PROFILPELAJAR.COM

	Ervin Gábor
	Életrajzi adatok
Születési név	Ervin Gábor
Született	1912. január 24.; Budapest
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1944. december 3. vagy 6. (32 évesen); Budapest
	Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Felszentelés	1934. június 24.

Ervin Gábor (Budapest, 1912. január 24.^[1] – Budapest, 1944. december 3. vagy 6.)^[2] magyar katolikus pap, hittanár. 1944-ben a nyilasok kivégezték.

Élete

Apja Ervin (Spitzer) Kálmán (1869–1933)^[3] bankigazgató, anyja, Brust Ilona, Heinrich Heine rokona.^[4] Apai nagyszülei dr. Spitzer Antal és Lamberger Róza, anyai nagyszülei Brust Dávid és Hirsch Malvin. Hétéves volt, amikor családjával katolizált az izraelita vallásról. A Központi Papnevelő Intézetben tanult, 1934. június 24-én pappá szentelték, majd budaörsi káplánná nevezték ki. 1936-tól haláláig a Salvatore tanítóképző intézetben, majd 1943-ban a Patrona Hungariae Leánygimnáziumban tanított hittanárként.

A zsidótörvényekben érintettek védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület munkájában aktívan részt vett, eleinte mint lelkivezető, majd 1944-ben az egyesület titkára lett. Annak ellenére, hogy papként nem volt kötelezve a sárga csillag viselésére, az 1944. március 19-i német megszállás után fölvarrta a reverendájára, hogy ezzel fejezze ki szolidaritását édesanyjával, testvéreivel és a magyar zsidósággal. Hangosan tiltakozott, amikor látta, hogy fegyveresek hurcolják el a zsidókat, ezért a rendőrség letartóztatta. Megígérték neki, hogy testvéreit nagyobb összeg fejében Svájcba menekítik, azonban hiába gyűjtötte össze a pénzt, fivéreit a Gestapo a határon elfogta és megölte.

A saját életét kockáztatva üldözötteket rejtegetett a lakásán. 1944. december elején a nyilasok betörtek hozzájuk, és mindenkit elhurcoltak. Edit nevű cselédlányuk tért vissza egyedül, aki később elmondta, hogy szemtanúja volt, amint Ervin Gábort és édesanyját a Kapás utcai nyilas székházban megkorbácsolták. Ezután mindkettőjüket a Duna-parton kivégezték.

Művei

19 évesen írta első nagyobb tanulmányát, Széchenyi vallásosságáról.

Széchenyi vallásossága. Budapest, 1931

További fordításai és írásai:

A lelkivezetésről. Írta Pierre de Bérulle. Ford. Budapest, 1937
A megkezdett örök élet. A keresztény lelkiség alapelvei. Írta Garrigou-Lagrange. Ford. Budapest, 1938
Az erkölcsi jó metafizikai gyökere. Budapest, 1938
Szempontok a nem-keresztény misztikusok méltatásához. Budapest, 1938
Az érték jelentése. Budapest, 1939
Veni Sancte. Te Deum laudamus! Rövid szentbeszédek. Budapest, 1939^[5]
„Mutasd meg az Atyát!” Lelkigyakorlatos gondolatok. Budapest, 1940
Gondolatok a művészet etikájához. Budapest, 1941
Krisztusi nagykorúság. Bérmálkozóknak és megbérmáltaknak. Budapest, 1941
Kultúra és emberiség. Budapest, 1943
A tökéletesség felé! Vác, 1943
Ergebnisse und Zielsetzungen der ung. Geschichtsphilosophie. Vác, 1943
A műalkotás mint jel. Budapest, 1944

Emlékezete

Születésének századik évfordulóján, 2012. január 27-én, ami egyben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja, az ELTE bölcsészkarán konferenciát rendeztek életművéről. A konferencián felszólaló Frenyó Zoltán filozófus szerkesztésében könyv is megjelent Ervin Gábor emlékezete. Ervin Gábor bölcseleti munkái címmel.^[6]

2012. december 12-én emléktáblát avattak a tiszteletére a XII. kerületi Maros utca 44/B. alatti épület falán, ahonnan 1944-ben elhurcolták.

Ervin Gábor és édesanyja halálának 80. évfordulója alkalmából 2024. december 4-én 17 órától a Városmajori Jézus Szíve Plébánián Dr. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást Ervin Gábor életéről, munkásságáról. Az előadás végén Fischer János tartott személyes megemlékezést, akit Ervin Gábor keresztelt meg három hetes korában és aki a háború végén a lebombázott házuk romjai között talált rá keresztelői emléklapjára Ervin Gábor aláírásával.^[7]

Az előadás után Dr. Kránitz Mihály és Forgács Alajos plébános szentmisét mutattak be Ervin Gábor és édesanyja emlékére. A szentmisén felolvastak egy részletet Ervin Gábor „Mutassátok meg az Atyát! című könyvéből.^[8]

A megemlékező szentmise után emlékmenet indult Ervin Gáborék Maros utcai házához. Dr. Kránitz Mihály atya vitte elől Ervin Gábor megvilágított fényképét és Forgács Alajos plébános egy nagy zarándokgyertyát, őket gyertyákkal követte a városmajori hívek nagyobb csoportja. Ervin Gáborék házánál megható imádságot mondott Kránitz atya, a résztvevők koszorút helyeztek el és elimádkoztak egy tized rózsafűzért.