Eitner Zsigmond
Zala vármegye kormánybiztos-főispánja
Hivatali idő 1919. – 1921. február 14.
Előd	Briglevics Károly
Utód	Kolbenschlag Béla
Született	1862. július 20. Sümeg
Elhunyt	1926. május 31. (63 évesen) Sümeg
Párt	Ugron-párt (1901-1905) Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1905-1909) Justh-párt (1909-1913) Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1913-1918)
Választókerület	Zalaszentgrót (1901-1918)
Foglalkozás	politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Eitner Zsigmond témájú médiaállományokat.

Eiteritzi Eitner Zsigmond (Sümeg, 1862. július 20. – Sümeg, 1926. május 31.) politikus, országgyűlési képviselő, zalai kormánybiztos-főispán, dabronyi földbirtokos.

Az eiteritzi Eitner család sarja. Eitner Sándor (1835–1905),^[1] a sümegi takarékpénztár igazgatója, országgyűlési képviselő, bőrgyáros, és Rotter Julianna (1850–1894) nagyobbik fia,^[2] aki édesapja szülővárosában és Grazban tanult. Apai nagyszülei Eitner József (1785–1845), cserzővarga, Sümeg város bírája, a Sümegi Kaszinó első pénztárosa, és Paczer Anna (1807–1874) voltak.^[3] Darnay Kálmán elsőfokú unokatestvére, mivel az ő édesanyja Eitner Anna volt. Eitner Zsigmond fivére Eitner Sándor (1871–1940), salomvári földbirtokos, akinek a nejétől kisgeszényi Szabó Etelka (1884–1926) asszonytól született két fia: Eitner Ákos és Eitner Sándor országgyűlési képviselők.

Eitner Zsigmond Középiskolai tanulmányait a sümegi reáliskolában végezte, abszolválta a kereskedelmi akadémiát Grácban; a kereskedelmi akadémiát befejezve hosszabb külföldi tanulmányúton vett részt, tudatosan készülve a politikusi pályára. Magyarországra visszatérve belépett a családja tulajdonában levő sümegi bőrgyár vezetésébe, amelyet külföldi ismeretségei révén nagy kiviteli gyárrá fejlesztett. Zalamegyei birtokos és az ottani társadalmi élet egyik kiváló tényezője. Törvényhatósági bizottsági tag, elnökigazgatója a sümegi takarékpénztárnak.

Az 1901-i általános országgyűlési képviselői választások alkalmával Ugron-párti programmal képviselővé választották. 1901-től 16 éven át a zalaszentgróti kerület országgyűlési képviselője. 1905-ben belépett a függetlenségi és 48-as pártba. Az 1905-i, az 1906-i és az 1910-i általános választások alkalmával Szentgróton újra megválasztották. A koalíciós uralom idején tagja volt a delegációnak. A Justh-párt tagja. Helyet foglal a közgazdasági bizottságban és az országos ipartanácsban.^[4] 1919 decemberétől 1921 február 14-éig^[5] Zala vármegye kormánybiztos-főispáni tisztségét is ellátta. Kinevezésekor, egyedül boldogfai Farkas Kálmán 1880-1944) zalai főszolgabíró, földbirtokos, megyebizottsági tag tiltakozott ez ellen, "panamistának" nevezve őt. Elnöke volt a sümegi önképzőkörnek, valamint a Sümegi Takarékpénztárnak 7 évig volt az alelnöke, és 20 éven át annak az elnökigazgatója is volt.^[6] Modernizáltatta a Ramasetter Vince által épített általános iskolát és az óvodát. Sümegen a Kossuth u. 21. sz. házon tábla őrzi emlékét.

1888-ban feleségül vette Fülöp Erzsébetet (1867–Sümeg, 1899. szeptember 5.),^[7] aki két lányt és egy fiút adott neki:

• Eitner Emília (Sümeg, 1890. október 20.–). Férje: rábabogyószlói Remete Aladár huszár őrnagy neje.
• Eitner Margit Regina (Sümeg, 1892. január 29.–Budapest, 1942. november 27.).^[8] Férje: dunanedeczei és lábatlani Nedeczky Jenő (1879-?) felesége.
• Eitner Zsigmond Sándor József (Sümeg, 1889. június 1.–Sümeg, 1890. november 3.)^[9]

• Tanai Károlyné: A sümegi Eitner család. = Sümegi írások 3. Köt. Sümeg, 1991.

• Életrajza az 1910-1915-ös (-1918) országgyűlés almanachjában
• Életrajza a Zalai Életrajzi Kislexikonban

Elődje: Vigh István

Zala vármegye főispánja 1919 augusztusa – 1921. február 14.

Utódja: Kolbenschlag Béla