A fenyő-galambgomba (Russula torulosa) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos, homokos talajú fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.
Megjelenése
A fenyő-galambgomba kalapja 5-10 cm széles, alakja domború, majd laposan kiterül, középen benyomottá válik. A kalapszél többé-kevésbé sima. Felszíne száraz, nedvesen tapadós, bőre részben lehúzható. Színe lilás sötétvöröses színű, közepe halvány olajzöldes.
Húsa tömör, fehéres. Szaga fűszeres, almára, mézre emlékeztet; íze fanyar, csípős.
Sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek; sok a féllemez. Színük fehér, idősen krémszínű.
Tönkje 3–6 cm magas, max. 3 cm vastag. Alakja hengeres, tömzsi, belül üreges. Színe lilás-pirosas, lassan sárguló, hosszanti csíkos.
Spórapora okkerszínű. Spórája nyújtott ellipszoid, felülete hálózatosan díszített, mérete 7-9 x 6-7 μm.
Hasonló fajok
A lucfenyő-galambgombával vagy a citromlemezű galambgombával lehet összetéveszteni.
Elterjedése és termőhelye
Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Afrikában honos. Magyarországon helyenként gyakori lehet.
Homokos talajú fenyvesekben, általában kéttűs fenyők (főleg feketefenyő) alatt található meg egyesével vagy kisebb csoportokban. Nyár végétől késő őszig terem.
Nem ehető.
Források
Kapcsolódó szócikkek
