PROFILPELAJAR.COM

Erdei ciklámen
	Virágzó példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Asteridae;
Rend:	Hangavirágúak (Ericales);
Család:	Kankalinfélék (Primulaceae);
Alcsalád:	Myrsinoideae;
Nemzetség:	Ciklámen (Cyclamen); L.
Alnemzetség:	Cyclamen subg. Cyclamen;
Fajsor:	Cyclamen ser. Purpurascens;
Faj:	C. purpurascens;
Tudományos név
	Cyclamen purpurascens; Mill.
Szinonimák
Szinonimák
	Cyclamen aestivum Rchb.; Cyclamen breviflorum Jord.; Cyclamen clusii Lindl.; Cyclamen cordifolium Stokes; Cyclamen cyclophyllum Jord.; Cyclamen deltoideum Tausch; Cyclamen europaeum L.; Cyclamen floridum Salisb.; Cyclamen hastatum Tausch; Cyclamen holochlorum Jord.; Cyclamen lilacinum Jord.; Cyclamen littorale Sadler ex Rchb.; Cyclamen purpurascens f. carmineolineatum Hendrikx; Cyclamen retroflexum Moench; Cyclamen rotundifolium St.-Lag.; Cyclamen umbratile Jord.; Cyclamen variegatum Pohl; Cyclaminus europaea (L.) Asch.; Cyclaminus europaeus Scop.; Cyclamen fatrense Halda & Soják;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei ciklámen témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei ciklámen témájú médiaállományokat és Erdei ciklámen témájú kategóriát.

Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó ciklámen (Cyclamen) nemzetség egyetlen, Magyarországon (főleg az Alpokalján) őshonos faja.

Nemzetségének a típusfaja.

Származása, elterjedése

Eredeti elterjedési területe Nyugat- és Közép-Európa volt; részben az ember közreműködésével ez jelentősen kiterjedt: manapság a mérsékelt éghajlatú területeken sokfelé megtalálható.

Alfaja

Cyclamen purpurascens subsp. immaculatum (Hrabetová) Halda & Soják

Jellemzése

Szórt állású levelei egyszerűek, szív alakúak vagy oválisak. A kékeszöld, foltos levelek válla szíves, csúcsa tompa, a szélük ép. A levélnyél hosszú.

Virága fehér, rózsaszín vagy lila, illatos. Termése tok. Az érő termés kocsánya dugóhúzószerűen megcsavarodik.

Régi nevei (disznókenyér, disznórépa, kunrépa, kunalma) a gumójára utalnak, amiket előszeretettel fogyaszt a vaddisznó és vele a makkoltatott házi disznó is.

Életmódja

Főleg hegyvidékeken, üde lomberdőkben (Magyarországon a zalai bükkösökben, soproni fenyvesekben) nő. Mészkerülő. Júliustól szeptemberig virágzik.

Élettani hatása

Gyökere az emberre mérgező.

A faj védelme és fenntartása

Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatója által vezetett kőszegi Chernel-kertben, a növény szaporítása és fenntartása folyik.^[1] Védett élőhelye a 24 hektáros Hódos-éri Ciklámenes Természetvédelmi Terület^[2]