Pán József (építész)

Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Pán József (egyértelműsítő lap).
Pán József
Született1810. július 2.[1]
Prága[1]
Elhunyt1890. január 9. (79 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
Halál okagyomorhurut
A Wikimédia Commons tartalmaz Pán József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pán József (Prága, 1810. július 2.[2] – Budapest, 1890. január 9.) magyar építész.

Élete

1834-től,[3] más források szerint 1844-től[4] működött Budapesten. 1847-ben a budai, 1863-ban a pesti építőcéh tagja.[3] Bécsben képezte magát, azután a főváros romantikus stílusban dolgozó építészeinek egyik legjelesebbje volt.[4] Az 1860–70-es évek elején alkotott munkái a késő romantika legszebb művei közé tartoznak.[3]

Fő műve a krisztinavárosi Karátsonyi-palota, melyet gr. Karácsonyi Guidó számára készített az 1850-es évek második felében.[4] Másik neves alkotása a Pannonia-szálló, amelyet 1867-ben tervezett Westermayer József számára.[3]

1­890. január 9-én, 80 éves korában hunyt el idült gyomor­hurutban.

Ismert épületei

  • 1856: a gróf Karácsonyi-család krisztinavárosi palotája, Budapest (1938-ban lebontották)[3]
  • 1859[5]/1863:[6] London-szálló, Budapest, Váci út (Feszl Frigyessel közösen)[3][4] – 1927-ben áruházzá akarták átalakítani, de rossz állapota miatt erre nem került sor. Nem sokkal később elbontották. A néhai szálló helyén 1984-re készült el a Skála Metró ötszintes, modern üzletháza.[6]
  • 1861: kétszintes ráépítés a Muzsikáló házra, Budapest, Rákóczi út 13. (tervezte: Hild József)
  • 1863: háromemeletes bérház, Budapest, Múzeum krt. 21.[3]
  • 1863: háromemeletes bérház, Budapest, Király u. 28.[3]
  • 1867: Pannónia Szálló, Budapest Rákóczi út 5.[3]
  • 1867: Hegyessy Mátyás bérháza, Budapest, Kecskeméti u. 1.[3]
  • 1867?: Ranolder-kastély, Csopak[3]
  • 1872–1874: lakóház, Budapest, Dohány utca 28.[7]
  • 1873: Frankl-villa, Budapest, Andrássy út 127.[8]
  • ?: lakóház, Budapest, Jégverem utca 1.

Átalakítás

  • 1863: lakóház, Budapest, Rákóczi út 42. (lebontva: 1869)[9]

Képtár

  • Dohány utca 28.
    Dohány utca 28.
  • Jégverem utca 1.
    Jégverem utca 1.
  • Karátsonyi-palota
    Karátsonyi-palota
  • a Karátsonyi-palota könyvtárszobája
    a Karátsonyi-palota könyvtárszobája
  • a Karátsonyi-palota színházterme
    a Karátsonyi-palota színházterme
  • a Karátsonyi-palota ebédlője
    a Karátsonyi-palota ebédlője
  • Pannónia Szálló
    Pannónia Szálló
  • Frankl-villa
    Frankl-villa

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d PIM-névtér. (Hozzáférés: 2024. január 4.)
  2. ↑ Hídvégi Violetta: Elfeledett mestereink. Pán József 1810-1890, a lebontott Karátsonyi palota alkotója. Magyar Építőipar, 2015. május 1. / 3. szám.
  3. ↑ a b c d e f g h i j k Magyar életrajzi lexikon, i. h.
  4. ↑ a b c d Művészeti lexikon, II. kiadás, II. kötet, 263. o
  5. ↑ Kollin Ferenc: Budapesti üdvözlet, Helikon Kiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-207-595-1, 194. o.
  6. ↑ a b https://egykor.hu/budapest-vi--kerulet/london-szallo/4038
  7. ↑ https://budapest100.hu/house/dohany-utca-28/
  8. ↑ Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros – VI–VII. Kerület, TERC Kft., Budapest, 2006, ISBN 9789639535374 (Budapest épitészeti topográfia 3.), 66. o.
  9. ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/08/04/rakoczi_ut_42

Források

  • Művészeti Lexikon. Szerk. Éber László. Budapest: Győző Andor Kiadása. 1926.   (két kötetes, bővített kiadás: 1936) → (reprint kiadás: „Művészeti lexikon A-tól Z-ig” címen, Merényi Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], ISBN 963-698-038-1)
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • G. Hídvégi Violetta: Adalékok Pán József életéhez és működéséhez Ars Hungarica, 1987 (193. oldal)
  • Hidvégi Violetta: Pán József Budapest, 2010. (33. évfolyam)

Egyéb irodalom

  • Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 21. o.