Juhász József 1908. július 4-én született Kemecsén. Szülei: Juhász Ferenc ácsmester és Harsányi Julianna
A Színművészeti Akadémia[1] elvégzése után 1930-ban a Nemzeti Színház tagja lett. 1938-ban Farkas–Ratkó-díjjal ismerték el munkásságát. A negyvenes évek elején az Új Magyar Színház emelte soraiba.
Az 1935–1944 közötti években több filmben is játszott. A második világháború után egy ideig politikai okok miatt mellőzték, semmilyen színházi, vagy filmszerepet nem kapott. Ez idő alatt vidéken játszott cirkuszi bohócként.
1949-ben ismét szerződtette a Nemzeti Színház, de 1956-ban, a forradalom leverése után külföldre távozott. Ausztriában alapított magyar társulatot, de Kanadába kerülve kénytelen volt felhagyni mesterségével.
Jellemkomikus volt, a vidéki élet jellegzetes figuráit hitelesen karikírozta.
„Elhatalmasodó alkoholizmusa miatt nem sokáig szerepelhetett színpadon, egy kórház kazánfűtője lett, végül öngyilkosságot követett el.”[2]
↑Eltérő forrás információk. A százéves Színésziskola ( Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466) című kiadványban neve nem szerepel a diplomát szerzett hallgatók között.
↑Juhász József (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
↑A magyar szinkron 1956-ban készült, és a hazai mozikban 1957. október 31-én mutatták be.
↑A magyar szinkron 1956-ban készült, és a hazai mozikban 1957. április 4-én mutatták be.
Források
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.