Eiteritzi Eitner Sándor (Salomvár, Zala vármegye, 1902. december 1. – Cleveland, Amerikai Egyesült Államok, 1958. december 22.) nemzetiszocialista országgyűlési képviselő, földbirtokos.[1]
Élete
A római katolikus nemesi származású eiteritzi Eitner családnak a sarja. Apja Eitner Sándor (1871–1940), salomvári földbirtokos, anyja kisgeszényi Szabó Etelka (1884–1926) volt. Az apai nagyszülei Eitner Sándor (1835-1905),[2] a sümegi takarékpénztár igazgatója, országgyűlési képviselő, bőrgyáros, és Rotter Julianna voltak. Az anyai nagyszülei kisgeszényi Szabó Zsigmond (1836–1904), kiskölkedi földbirtokos valamint zokoli és illyefalvi Csutor Karolina (1853–1898) voltak.[3] Az anyai nagyanyai dédszülei zokoli és illyefalvi Csutor Imre (1813–1891) Zala vármegye alispánja, földbirtokos,[4] és hottói Nagy Johanna (1818–1902) voltak.[5] Apai nagybátyja eiteritzi Eitner Zsigmond (1862–1926) politikus, országgyűlési képviselő, zalai kormánybiztos-főispán. Fivérei: Eitner Ákos (1906–1991), nemzetiszocialista országgyűlési képviselő, földbirtokos és Eitner László, a zalaegerszegi Eitner féle téglagyár tulajdonosa.
A keszthelyi Gazdasági Akadémiát végezte, és korán kezdett közügyekkel foglalkozni. Tagja lett Salomvár község képviselőtestületének, elnöke a járási mezőgazdasági bizottságnak. Tagja a Mezőgazdasági Kamarának. A nemzetiszocialista mozgalomban kezdettől részt vett, és Pálffy Fidél gróffal együtt megszervezte a Dunántúlt. Zala vármegyében hatásos működésének eredményeként terjedt el a nemzetiszocialista mozgalom. Már 1935-ben nemzetiszocialista programmal lépett fel a zalaegerszegi választókerületben, ahol pótválasztásra került sor közte és a NEP hivatalos jelöltje, vitéz Árvátfalvi Nagy István dr között. Az 1939. évi általános választáson pártjának zalavármegyei lajstromán győzött.[6]
Jegyzetek
