PROFILPELAJAR.COM

	Esztergom-Budapesti főegyházmegye; (Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis)
	Elhelyezkedés
Ország	Magyarország
	é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″47.798900°N 18.736400°E
	Statisztikai adatok
Terület	1543 km²
	Lakosság
Teljes	2 061 200
Egyházmegyéhez tartozók	1 238 900
	További jellemzők
Egyház	római katolikus egyház
Rítus	latin
Jogelőd	Esztergomi főegyházmegye
Alapítás ideje	1993. május 31.
Alapító	I. István
Székhely	Budapest
Székesegyház	Esztergomi bazilika Szent István-bazilika
Védőszent	Szent Adalbert
	Vezetése
Érsek	Erdő Péter
Segédpüspök	Mohos Gábor, Martos Levente Balázs, Fábry Kornél
Általános helynök	Süllei László
Nyugalmazott püspök	Ladocsi Gáspár
	Térkép
	Esztergom-Budapesti főegyházmegye
	Honlap
	Esztergom-Budapesti főegyházmegye weboldala; Esztergom-Budapesti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
	A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Védőszentje Szent Adalbert püspök. Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.

Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás. A főegyházmegye aktív segédpüspökei: Mohos Gábor, Martos Levente Balázs, valamint Fábry Kornél.

Katedrálisa az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika.

Terület

Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.

Szomszédos egyházmegyék

Történelem

Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása. 1525-ben az érsekség bevétele 35 ezer aranyat tett ki.^[1]

Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát az 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.

Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a 16. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A 17. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.

A 20. század elején az egyházmegye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.

A rendszerváltás után

II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.

Szervezet

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

Bővebben: Esztergomi érsekek listája

Név, beosztás	Születési helye, ideje	Kinevezés dátuma
Erdő Péter bíboros, prímás, érsek	Budapest, 1952. június 25. (72 éves)	Püspöknek kinevezve: 1999. november 5. Esztergom-budapesti érseknek kinevezve: 2002. december 7.
Mohos Gábor segédpüspök	Budapest, 1973. szeptember 11. (51 éves)	2018. október 4.
Martos Levente Balázs segédpüspök	Szombathely, 1973. november 18. (51 éves)	2023. február 3.
Fábry Kornél segédpüspök	Budapest, 1972. október 22. (52 éves)	2023. június 27.
Ladocsi Gáspár vezérőrnagy, kiérdemesült risiniumi címzetes püspök, nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök, nyugalmazott tábori püspök	Nagybajcs, 1952. június 26. (72 éves)	Tábori püspök: 1994. április 18. Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28. Nyugállományban: 2010. november 26.

Tevékenységek

Média

A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját. Alcíme: Hit – Remény – Szeretet. Kiadó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal. Felelős szerkesztő: Tóth János Csaba.

Jegyzetek

↑ Szamota István 1891: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Budapest, 504.

További információk

Acsády Ignác 1894: Az esztergomi érsekség jövedelmei, 1581-84. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle I/1, 35-36.
Vojtech Bucko 1939: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava
Koszta László 1991: Az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonya a 13. század elején. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3, 73-88.
Romhányi, B.: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén
A főegyházmegye honlapja
A Szent István Bazilika honlapja Archiválva 2009. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
Borovi József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztásának és a besztercebányai – rozsnyói – szepesi püspökségek alapításának története; s.n., s.l., 1988
Visitatio canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1647–1674; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1992
Visitatio canonica. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből, 1776-1779; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1997
Borovi József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása. A besztercebányai-rozsnyói-szepesi püspökségek alapítása 1776-ban; METEM, Bp., 2000 (METEM-könyvek)
Az esztergomi egyház fél évszázada. Élmények, érzések, értesülések. Egyháztörténeti segédkönyv; Hitoktatási, Bp., 2001
Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve, 1500–1502, 1507–1527; sajtó alá rend. Solymosi László; Argumentum, Bp., 2002
Zakar Péter: "Hazám sorsa az én sorsom". Az Esztergomi Érsekség 1848/49-ben; Belvedere Meridionale, Szeged, 2003
Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi "bíborosi szék" kialakulásának előzményei a 17. században; PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport, Budapest–Róma, 2005 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae)
Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus, 1647; szerk. Bojtos Anita; Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2014 (Magyar Herold Ser. 1. A katolikus megújulás forrásai)
Esztergomi zsinatok a 19-20. században; összeáll., tan., jegyz. Adriányi Gábor; MTA BTK TTI, Bp., 2017 (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források)