Füstös réce

Füstös réce
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Tengeri récék és bukók (Mergini)
Nem: Melanitta
Faj: M. fusca
Tudományos név
Melanitta fusca
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A füstös réce elterjedési területe   költőhely   telelőhely
A füstös réce elterjedési területe
  költőhely
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Füstös réce témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Füstös réce témájú médiaállományokat és Füstös réce témájú kategóriát.

A füstös réce (Melanitta fusca) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Anas nembe Anas fusca néven.[3]

Alfaja

  • Melanitta fusca deglandi vagy Melanitta deglandi (Bonaparte, 1850)
  • Melanitta fusca fusca (Linnaeus, 1758)
  • Melanitta fusca stejnegeri (Ridgway, 1887)[2]

Előfordulása

Európa és Ázsia északi részén fészkel, telelni délre vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, tundrák, tengerpartok, édesvizű tavak, folyók és patakok környéke. Rövidtávú vonuló.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka átvonuló és téli vendég, elsősorban a Dunánál, a Tiszán és a Balatonon, szeptember és április között.[5]

Megjelenése

Testhossza 51-58 centiméter, a szárnyfesztávolsága 90-99 centiméter, testtömege 1100-2000 gramm.[5] A tojó kisebb, mint a hím. A madár tollazata nagyrészt sötét, majdnem fekete, szeménél és szárnyán fehér folt van.

Életmódja

Főleg kagylókkal, csigákkal, tüskésbőrűekkel és rákokkal táplálkozik, de költési időszakban rovarokat és növényi anyagokat is fogyaszt.[5]

Szaporodása

A fészket a tojó építi a földre, növényi anyagokból. Fészekalja 7-10 tojásból áll, melyeken 28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, 4-6 hét után válnak önállóakká.[5]

tojásai

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  2. ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  5. ↑ a b c d e Az MME Monitoring Központ adatlapja. (Hozzáférés: 2022. január 9.)

További információk