Felső-Fehér vármegye
Felső-Fehér vármegye Erdély egyik vármegyéje volt, melyet a 18. században hoztak létre Fehér vármegye két részre osztásával és az 1876-os megyerendezés során szűnt meg. Területe számtalan, a Királyföldön és a Székelyföldön szétszórt darabból állt, melyeket Háromszék , Szeben , Fogaras és Nagy-Küküllő vármegyék között osztottak fel. Székhelye 1800 és 1849 között Martonfalva , később Erzsébetváros volt.
Csánki Dezső –Kogutowicz Manó : Magyarország Mátyás király halálakorFehér vármegye az I. katonai felmérés térképén (1769-73) Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862 -es térképen Alsó-Fehér vármegye az 1876-os megyerendezés után
A 18. század végén a vármegyének öt járása volt:
bolyai járás Szeben- , Medgyes- és Újegyházszék között, 13 faluvalbürkösi járás Medgyes- , Segesvár- , Nagysink - és Újegyházszék között, 13 faluvalpálosi járás Udvarhely- és Kőhalomszék határán, 16 faluvalpeselneki járás Sepsi-, Kézdi és Miklósvárszék határán és a Barcaságban szétszórva, 14 faluvalréteni járás elszórva Kőhalom- , Nagysink - Segesvárszékben , 14 faluval[ 2]
A hajdani Felső-Fehér vármegyéhez tartozó 72 település felsorolása,[ 3]
Ágostonfalva (Brassó ),Almakerék (Szeben ),Alsógezés (Szeben),Alsórákos (Brassó),Alsóvolál {Torja része} (Kovászna ),Árapatak (Kovászna),Bélmező (Kovászna),Bese (Maros ),Bodola (Brassó),Bodzavám (Brassó),Bólya (Szeben),Bükszád (Kovászna),Datk (Brassó),Egrestő (Maros),Előpatak (Kovászna),Erősd (Kovászna),Fehéregyháza (Maros),Felsőgezés (Szeben),Felsőrákos (Kovászna),Felsővolál , Torja része (Kovászna),Földszin (Szeben),Gainár (Szeben),Galac (Brassó),Héjjasfalva (Maros),Hidegvíz , Nagyselyk része (Szeben),Hídvég (Kovászna),Ingodály (Szeben),Isztina (Szeben),Kanta , Kézdivásárhely része (Kovászna),Karatna , Torja része (Kovászna),Keresd (Maros),Királyhalma (Brassó),Kisbodza (Brassó),Kövesd (Szeben),Longodár (Brassó),Lüget (Brassó),Magyarfelek (Maros),Márkos (Kovászna),Martonfalva (Szeben),Martontelke (Szeben),Mátéfalva (Brassó),Mihályfalva (Szeben),Mikóújfalu (Kovászna),Moha (Brassó),Nyáraspatak (Kovászna),Nyén (Brassó),Oláhivánfalva (Szeben),Oláhújfalu (Szeben),Oltbogát (Brassó),Olthévíz (Brassó),Olthidegkút (Brassó),Pálos (Brassó),Peselnek (Kovászna),Petek (Hargita ),Réten (Szeben),Rovás (Szeben),Rudály (Szeben),Sálfalva (Szeben),Salkó (Szeben),Sárpatak (Maros),Szárazpatak (Kovászna),Szászpéterfalva (Szeben),Szászújfalu (Szeben)Szászvessződ (Szeben),Szászzalatna (Szeben),Szederjes (Maros),Szentjánoshegy (Szeben),Ürmös (Brassó),Vecsérd (Szeben),Volkány (Maros),Volldorf (Brassó),Zoltán (Maros)
Keleti Károly számításai szerint 1870-ben lakói közül 31 273 (53,9%) volt román, 19 635 (33,8%) magyar és 7166 (12,3%) német anyanyelvű; 27 076 (46,6%) ortodox, 9267 (16,0%) református, 7704 (13,3%) görögkatolikus, 6021 (10,4%) evangélikus, 4815 (8,3%) római katolikus, 2795 (4,8%) unitárius és 394 (0,7%) zsidó vallású.[ 4]
↑ A Magyar korona országainak helységnévtára, 1873
↑ Benkő József : Erdély. Sepsziszentgyörgy: Székely Nemzeti Múzeum; Barót: Tortoma. 2014. 389–390., 393 és 395 o. o. ISBN 978-973-8995-25-3 ↑ Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban.
↑ Varga E. Árpád : Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 5. Budapest: Teleki László Alapítvány; Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2002. 21 és 18–19. o.
