Az ezüst celózia[1] (Celosia argentea) a szegfűvirágúak rendjén (Caryophyllales) belül a disznóparéjfélék családjába (Amaranthaceae) tartozó celózia (Celosia) nemzetség egyik faja. Hazánkban igen közkedvelt dísznövény, falusi kertekben nagyon gyakori, hisz a sok más kerti növénnyel ellentétben igen igénytelen, palántázni nem kell, csak magról vetni, s azt is csak általában egyszer, hisz a következő évben az ősszel elhullott magok kikelnek. Virágzata sokféle színű lehet: a zöldestől egészen a sötétbordóig. Szára vaskos, lédús, levelei szórtan állnak a száron. Színe világoszöld, hajtása sima tapintású, szőröket nemigen visel. Magassága elérheti a 60–80 cm-t is.
Az európai kertekben már a reneszánsz korban is ültették ezt a növényt, a barokk kertművészet is igen kedvelte. Régi füveskönyvekben is igen gyakran ábrázolták.
Két változata gyakori:
- Celosia argentea var. cristata – tarajos celózia, vagy kakastaraj.[1]
- Nevét jellegzetes, ellaposodott, tetején hullámos-karéjos, kakastarajra emlékeztető virágzatáról kapta. Nem tévesztendő össze a rendszertanilag jóval távolabb álló kakastaréj (Pedicularis) növénynemzetséggel és fajaival!
- Celosia argentea var. plumosa – tollas celózia.[1]
Galéria
-
Kakastaraj, azaz tarajos celózia (Celosia argentea var. cristata)
-
Kakastaraj, azaz tarajos celózia (Celosia argentea var. cristata)
-
Kakastaraj, azaz tarajos celózia (Celosia argentea var. cristata)
-
Tollas celózia (Celosia argentea var. plumosa)
-
Tollas celózia (Celosia argentea var. plumosa)
Jegyzetek
Források
- Urania Növényvilág – Magasabbrendű növények I., Gondolat Kiadó, Bp., 1974
- Priszter 1999: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 132., 330. o. ISBN 963 9121 22 3