téri református templom, síremlék
  • 1853–54. Pest V., Sas u. 3., Frölich-ház
  • 1854–55. Pest, Belvárosi plébánia (elpusztult)
  • 1856. Buda, Kapucinus templom (Fő utca 32.) külsejének átalakítása romantikus stílusúvá Gerster Károllyal
  • 1858–59. Pest, Dohány utcai zsinagóga szentélykialakítása
  • 1859–65. Pest, Pesti Vigadó
  • 1860. Pest, Nyári színház (elpusztult)
  • 1861. Pest, MTA székházának terve
  • 1863. Pest, Dreher-sörgyár
  • 1867–69. Pécsi zsinagóga terve Gerster Károllyal, Kauser Lipóttal
A Mayer-ház
  • 1872–73. Budapest VI., Nagymező u. 1., Polg. fiúiskola és paplak, ma: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
  • 1873. A Duna-part és a Várhegy rendezési terve
  • 1873–74. Elemi népiskolák:
Budapest VI., Szív u. 19–21., ma: Tóth Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
Budapest VII., Wesselényi u. 52.,[10] ma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ligeti Épület
Budapest VIII., Dankó u. 31., ma: Napraforgó Egyesített Óvoda Napsugár Tagóvodája
Budapest X., Szent László tér 34., ma: Kroó György Zeneiskola
  • 1874. Régi Műcsarnok terve
  • 1876–77. Deák-mauzóleum és -szobor terve
  • 1883–84. Budapest, Andrássy út 99., Mayer-ház

Egyéb

Vízivárosi volt kapucinus templom (Alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom) és kolostor, Frey Lajossal a Budai Váralagút krisztinavárosi bejárata[forrás?], Pán Józseffel a kiskörúti, volt London Szálló.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (34/1-2-1)

Jegyzetek

  1. ↑ European Theatre Architecture (angol, cseh, szlovák, szlovén, lengyel, magyar, német, olasz, svéd, horvát, spanyol és portugál nyelven). Arts and Theatre Institute. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ Feszl, Frigyes, Frigyes Feszl
  4. ↑ a b c http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1180-feszl-frigyes, 2023. május 7.
  5. ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. szeptember 8., PIM54327
  6. ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
  7. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20211031_hol_sirjaik_domborulnak_epiteszek_a_nemzeti_sirkertben
  8. ↑ Feszl Frigyes. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2013. december 30.)
  9. ↑ Pest-józsefvárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve 568/1868.
  10. ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/10/23/wesselenyi_utca_52

Irodalom

  • Vámos Ferenc: Feszl Frigyes és kora (Magy. Műv., Budapest, 1925)
  • Gerle János szerk.: Feszl Frigyes (Budapest, 2004) [1][halott link]

További információk

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [2]
  • 150 éves Feszl Táncpalotája
  • Feszl Frigyes, 1821–1884. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban; vál., tan. Komárik Dénes; BTM, Budapest, 1984
  • Szalai Imre: Kristálycsárda avagy Csipkerózsika vára. Esszé-regény a Vigadó újjáépítőjéről; sajtó alá rend. Nádor Györgyné; Nádor Györgyné, Bp., 1988
  • Komárik Dénes: Feszl Frigyes. 1821–1884; Akadémiai, Bp., 1993
  • Feszl Frigyes; vál., szerk. Gerle János; Holnap, Bp., 2004 (Az Építészet Mesterei-sorozat)