Egri István
A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele
Született	Klein István 1905. május 21.[1][2] Budapest[3]
Elhunyt	1980. július 10. (75 évesen)[1][2] Budapest[3]
Művészneve	Dacos
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Náray Teri
Gyermekei	Egri Kati Egri Márta
Foglalkozása	színész rendező író egyetemi oktató publicista színigazgató
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1926–1929, színészet) Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1929–1930, rendező)
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1963) Magyarország Kiváló Művésze díj (1974)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-50)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1929–1980
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Egri István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egri István (született Klein) (Budapest, Terézváros, 1905. május 21.^[4] – Budapest, 1980. július 10.) magyar színész, színházi és rádiós rendező, főiskolai tanár, író, publicista; érdemes és kiváló művész; Náray Teri színésznő férje volt. Lányai: Egri Kati és Egri Márta.

Édesapja Klein Sándor vándorkárpitos, édesanyja Veisz Szeréna volt. 1929-ben a színész, 1930-ban a rendező szakon diplomázott az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. A Belvárosi Színházban indult színészi pályája. Ezzel egyidejűleg Hevesi Sándornál rendezést tanult. 1931–32-ben a Magyar Színház, 1933–34-ben pedig a Kamara Színház tagja volt. 1933–1935 között nem volt egyetlen színháznak sem a tagja. Néhány kisebb szerepet játszott a Vígszínházban és az Új Tháliában. 1935-ben a Vígszínház tagja lett. Az 1939-es zsidótörvények miatt nem játszhatott színházban, tanított és újságírással foglalkozott. 1944-ben munkaszolgálatra vitték, előbb Hatvanba, majd az auschwitzi koncentrációs táborba került. Később Mauthausenbe vitték, ahol mint nyelveket beszélő irodai munkát kapott. 1945 tavaszán került haza fogatlanul, sántán, 43 kilóra soványodva. A Nemzeti Színház tagja lett. 1946–48 között ismét a Vígszínház tagja volt. 1948-ban a Pesti Színház, 1949-ben pedig az Ifjúsági Színház igazgatójának nevezték ki. 1950-ben a Belvárosi Színház főrendezője, 1953-tól pedig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője lett. 1956–58 között a Petőfi Színház főrendezője, majd igazgatója, 1958–62 között a József Attila Színház, 1962–65 között pedig a Jókai Színház tagja volt. 1965-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol tíz éven át játszott. 1975-ben a Zeneakadémia ének tanszékének oktatója volt.^[5] 1975–78 között a Madách Színház tagja volt, és a Győri Kisfaludy Színházban rendezett. 1978-ban visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig, 1980-ig volt a tagja.

Első színpadi rendezése 1939-ben volt, Tamási Áron: Énekes madár című darabját rendezte a Szolnoki Szigligeti Színházban. 1971-ben rendezte a Magyar Televízióban Molière: A képzelt beteg című vígjátékából készült tévéjátékot.

• Falusi idill (1963)
• A képzelt beteg (1971)
• Vallomások (1974)
• A szabin nők elrablása (1977, tévéváltozat)
• Britannicus (1976)

• Lengyel József: Arina (1936)
• Norman Corwin: Öreg rozmár (1946)
• Szerafimovics: Vasáradat (1948)
• Baróti Géza: A diadalmas név (1951)
• Karinthy Ferenc: Kőművesek (1951)
• Székely Júlia: Kutuzov tábornok (1952)
• Tolnai Lajos: Jubilánsok (1956)
• Somogyi Pál: Tűz Kárpátalján (1957)
• Bajor Andor: Cincogó Felicián (1961)
• Honoré de Balzac: Elveszett illúziók (1961)
• Norman Corwin: Öreg rozmár (1961)
• Alexis Parnisz: Ikarosz szárnya (1962)
• Gál Zsuzsa: Vaszilij herceg (1962)
• Mándy Iván, László Endre: Robin Hood kalandjai (1962)
• Vészi Endre: A Piros Oroszlán (1962) – A tábornok
• Karinthy Frigyes: Capillaria (1963)
• Ambrus Zoltán: Kultúra füzértánccal (1964)
• Aziz Neszin: Fölfedezem Törökországot (1964)
• Joachim Goll: Egy kis házimuzsika (1964)
• Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
• Don Juan kalandos élete (1965)
• Vargha Balázs: Lilla és a varázsló (1965)
• Antal László: Riadó a Naprendszerben (1966)
• Branislav Nusics: A gyanús személy (1966)
• Radványi Dezső: Rendkívüli eset (1966)
• Balogh László: Fekete tó, fekete ég (1967)
• Hegedűs Géza: A kiskirályoktól Nagy Lajos királyig (1967)
• Padisák Mihály: Életmentés (1967)
• Bozó László: Gyilkosság a sztriptízbárban (1968)
• Egri Viktor: Ének a romok felett (1968)
• Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren (1968)
• Kopányi György: Idézés elhunytaknak (1969)
• Anton Pavlovics Csehov: A szirén (1970)
• Honoré de Balzac: Goriot apó (1970)
• Németh László: II. József (1970)
• Schiller: Tell Vilmos (1970)
• Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
• Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
• Lipták Gábor: A kevi dénárok (1971)
• Moldova György: Menyasszonyom a jobbszélső (1971)
• Ivan Bukovcan: Majdnem isteni tévedés (1972)
• Csokonai Vitéz Mihály: A Cultura (1973)
• Török Tamás: Sihaha Sebestyén füstölgése (1973)
• Vészi Endre: Kirakatrendezés (1973)
• Albert Zsuzsa: „Kék, tavaszi fátyol” (1976)
• Lengyel Balázs: A szebeni fiúk (1977)
• Fontane, Theodor: Effi Briest (1979)

• Szocialista Munkáért érdemérem (1955)^[14]
• Érdemes művész (1963)
• Kiváló művész (1974)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1975)^[15]
• Szocialista Magyarországért érdemrend (1980)^[16]

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Egri István a Színházi adattárban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 11.)
• Sztankay Ádám: Kulissza 5. Egri István szégyenletes túrái Origo.hu, 2017. 05. 08.

• Egri István sírja (Varga József fotója) Farkasréti temető: 25/I-1-50
• Egri István. a Hungarian Movie Database-ben
• Egri István a PORT.hu-n (magyarul)
• Egri István az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Egri István az Internet Movie Database-ben (angolul)