A feröeri kultúra a skandináv kultúrában gyökerezik. Mivel Feröer hosszú időn keresztül viszonylagos elszigeteltségben élt Európa többi részétől, nagy mértékben meg tudta őrizni hagyományos kultúráját. Az óészakiból származó feröeri nyelvet a norvég és dán behatások ellenére megőrizték.
A feröeri oktatási rendszer az 1990-es évek elején számos változáson ment át, és ma egy korszerű rendszernek számít. Az oktatási kínálat nagyjából megegyezik a Dániában elérhetővel. Az oktatási rendszer felügyelete az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Mentamálaráðið) hatáskörébe tartozik.[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A feröeri lánctánc és a hozzá tartozó régi balladák egész Európában egyedülálló értéket képviselnek: egyetlen más nép sem tudott középkori szokásokat ilyen élő módon megőrizni.
A feröeri nyelv a reformációtól kezdve megszűnt írott nyelvként létezni, és csak a balladák révén tudott fennmaradni. A feröeri lánctánc nem csak a némi hagyományok bemutatása, hanem napjainkban is a mindennapi élet szerves része.
A feröeri közeli rokona az izlandi nyelvnek és a nyugat-norvégiai nyelvjárásoknak, de az elszigetelődés miatt saját, egyedi karaktere van.[3] A feröeri nyelv és a Bergen-környéki falvak helyi nyelvjárása ma is megőrizte kölcsönös érthetőségét.[4] Ugyancsak rokona volt a régi grönlandi norvég nyelv, amely Grönland elnéptelenedésével párhuzamosan halt ki.
A feröerit Feröeren mintegy 48 000-en beszélik.[3] A Dániában és más országokban élő 17 000-25 000 emberrel együtt a beszélők száma mintegy 70 000-re tehető. A jelentős dániai csoportokon kívül szétszórtan sokan beszélik más skandináv országokban és az Egyesült Királyságban is.[5]
Oktatás, tudomány
A feröeri oktatási rendszer az 1990-es évek elején számos változáson ment át, és ma egy korszerű rendszernek számít. Az oktatási kínálat nagyjából megegyezik a Dániában elérhetővel. Az oktatási rendszer felügyelete az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Mentamálaráðið) hatáskörébe tartozik.[1]
Általános iskola
A napközi gyermekfelügyelet községi kompetencia. A tankötelezettség a 7 és 16 év közöttiekre vonatkozik. A kilencosztályos általános iskola (Fólkaskulin) 1998 óta kötelező. A feröeri oktatáspolitika egyik alapvetése, hogy minden gyerek a saját településén járhasson általános iskolába; a gyerekek 8. osztálytól kerülnek összevont körzeti iskolákba. Az oktatás nyelve a feröeri. A dán nyelv oktatása a 3., az angolé az 5. osztályban kezdődik; a német 8. osztálytól választható. 8. osztálytól a kötelező tárgyak szűkebb köre mellett választható tárgyakat oktatnak. A 9. osztály végén letett vizsga teljesítése után lehet továbblépni a középfokú oktatásba, de egy további, szintén vizsgával záruló évig a diákok az általános iskolában is maradhatnak, amit sokan megtesznek.[1][6]
A felsőfokú oktatást hajógépészeti, tengerészeti, tanítóképző, üzleti és egészségügyi főiskolák mellett a Feröeri Egyetem (Tórshavn) képviseli.[6] A Feröeri Egyetem a feröeri nyelv és irodalom mellett természet-, történelem- és társadalomtudományokat is oktat. Hozzá tartozik az egészségügyi főiskola (Sjúkrarøktarfrøðiskúlin, Tórshavn), ahol négy év alatt ápolónői végzettség szerezhető. A tanárképző főiskola (Føroya Læraraskúli, Tórshavn) négyéves általános iskolai tanári és hároméves óvodapedagógusi képzést kínál. A gépészeti (Maskinmeistaraskúlin) és tengerészeti (Føroya Sjómansskúli) képzés szervezetileg egy közös főiskolán valósul meg.[1]
Egyéb oktatási formák
A Feröeri Népfőiskola az ország történelmében éppoly fontos szerepet játszott, mint a lakosság mai hétköznapjaiban. A Feröeri Nemzeti Könyvtár a feröeri és Feröerről szóló írások fő gyűjteménye.
Feröeri festők kiállítása az Észak Háza tánctermében
A feröeri művészet legátfogóbb gyűjteményének a Listasavn Føroya(Feröeri Művészeti Múzeum) ad otthont. Ezen kívül fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A feröeri képzőművészet Európa és Skandinávia más tájainak művészetéhez viszonyítva fiatalnak számít, hiszen története alig több, mint száz évre nyúlik vissza.
A feröeri művészet első nagy korszakának két meghatározó alkotója Sámal Joensen-Mikines (1906–1979) és Ingálvur av Reyni (1920–2005) voltak, akik mindketten korszakalkotó szerepet játszottak a klasszikus modernizmus feröeri nézőpontjának kitágításában. Az első nagy hullám többi művésze is az őáltaluk meghatározott koordináta-rendszerben mozgott. Rajtuk kívül a korszak további kiemelkedő alakja Ruth Smith (1913–1958), a kolorista portré- és tájképfestészet úttörője, valamint Steffan Danielsen (1922–1976), aki a feröeri színvilágot a föld színeivel festette meg, és témái kizárólag helyi ihletésűek.
Janus Kamban (1913) a szobrászat úttörője a szigeteken. Számos díszítése a szobrászatot a feröeri művészet világának integráns részévé tette. Stilizált ember- és állatábrázolásai kitágították a feröeri képi világot.
Elinborg Lützen (1919–1995) révén a grafika is polgárjogot nyert, amely az ő linómetszés iránti töretlen érdeklődésének köszönhetően jelentősen gazdagította az ország művészeti életét.
A feröeri művészet első korszakát a kirobbanó fejlődés jellemzi, de a helyzet lényegében azóta sem változott: a kortárs művészet kitörő vitalitása ma is fejlődik és tágul.[8]
↑Faroese introduction (angol nyelven). Unilang.org, 2007. április 22. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
↑Jens Frederiksen: Paintings and Basalt (angol nyelven). Bryggen Art - Nordatlantisk Kunst. [2009. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
.JPG)
