A feltétel nélküli alapjövedelem(basic income guarantee, citizen’s income vagy unconditional basic income) egy gazdaságpolitikai eszköz, a társadalombiztosítás olyan javasolt rendszere,[1] melyben a politikai közösség összes tagja (minden állampolgár) egyéni alapon és feltétel nélkül rendszeresen fizetett jövedelemre jogosult.
Az állampolgárság követelményén túl az alapjövedelem nincs feltételekhez kötve. Így nincs rászorultsági vizsgálat sem; a leggazdagabb és a legszegényebb polgárok egyaránt megkapnák. Az amerikai Basic Income Network[2] precíz definíciójában ki is emeli a helyszíni környezettanulmány teljes hiányát: „A feltétel nélküli alapjövedelem annak a feltételhez nem kötött, a kormányzat által biztosított garanciája, hogy valamennyi polgár rendelkezik elegendő jövedelemmel alapvető szükségleteik kielégítése érdekében.”[3]
A feltétel nélküli alapjövedelem nem tévesztendő össze az államilag garantált minimális jövedelemmel (guaranteed minimum income), ami koncepcionálisan hasonló, ám igénybe vételéhez az állam további feltételeket szabhat, ami például a kormányzat által szervezett közmunkában való részvétel vagy rászorultság lehet. A feltétel nélküli alapjövedelemnél az egyetlen követelmény a jogosultsághoz, hogy az egyén az ország állampolgára legyen.
A mindennapi használatban az alapjövedelmet gyakran pontatlanul egy kalap alá veszik a rászorultsági alapú garantált minimális jövedelem más alternatíváival, például a negatív jövedelemadóval. A létminimumot nem biztosító alapjövedelmet részleges alapjövedelemnek nevezik.
A feltétel nélküli alapjövedelem öt fontos jellemzője:[5]
Az alapjövedelmet pénzben és nem természeti javakban vagy élelmiszerekben kapják;
Mindenki egyénileg jogosult rá, tehát nem családok vagy háztartások részesülnek benne;
A közösség tagjai rendszeresen (pl. havonta) kapják, tehát nem pl. felnőtté válásukkor egy összegben;
Az alapjövedelem összege az alapvető szükségletek: az étkezés és a lakhatás költségeire elegendő
A politikai közösség minden tagja feltétel nélkül jogosult rá, tehát pl. rászorultságtól vagy munkavállalási hajlandóságtól függetlenül. Ez megkülönbözteti pl. a munkanélküli segélytől vagy a családi pótléktól.
Magyarországi története
A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését Magyarországon az FNA csoport támogatja, melynek első aktív összejövetelét 2011. május 31-én, Budaörsön tartották.[6]
Szili Katalin független parlamenti képviselő 2013. szeptember 3-án határozati javaslatot nyújtott be az OrszággyűlésnekA feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési lehetőségének vizsgálatáról címmel. Erről a Parlament Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága szeptember 23-án tárgyalt, a javaslatot végül nem vették tárgysorozatba.[7]
2014. január 11-én, a Kossuth Klubban rendkívül nagy érdeklődés közepette mutatták be a LÉT munkacsoport 98 oldalas tanulmányát, amely a feltétel nélküli alapjövedelem aktuális, magyar viszonyokhoz szabott, rövid időn belül bevezethető és realista programja. Szándéka szerint, ez a történelemben először számolná fel Magyarországon a nincstelenséget és a mélyszegénységet. A tanulmányt neves közgazdászok és szociológusok készítették, a szakmai konferencián kiállt mellette Ferge Zsuzsa és Surányi György (exjegybankelnök is). A tanulmány az alapjövedelem kérdését fontos média-témává tette.[8]
A Párbeszéd programjában
2015-ben a magyarországi pártok közül elsőként a Párbeszéd Magyarországért taggyűlésén elfogadta és programjába illesztette az alapjövedelem-koncepcióját. A Párbeszéd elképzelése szerint a gyermekek havi 25 ezer forintot, a felnőttek havi 50 ezer forintot, a kismamák havi 75 ezer forintot kaphatnának. A párt az alapjövedelem-programját egy önálló honlapon is bemutatta.[9]
2018. november 23-án a Megújuló Magyarországért Alapítvány újabb konferenciát szervezett az alapjövedelmről "Alapjövedelem: Az európai áttörés" címmel. A konferencián nyitóelőadást tartott Karácsony Gergely és panelvitákon, workshopok keretében számos külföldi és magyarországi politikus, aktivista vett részt rajta. [13]
Alapjövedelem külföldön
Számos országban kampányolnak politikusok, tudósok, filozófusok a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséért. Közülük számosan valójában negatív jövedelemadóra gondolnak, ami az alapjövedelemtől eltérően rászorultságfüggő. Bár a két koncepció ügyintézésében és hatásában is markánsan különbözik, mégis sokan összekeverik ezeket.
Kanada
A Manitoba tartománybeli Dauphin városában Kanada kísérleti alapjövedelmi programot vezetett be („Mincome”) 1974 és 1979 között.[14]
Ontario tartományban 2016-ban indították pilot jelleggel a feltétel nélküli alapjövedelmet, Hamilton, Brantford, Brant County és Thunder Bay területén, amelyet a lakosság egy véletlenszerűen kiválasztott része kapna, párhuzamosan egy kontroll csoporttal.[15][16]
Németország
Berlini tüntetés a feltétel nélküli alapjövedelem mellett (2010)
A Hartz-reformok néven ismert, munkaerő-politikai koncepció szélesítette a feltétel nélküli alapjövedelem támogatói bázisát Németországban.[17]
2008-ban Susanne Wiest(wd) petícióját 50 000-nél többen írták alá, így a fiatal német aktivista nyilvános meghallgatáson vehetett részt a Bundestagban,[18] ami segített a közvélemény tematizálásában a koncepció kapcsán.
A Német Kalózpárt hivatalosan az alapjövedelem mögött áll[19] már 2011 óta. A CDU-n belül Dieter Althaus a feltétel nélküli alapjövedelem egy modelljére tett javaslatot.[20] A Die Linke baloldali párton belül a Katja Kipping vezette csoportosulás támogatja a feltétel nélküli alapjövedelem ügyét.[21] A német szociáldemokrata párton belül a Rhein-Erft-csoport 2010 óta támogatja az alapjövedelem gondolatát.[22] A zöldeken belül is számos követője van az eszmének.
Finnország
A finn kormány 2017 januárjától kísérletképpen egy reprezentatív statisztikai szelekció során kiválasztott csoportnak bevezette a feltétel nélküli alapjövedelem intézményét.[23] Ennek keretében havi 560 eurót, azaz mintegy 170 ezer forintot juttatnak a kiválasztott személyeknek. A koncepció nagy előnyének tartják, hogy ezzel kiváltható a különféle segélyek, támogatások bürokratikus rendszere, a jogosultság vizsgálata. Az alapjövedelmet az érintettek akkor is megkapják, ha munkához jutnak, ezt nagy ösztönzőnek tartják az álláskeresésre.
2018 végén a finn kormány úgy döntött, hogy nem folytatja tovább a kísérletet. [24]
