Erdei szellőrózsa
|
|
A virága közelről
|
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Anemone sylvestris L.
|
Szinonimák
|
- Anemone alba Juss.
- Anemone hirsuta Gilib. [Invalid]
- Anemone pratensis Pall. ex Pritz.
- Anemone sordida Schur
- Anemonoides sylvestris (L.) Galasso, Banfi & Soldano
|
Hivatkozások
|
|
Az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Németül „sztyeppi szellőrózsának” is hívják, és Németországban reliktum fajként védik.
Előfordulása
Főleg Közép-Európában gyakori; északon Dél-Svédországig terjed. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él, valamint a Cserhátban fordul elő.[1][2][3]
Megjelenése
A berki szellőrózsához (Anemone nemorosa) hasonló évelő növény, attól főleg mérete különbözik. A Magyarországon sokkal ritkább hármaslevelű szellőrózsával sem lehet összetéveszteni, hiszen tőle is sokkal magasabb. Magassága 20-50 centiméter, szára bozontosan szőrös. Virágai is nagyobbak, átmérőjük 4-7 centiméter. Gyöktörzse függőlegesen helyezkedik el a talajban. Levelei tőállásúak, kerekdedek, tenyeresen tövig szeldeltek, újból bevagdalt szeletekkel, szélességük elérheti a 10 centimétert. A száron 3 gallérozó fellevél fejlődik, fölöttük egyetlen, illatos virággal. Termése fehéren gyapjas.
Mérgező növény.
Életmódja
Az erdei szellőrózsa napfényes erdők, főleg tölgyesek, erdőszélek, cserjések, közepesen száraz gyepek lakója. Melegkedvelő növény, laza, tápanyagban gazdag, meszes talajokon nő 1200 méter magasságig.
Április–június között virágzik.
Képek
-
Erdei szellőrózsa mező
-
Habitusa
-
Virága
-
-
Levelei
-
Termései
Jegyzetek
Források
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 14.