Erényi Tibor (Budapest, 1923. december 10. – Budapest, 1998. november 4.) magyar történész, egyetemi tanár. A történelemtudományok kandidátusa (1961), a történelemtudományok doktora (1975).
Életpályája
1942-ben érettségizett a budapestiKölcsey Ferenc Gimnáziumban. 1942–1945 között a Józsefvárosi Kötött- és Szövöttgyár tanonca volt. 1944–1945 között munkaszolgálatos volt. 1944–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-földrajz szakán tanult. 1949-ben ún. szakosított pártfőiskolát végzett. 1949–1951 között a Munkásmozgalmi Intézet gyakornoka, 1951–1953 között tudományos munkatársa, 1953–1957 között tudományos főmunkatársa volt. 1950-től a Magyar Történelmi Társulat tagja, 1958–1964 között titkára volt. 1952-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar és a Pártfőiskola előadó tanára volt. 1955–1962 között a Párttörténeti Közlemények szerkesztője, 1962-től szerkesztőbizottsági tagja volt. 1957–1961 között az Magyar Szocialista Munkáspárt KB Párttörténeti Intézetének tudományos titkára, 1961–1981 között a Tudományos Osztály osztályvezető főmunkatársa, 1981–1990 között az Intézet igazgatóhelyettese volt. 1966–1985 között a Századunk szerkesztőbizottsági tagja volt. 1968–1971 között a TIT országos választmányának tagja volt. 1971-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar címzetes egyetemi tanára volt. 1975-től a Nemzetközi Munkásmozgalomtörténeti Évkönyv szerkesztőbizottsági tagja volt. 1975–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Történelem Bizottság tagja volt. 1978–1990 között a História szerkesztbizottsági tagja volt. 1985–1989 között a Magyar Történeti Társulat alelnöke volt. 1989-től a Múltunk szerkesztőbizottsági elnöke volt. 1990-től a Politikatörténeti Intézet tudományos főtanácsadója volt.
Kutatási területe a századforduló magyar és nemzetközi munkásmozgalom, politikatörténet, a magyar zsidóság története.
Családja
Szülei: Erényi Sándor (?-1967) postafelügyelő és Weisz Hedvig voltak. Felesége, Bakos Erzsébet volta, akitől később elvált.
Művei
A Párizsi Kommün hatása a magyarországi munkásmozgalomra (Társadalmi Szemle, 1951; és külön: A Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiadványa. Budapest, 1951; szlovákul: Bratislava, 1951)
A magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság harca az első világháború előtti időszakban (Erényi Tibor előadása; Budapest, 1952)
„Vasas, ne hagyd magad!” A magyar vasmunkásmozgalom harcos múltjából. 1848–1944 (Erőss Emmával; Budapest, 1955)
Az első orosz forradalom és a magyar munkásmozgalom (Társadalmi Szemle, 1955)
A magyar munkássajtó. 1867–1900 (egyetemi jegyzet; Budapest, 1956)
A magyar szakszervezeti mozgalom történetének vázlata. 1848–1917 (Erényi Tibor előadása; A SZOT Főiskola Történelem–munkásmozgalom Története Tanszékének Előadásai; Budapest, 1956)
A Történelmi Munkaközösség vitája Balázs Béla munkájáról (Századok, 1958)
A szocialista mozgalom kezdetei Magyarországon (egyetemi tankönyv; Budapest, 1958)
A francia–porosz háború és a Párizs Kommün (egyetemi jegyzet; Budapest, 1958)
Die Hauptrichtungen der Entwicklung der Gewerkschaftsbewegung in Ungarn. 1868–1904. (Studia Historica, 1960)
Über einige Fragen der Politik der Sozialdemokratischen Partei Ungarns vor 1914. (Studia Historica, 1961)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1914 előtti tevékenységéről (Munkásmozgalom-történeti tanulmányok; Budapest, 1961)
A budapesti szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom kialakulása. 1868–1904 (monográfia és kandidátusi értekezés is; Budapest, 1961)
Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak az első világháború előtti években. 1906–1914. (Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak Magyarországon. I. kötet; Budapest, 1962)
A magyar klerikális sajtó és a Párizsi Kommün (Világosság, 1962)
A Vérvörös Csütörtök ötvenedik évfordulójára (Társadalmi Szemle, 1962)
A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei (1962)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenységének főbb jellemzői a századfordulót követő évtizedben (Munkásmozgalom-történeti tanulmányok; Budapest, 1963; 2. átdolgozott kiadás; 1972–1973)
Az I. Internacionálé megalakulásának századik évfordulójára (Társadalmi Szemle, 1964)
Die Sozialdemokratische Partei Ungarns und der Dualismus (Nouvelles études historiques, 1965)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásának 75. évfordulójára (Társadalmi Szemle, 1965)
A történelem népszerűsítésének új eredményei (Társadalmi Szemle, 1966)
Révai József történelemszemléletéről (Párttörténeti Közlemények, 1967)
A forradalom és a reform kérdése Ausztria–Magyarország munkásmozgalmában a századfordulón (Parlamenti Közlemények, 1975; németül: Die Frage Revolution und der Reform in der Arbeiterbewegung Österreich–Ungarns um die Jahrhundertwende. Studia Historica, 1975)
Küzdelmes évszázad. Fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből (Szerkesztette: Sipos Péter és Vass Henrik; Budapest, 1975; 2. javított és bővített kiadás; 1978)
Az ismeretterjesztő-népszerűsítő történeti irodalom kérdéseiről, különös tekintettel a munkásmozgalom-történetre (Történelem és tömegkommunikáció. Tanulmányok. Szerkesztette: Vass Henrik; Budapest, 1976)
Szabó Ervin – a szocialista forradalmár és ideológus (Társadalmi Szemle, 1977)
Ady és a szociáldemokrácia. 1887–1906 (Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Szerkesztette: Láng József; Budapest, 1977; és „Akarom: tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. 1977. december 7–9. Szerkesztette: Csáky Edit; Budapest, 1980)
Munkásosztály-történet – munkásmozgalom-történet (Munkásmozgalom-történet – társadalomtudományok. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerkesztette: Sipos Levente és Vass Henrik; Budapest, 1978)
1919 (Világosság, 1979)
Szocializmus a századelőn. Tanulmányok a magyarországi munkásmozgalom történetéből (Budapest, 1979)
Munkásosztály-történet, munkásmozgalom-történet és tudatformálás (Társadalmi Szemle, 1980)
Munkásmozgalom az Osztrák–Magyar Monarchiában (História, 1981)
Történelem és politika (Társadalmi Szemle, 1981)
Politika – hírközlés – agitáció. A magyarországi munkássajtó a 20. század első éveiben. 1900–1905. (Századok, 1982; és külön: Budapest, 1982)
A Huszadik Század történetfelfogása (Társadalmi Szemle, 1982)
A forradalom és a reform kérdései Marx munkásságában (Világosság, 1983 és Marx és a jelenkor. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián; Budapest, 1983)
A munkásmozgalom és a béke (Világosság, 1984)
A magyar szociáldemokrácia és a nemzeti kérdés (Társadalmi Szemle, 1984)
Lukács György a magyar történelemről (Társadalmi Szemle, 1985 és Az élő Lukács. Szerkesztette: Sziklai László; Budapest, 1986)
A Gondolat ideológiatörténeti arculatáról (Jel–Kép, 1986)
Kun Béla a kortársak szemével (Társadalmi Szemle, 1986)
Nemzeti és nemzetiségi kérdés Magyarországon a dualizmus korában (Társadalmi Szemle, 1987)
Angyalföld munkásmozgalmának története. 1867–1958. (Budapest, 1989)
II. Internacionálé. Forradalom és reform (A II. Internacionálé. Tudományos konferencia, 1989. május 12. Előadások. Szerkesztette: Haskó Katalin; Budapest, 1989)
Ránki György és a társadalmi progresszió (História, 1990)
Az előzmények. Küzdelem a munkáspártért (Múltunk, 1990)
Fél évszázad. A szociáldemokrácia története Magyarországon. 1868–1919 (Kende Jánossal, Varga Lajossal; Budapest, 1990)
Magyar köztársaság 1918–1919-ben. (A köztársasági eszme és mozgalom Magyarországon. Szerkesztette: Pölöskei Ferenc; Budapest, 1991)
Pártok és politikai célok Magyarországon a XX. század első felében (Múltunk, 1991)
Liberalizmus – szociáldemokrácia – populizmus. Viták és irányzatok a századelőn (Világosság, 1991)
Zsidóság a Monarchiában (História, 1993)
Szociáldemokrata sikerek és viszontagságok történelmi nézőpontból (Eszmélet, 1993)
Liberalizmus és kormánypolitika. Wekerle Sándor három miniszterelnöksége (Múltunk, 1993)
A parlamentáris demokrácia hanyatlása és a jobboldali radikalizmus előretörése Európában a két világháború között (Jobboldali radikalizmus tegnap és ma. Cikkek, előadások. Szerkesztette: Feitl István; Budapest, 1993)
Szakszervezetek és munkásotthonok (História, 1994)
Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei. 1881–1931 (Századok, 1994)
Zsidók és a magyar politikai élet. 1848–1938 (Múltunk, 1994)
Az állampárt utolsó évei. Az MSZMP határozatai és dokumentumai. 1985–1989 (Múltunk, 1995)
A szociáldemokrácia nagyjai a modernizációról. Bernsteintől Brandtig (Eszmetörténeti előadások. Budapest, 1996)
Parlamentarizmus Magyarországon az 1945 előtti évtizedekben (Vissza a történelemhez… Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Szerkesztette: Izsák Lajos, Stemler Gyula; Budapest, 1996)
A zsidók története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig (Változó világ; Budapest, 1996)
Az agrárszocializmus és a szociáldemokrácia (Agrármozgalmak Délkelet-Európában. Szerkesztette: Glatz Ferenc; Budapest, 1997)
A Millennium történetéhez (Századok, 1997)
Liberalizmus és szociáldemokrácia Magyarországon a dualizmus korában (Múltunk, 1998)
A nemzeti ünnep és a pártok. 1848-ról 1948-ban (Századok, 1998)
1848 és a magyar baloldal 1948-ban (Eszmélet, 1998)
Többpárti választások és parlamentarizmus Magyarországon. 1920–1947. (Parlamenti választások Magyarországon. 1920–2010. Szerkesztette: Földes György és Hubai László; Budapest, 1999; 3. bővített és átdolgozott kiadás; Budapest, 2010)
Szerkesztései
A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai:
I. kötet: A magyar munkásmozgalom kialakulása. 1848–1890 (Budapest, 1951)
II. kötet: A magyar munkásmozgalom az imperializmusba való átmenet időszakában. 1890–1900 (Szerkesztette: S. Vincze Edittel; Budapest, 1954)
III. kötet: A magyar munkásmozgalom a 20. század első éveiben és az 1905–1907-es forradalmi válság idején (Szerkesztette: Mucsi Ferenccel, S. Vincze Edittel; Budapest, 1955)
IV/A, IV/B. kötet: A szocialista munkásmozgalom Magyarországon az első világháborút közvetlenül megelőző években és az első világháború idején. 1907–1918 (Szerkesztette: S. Vincze Edittel, Mucsi Ferenccel, Kende Jánossal; Budapest, 1966–1969)
A Párizsi Kommün. Válogatás a kortársak emlékirataiból (Válogatta, szerkesztette: Aranyossi Magdával; 22 táblával, 3 térképpel; Budapest, 1952)
A magyarországi munkásmozgalom és az I. Internacionálé. Az I. Internacionálé és Magyarország (tanulmányok; szerkesztő is; Kovács Endrével; Budapest, 1964)
Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve (tanulmányok; szerkesztette: Rákosi Sándorral; Budapest, 1968; 2. kiadás: 1974)
Magyar szemtanúk a Párizsi Kommünről (szerkesztette, sajtó alá rendezte: Nyilas Márta. A bevezető tanulmányt írta; Budapest, 1971)
A Párizsi Kommün 100. évfordulójára (A Párizsi Kommün. A Budapesten, 1971. március 17-én megtartott tudományos ülésszak előadásai. Szerkesztő is. Vészi Bélával. Budapest, 1973)
Munkásmozgalom és kultúra. 1867–1945. A magyar munkásmozgalom kulturális tevékenységének válogatott dokumentumai (összeállította és az összekötő szöveget írta: Szilágyi János. A bevezető tanulmányt írta Erényi Tibor; Budapest, 1979)
Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar föltámadás. A két forradalom értelme és tanulságai (Szerkesztette, a szöveget gondozta: Veres András, fordította: Neukum Lea, az előszót írta Erényi Tibor; Magyar Hírlap Könyvek; Budapest, 1989)
Nyolcvan év. A magyarországi szociáldemokrata mozgalom 1868–1948 (szerkesztette; Budapest, 1990)
Hajdú Tibor: Erényi Tibor: A Párizsi Kommün hatása a magyarországi munkásmozgalomra (Századok, 1951)
Lukács Lajos: Erényi Tibor–Erőss Emma: „Vasas, ne hagyd magad!” A magyar vasmunkásmozgalom harcos múltjából. 1848–1944 (Századok, 1957)
Mérei Gyula: Könyv a magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdeteiről. Erényi Tibor: A budapesti szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom kialakulása. 1868–1904. (Történelmi Szemle, 1963)
Mucsi Ferenc: Erényi Tibor: A budapesti szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom kialakulása. 1868–1904 (Századok, 1964)
L. Nagy Zsuzsa: Erényi Tibor–Köves Rózsa: Kunfi Zsigmond életútja (Társadalmi Szemle, 1974)