Ez a szócikk az amerikai fejlesztésű, vállról indítható páncéltörő rakétáról szól. Hasonló címmel lásd még: Javelin (egyértelműsítő lap).
Az FGM–148 Javelin az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett hordozható, infravörös önirányítású, „tüzelj és felejtsd el” rendszerű páncéltörő rakéta, melyet a Raytheon és a Lockheed Martin gyárt. Páncélozott földi célok, megerősített fedezékek és alacsonyan repülő légi célok megsemmisítésére alkalmas. Elsőként az Egyesült Államok szárazföldi erőinél rendszeresítették 1996-ban.
Története
1986-ban az Egyesült Államok hadserege pályázatot írt ki az M47 Dragon páncéltörő rakéta leváltására. A Texas Instruments (ma: Raytheon Missile Systems) és a Lockheed Martin Electronics and Missiles (ma: Lockheed Martin Missiles and Fire Control) közös céget alapítottak Javelin Joint Venture néven az új rakéta kifejlesztésére. 1989-ben a US Army szerződést kötött a céggel. A sikeres tesztek után 1994-ben kezdődött meg a sorozatgyártás, a rendszert először 1996-ban Fort Benning-ben helyezték üzembe. A tűzkeresztségen 2003-ban, az Iraki Szabadság Hadműveletben esett át, ahol az USA szárazföldi hadserege és a tengerészgyalogság, valamint az ausztrál különleges egységek több mint 1000 db rakétát használtak fel.
Jellemzői
A rendszer két fő elemből áll: az indító konténerben elhelyezett rakétából (Launch Tube Assembly), és a célzó berendezésből (Command Launch Unit).
Irányítórendszer
A célzó berendezés nappali és hőképalkotós éjszakai irányzékkal rendelkezik. A nappali irányzék 4-szeres, míg a hőképessel 4–9-szeres nagyítást biztosít. Tömege 6,4 kg.
Indítóberendezés
Az Alliant Techsystems cég által gyártott ATK konténerben található a rakéta, amely infravörös önirányító berendezéssel van felszerelve. A robbanófej tandem elrendezésű, elöl található egy kisebb harci rész - ami becsapódáskor működésbe lépteti a harckocsi reaktív páncélzatát - így a mögötte található fő töltet már közvetlenül a harckocsi páncélzatán robban.
A rendszer működése
Maga a Javelin rakéta repülés közben
A rendszer kevesebb mint 30 másodperc alatt tűzkésszé tehető, az újratöltés ideje 20 másodperc. A lövész a célzóberendezés segítségével megkeresi a célt, majd kijelöli azt a célkereszttel. Az automata célkövető rendszer jelzést küld a rakétának, amely ez alapján megkeresi és befogja a célt. Ezután indítható a rakéta. A Javelin működését tekintve fire and forget (=tüzelj és felejtsd el) rendszerű, ami annyit jelent, hogy kilövés után a rakéta autonóm módon keresi meg a célt, nincs szükség külső beavatkozásra. A lövész a kilövés után pozíciót változtathat, vagy felkészülhet a következő lövésre.
Kétfokozatú szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművel van felszerelve. Az első lépcső kiveti a rakétát az indítókonténerből, és csak később, a kezelőtől távolabb indul be a főhajtómű fokozat. Ez lehetővé teszi a rakéta fedezékből, vagy épületből történő indítását is. Kétféle üzemmódban használható: közvetlen és felülről történő támadásra. Előbbi esetben bunkerek, épületek, helikopterek ellen használják. A másik módszerrel az ellenséges páncélosok támadhatók. Ekkor a rakéta 150 m magasba emelkedik, és felülről támadja a célt, mert a harckocsik páncélzata itt a legvékonyabb.
Műszaki jellemzők
Hosszúság: 1,1 m (rakéta), 1,2 m (konténer)
Tömeg: 22,3 kg
Hatótávolság: 75–4000 m,
Páncélátütő képesség: 600+ mm
Összevetés hasonló rakétákkal
Az alábbiakban közepes hatótávolságú, felülről támadó infravörös elektro-optikai rávezetés alkalmazó rakéták kerülnek összehasonlításra. Az adatok forrása az adott rakéta wikipédia szócikke, kivéve ahol ez külön jelezve van.
(Man-in-the-Loop: adatkapcsolat megléte a rakéta és az indító között, a kezelő célt válthat a kilövés után is, irányíthatja a rakétát.)
Rendszeresítő országok
Egyesült Királyság, 18 CLU, 144 rakétaUkrán katona Javelinnel a vállánÉsztország 120 darab indítóberendezést és 350 darab Block 0 és Block 1 változatú rakétát szerzett be 55 millió USD értékben.[1][2] Az elő rakétákat 2015-ben adta át a gyártó Észtországnak,[3] majd 2016-tól a maradék mennyiséget is leszállították.[4] A rakéták mellé 102 db integrált akkumulátor- és hűtőegységet (BCU), 16 oktató-gyakorló egységet, valamint 102 db gyakorló rakétát is szállítottak. A rakétákat az Észt Szárazföldi Erőknél és az önkéntes észt haderőnél, a Védelmi Szövetségnél (Kaitseliit) rendszeresítették. Észtország a 2022-es Ukrajnai orosz agresszió kezdete előtt, február 18-án több rakétát átadott az Ukrán Fegyveres Erőknek.
Csehország 2004-ben 1,7 millió USD-ért vásárolt három indítóberendezést és 12 db rakétát az Afganisztánban szolgáló egységei részére. 2015-ben további indítóberendezések és rakéták beszerzéséről született döntés.[5]
Ukrajna, 37 darab indítóberendezés és 210 darab rakéta beszerzésére kerül sor 2018-ban 47 millió USD értékben. A fegyverek eladását 2017. december 23-án hagyta jóvá az Egyesült Államok elnöke és kongresszusa, majd 2018 áprilisában adták át az Ukrán Hadseregnek.[6] 2022-es orosz-ukrán háború kitöréséig több mint 1000 rakéta érkezett az ukrán haderő megsegítésére és továbbiak érkezése várható. Március 4-én kelt cikk szerint 300 Javelin rakéta indításával 280 ellenséges célpontot semmisített meg az ukrán haderő.[7]
.jpg)
