Explorer program

Explorer program (angol: kutató) amerikai műholdsorozat.

Az amerikai űrkutatás (darabszám, tudományos- programok és eredmények) legnagyobb űrkutatási programja. Hivatali központja Goddard Space Flight Center (Greenbelt, Maryland).

Az indításokat a Cape Canaveral, a Wallops Island (Virginia), Pt. Arguello, a Western Test Range és a San Marco Platform kilövő bázisokról végezték. Az alkalmazott rakétatípusok a Jupiter–C, a Scout hordozórakéta, a Delta hordozórakéta, a Thor–Agena voltak.

A műholdak kifejlesztésében a NASA, a hadsereg, a légierő és az ESRO is részt vett. A műholdakat a pasadenai Jet Propulsion Laboratory (JPL), a California Institute of Technology űrkutatási laboratóriuma készítette.

Az űreszközök a legkülönbözőbb alakban és méretekben készültek. A legtöbb esetben forgás stabilizáltak. Az űreszköz energia ellátását napelemek, éjszakai (földárnyék) energia ellátását újratölthető kémiai akkumulátorok biztosították. Valamennyi műhold többféle megfigyelésre (mérések) alkalma műszerrel volt felszerelve.

1. sugárzási övezetek tanulmányozása. Alacsony Föld körüli pályán (LEO = Low-Earth Orbit) és magas Föld körüli pályán (HEO = High-Earth Orbit) végzett tudományos szolgálatot. Vizsgálták a mágneses teret; a sugárzási övezetek részecskéit; a korpuszkuláris sugárzást, és ezek hatását a magnetoszférára. Továbbá a mágneses viharok alkalmával a magnetoszférában kifejlődő örvényeket.
2. a bolygóközi tér kutatása. Szolgálati pályájuk igen nagy excentricitású, élettartamuk viszonylag rövid. Vizsgálták a bolygóközi tér sugárzásait, a plazmaáramlatokat, a távoli magnetoszférát és a mágneses tér változásait.
3. atmoszférakutatás. Alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak. A felső légkör semleges részecskék koncentrációját, nyomását, hőmérsékletét, sűrűségét, kémiai összetételét, fotokémiai folyamatokat.
4. ballonos kutatás. A légkör sűrűségváltozásának tanulmányozása, geodéziai célokra alkalmazták.
5. geodéziai mérések.
6. ionoszféra kutató űreszközök. Körpályán keringő műholdak. Az ionoszféra elektronsűrűségét és hőmérsékletét, valamint a rádiósugárzást áteresztő képességet tanulmányozták.
7. Napsugárzásmérő műholdak. A Nap látható, ultraibolya és röntgensugárzásának intenzitásait mérték. Forgás stabilizált eszközök, forgástengelyüket a Nap irányára merőlegesen állították.
8. az ionoszféra- és a magnetoszféra kutató műholdak. A magnetoszféra részecskéit, az elektronokat, protonokat és a napszél ezekre gyakorolt hatását vizsgálták.
9. csillagászati műholdak,
10. rádiócsillagászati műholdak,

Az amerikai hadsereg az Orbiter Program, a haditengerészet Vanguard-program keretében javasolta az első műhold fellövését. A gyorsított program keretében a hadsereg Jupiter hordozórakétáját választották fejleszthetőnek. A Explorer–1 volt az első amerikai sikeres kísérlet, hogy mesterséges holdat állítsanak pályára. A műhold méréseinek legfontosabb tudományos eredménye a Földet övező Van Allen öv felfedezése volt. A fegyvernemek közötti űrversenyt az amerikai Kongresszus a NASA létrehozásával oldotta meg. Az Explorer program különböző kategóriákba lett sorolva: MIDEX, UNEX és mások.

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• Explorer program. nasa.go. [2010. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 4.)
• Explorer program. nasa.go. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 4.)
• Explorer program. nasa.go. (Hozzáférés: 2014. március 4.)