PROFILPELAJAR.COM

Eperfafélék
	Evolúciós időszak: Kréta - jelen
	Kenyérfa (Artocarpus altilis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Eperfafélék (Moraceae); (Dumort., 1829) Gaudich., in Trinius, 1835, nom. cons.
Nemzetségcsoportok
	Artocarpeae; Castilleae; Dorstenieae; Ficeae; Moreae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Eperfafélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Eperfafélék témájú kategóriát.

Az eperfafélék (Moraceae) a rózsavirágúak (Rosales) rendjének egy családja.

Az eperfafélék lenyomatai a legújabb felfedezések szerint már a kréta időszaktól ismeretesek.

Elterjedésük

Mintegy 1500 fajuk főként trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el; a mérsékelt övbe csak kevés taxon hatol be.

Megjelenésük, felépítésük

Közös sajátosságuk, hogy a parenchima alapszövetek tejjárataiban fehér színű tejnedvet halmoznak fel. Azon kevés növénycsalád (rajtuk kívül még kenderfélék, csalánfélék, szilfafélék, érdeslevelűek) közé tartoznak, amelyek tagjai bőrszövetük e célra megnagyobbodott sejtjeiben, az idioblasztokban cisztolitokat halmoznak fel.

Leveleik egyszerűek, pálhásak, általában szórtak és ép szélűek, olykor azonban tagoltak. A füge (Ficus) nemzetség fajainak nagy levele gyakran karéjos, sőt szeldelt is lehet.

Sugaras szimmetriájú virágaik kicsik, egyivarúak, többnyire egylakiak, de olykor a kétlakiság is megjelenik. A virág takarórendszere egyszerű: csészeszerű lepel vagy teljesen hiányzik. A családra jellemzők az érdekes virágzatok és terméságazatok. A termés aszmag vagy csonthéjas, de bonyolult terméságazat is lehet.

Életmód

A családban sokféle életformájú növény előfordul: hatalmas támasztógyökeres óriásfák, közismert fák és cserjék, félcserjék és liánok. A szent fügefa (Ficus religiosa) esőerdei óriásfákon epifitonként kezdi életét, léggyökereket ereszt a földbe, majd megvastagodva megfojtja a gazdanövényt, és önállóan folytatja életét. A legenda szerint Buddha egy ilyen fügefa alatt világosodott meg – innen a neve.

Felhasználásuk

A fehér eperfát (Morus alba) sokáig a selyemhernyók táplálására ültették. Magyarországra Kínából telepítették be, termését fogyasztják. Régebben az alföldi tanyák és szőlők tipikus fája volt.

Ismert és kedvelt gyümölcsöt terem a közönséges füge (Ficus carica) is. Ez a mediterrán területeken elterjedt cserje vagy kisebb fa nálunk életfeltételeinek határán él. Hazánkban is ültetik a papíreperfát (Broussonetia papyrifera) és a narancseperfát (Maclura pomifera).

Számos fikuszfaj (Ficus elastica, Ficus benjamina stb.) kedvelt szobai dísznövény.

Trópusokon termesztett haszonnövény az ehető termésű kenyérfa (Artocarpus altilis).

Az egyiptomi múmiák koporsóit a szikomorfa (Ficus sycomorus) fájából készítették.

Rendszerezésük

Az eperfafélék 5 nemzetségcsoportra oszthatók: Artocarpeae, Moreae, Dorstenieae, Ficeae és Castilleae. Ezek a nemzetségcsoportok a nagy, morfológiailag sokrétű és földrajzilag is széttagolt Moreae kivételével monofiletikusak.^[2] A csoportok molekuláris analízise alapján a Moraceae valószínűleg 73-110 millió évvel ezelőtt (mya) divergált.^[3] Az eperfafélék filogenetikai-molekuláris elemzése arra is utal, hogy ellentétben azzal a hagyományos elképzeléssel, amely szerint a kétlakiság fejlődött ki az egylakiságból, a Moraceae családban a kétlakiság a primitív állapot, amiből az egylakiság (legfeljebb) négy különböző alkalommal kifejlődött.^[4]

Nemzetségcsoportok és nemzetségek

Artocarpeae:
- kenyérfa (Artocarpus),
- Batocarpus,
- Clarisia,
- Hullettia,
- Parartocarpus,
- Prainea,
- Treculia;
Castilleae
- Antiaris,
- Antiaropsis,
- Castilla,
- Helicostylis,
- Maquira,
- Mesogyne,
- Naucleopsis,
- Perebea,
- Poulsenia,
- Pseudolmedia,
- Sparattosyce;
Dorstenieae
- Bosqueiopsis,
- kenyérdiófa (Brosimum),
- Dorstenia,
- Helianthostylis,
- Scyphosyce,
- Trilepisium,
- Trymatococcus,
- Utsetela;
Ficeae egyetlen nemzetséggel:
- füge (Ficus);
Moreae
- Bagassa,
- Bleekrodea,
- papíreperfa (Broussonetia),
- Fatoua,
- Maclura,
- Milicia,
- eperfa (Morus),
- Sorocea,
- Streblus,
- Trophis.

Jegyzetek

↑ The Tertiary floras of Alaska: Issues 181-184 by Charles Arthur Hollick - 1 January 1936 - U.S. Gov't. Print. Off.
↑ Zerega et al. (2005), Datwyler and Weiblen (2004)
↑ Zerega et al. (2005)
↑ Datwyler and Weiblen (2004)

Források

Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Katalin–Nagy János: Botanika II. – Rendszertan
Urania Növényvilág II. – Magasabbrendű növények I.
Bagi István: A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma, JATE Press 1994
Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana
Hortobágyi Tibor (szerk.): Növényrendszertan
Kempelen Farkas digitális tankönyvtár 23. A csalánvirágúak rendje
Kenyérfa Artocarpus odoratissimus
Zerega, Nyree J. C.; Clement, Wendy L.; Datwyler, Shannon L. & Weiblen, George D. (2005): Biogroegraphy and divergence times in the mulberry family (Moraceae). Molecular Phylogenetics and Evolution 37(2): 402-416. doi|10.1016/j.ympev.2005.07.004 PDF full text
Plantárium: Sejttan – cisztolit