PROFILPELAJAR.COM

Az öt kört tartalmazó EURion "csillagkép".

Az EURion csillagkép (angolul EURion constellation, kiejtve [ˈjuarɪən ˈkɑnstəˈleɪʃən]) 1996 után kiadott bankjegyeken szereplő biztonsági jelzéscsoport. Célja a digitális képfeldolgozó szoftverek számára jelt adni arról, hogy a feldolgozás alatt álló kép egy bankjegy. A szoftverek ezután a pénzhamisítás megelőzésére megtagadhatják a kép további feldolgozását (szkennelését, fénymásolását, nyomtatását).

Leírás

Az „EURion csillagkép” kifejezést Markus Kuhn német születésű informatikus alkotta meg, miután 2002 elején egy olyan Xerox színes fénymásolóval kísérletezett, amely nem volt hajlandó bankjegyeket másolni. A kifejezés az Orion, egy ismert nevű csillagkép, és az euró ISO 4217-es kódjának, az EUR összevonásából származik. A fogalom kapcsolata az égbolt csillagaival természetesen csak képletes.

Kuhn leírása szerint az EURion csillagkép öt darab sárga, zöld vagy narancssárga körgyűrűből áll. Ezek egymáshoz való térbeli viszonylata a bankjegyeken változatlan, bár az egész alakzat elfordulhat. Az öt pont elhelyezkedése úgy van megtervezve, hogy a véletlenszerű előfordulásuk valószínűsége más dokumentumokon elhanyagolható, így ha ez az alakzat egy dokumentum képében a nagy pontosságú elemzés szerint több helyen is feltűnik, az majdnem teljes bizonyossággal egy bankjegy. Egyes színes fénymásolók már akkor is megtagadhatják a színes másolást, ha ez az öt körből álló jelkép egyetlenegyszer is szerepel az oldalon. Egy másik kutató, Andrew Steer később felfedezte a körök közötti távolságok négyzetének egész számos arányát, amely arra enged következtetni, hogy a hitelesítő alakzatot a képfeldogozó programok milyen elven azonosítják. A bankjegyek tervezői, illetve a nyomdák azt, hogy ezt az alakzatot mely bankjegyeken és hol használják, nem teszik közzé.

Az EURion csillagalakzat legjobban a tízeurós bankjegyen látszik, és ezért ezen is figyeltek fel rá először. Egyes jegybankok az alakzat köreit beletervezik a bankjegy látványtervébe. Az angol húszfontos bankjegyen a körök hangjegyek részeként szerepelnek; az amerikai húszdollároson a 20-as szám nullája tölti be a kör szerepét.

Magáról az EURion alakzat feltalálásáról, készítéséről és műszaki részleteiről, mint általában a másolásvédelem és a hamisítás elleni jegyek részleteiről, nem lehet sokat tudni. Egy szabadalmi bejegyzés arra utal, hogy a köralakzatot és az ezt felismerő algoritmust a japán OMRON Corporation tervezte.

Egyéb bankjegyérzékelő eljárások

Egyes képszerkesztő programok újabb változataiban, mint például az Adobe Photoshopban vagy a Paint Shop Pro-ban, nem lehet bankjegyeket nyomtatni, bár a képszerkesztés engedélyezett. A Wired amerikai informatikai magazin szerint ezekbe a szoftverekbe az úgynevezett Counterfeit Deterrence System (CDS) van beépítve, amelyet egy 27 jegybankot tömörítő szervezet fejlesztett ki és küldött át bináris formátumban a szoftvercégek számára. Steven J. Murdoch kutató eredményei arra utalnak, hogy a CDS nem az EURion alakzatot használja a bankjegyek felderítésére, hanem a Digimarc cég által kifejlesztett digitális vízjelet.

Használata

Az alábbi táblázat összefoglalja azokat a bankjegyeket, amelyeken eddig megtalálták az EURion csillagképet:

Pénznem	EURion csillagalakzatokkal ellátott bankjegyek	EURion nélküli bankjegyek
Amerikai dollár	5$ (2008-tól), 10$ (2006), 20$ (2003), 50$ (2004), 100$ (az új ötdolláros után)	1$, 2$, 5$ (2008-ig), 100$
Arubai florin	Összes (2003)
Ausztrál dollár	5$ (emlékpénz) (2001)	hagyományos bankjegyek
Belga frank	500 frank (1998), 1000 frank (1997), 10000 frank (1997)	100, 200 és 2000 frank
Bolgár leva	Összes (1999)
CFA frank	Összes (nyugat-afrikai és közép-afrikai, 2003)
Comore-i frank	500 (2006), 1000 és 2000 frank (2005)	2500, 5000 és 10000 frank
Dán korona	Összes (1997-es and 2002-es kiadások)
Dél-afrikai rand	Összes (2005)
Dél-koreai won	1000 (2007), 5000 (2006), 10000 (2000 és 2007)	1000 (1983-2007)
Dzsibuti frank	1000 frank (2005)	2000, 5000 és 10000 frank
Egyiptomi font	5£ (2002), 10£ (2003), 20£ (2001), 50£ (2001), 100£ (2000)	25 piaszter, 50 piaszter, 1£
Euró	Összes (2002)
Feröeri korona	Összes (2001)
Font sterling	5£ (2002), 10£ (2000), 20£ (1999)	50£ (még nem frissítették)
Francia frank	100 frank (1997)	50, 200 és 500 frank
Holland antillákbeli forint	10, 25, 50, 100 forint (1998)	250 forint (1986)
Holland gulden	10 gulden (1997)	25, 50, 100, 250, 1000 gulden
Horvát kuna	5, 10, 20 kuna (2001), 50, 100, és 200 kuna (2002)	500 és 1000 kuna
Indiai rúpia	100 (2005), 500 (2000) rúpia (második kiadás), 1000 rúpia (2000)	5, 10, 20, 50 rúpia, 100 rúpiás első kiadása (1996) és 500 rúpia (1997)
Japán jen	2000¥ emlékpénz (D sorozat, 2000), E sorozat (2004)
Kanadai dollár	Összes (2001)
Kínai renminbi	1¥ (2004), 2005 utáni 5¥ és magasabb értékek
Madagaszkári ariary	100, 200, 500, 1000 ariary (2004)	2000, 5000, 10000 ariary
Magyar forint	500 forint (2007) 2000, 10000 forint (2008), 1000, 5000, 10000, 20000 forint (2009)	200 forint (2009-ben kivonásra került)
Mexikói peso	1000$ (2004), 50$ (2005)	20$, 50$ (1993-2005), 100$, 200$, 500$
Marokkói dirham	Összes (2002)
Német márka	50, 100, 200 márka (1996-2002)	5, 10, 20, 500, 1000 márka
Norvég korona	Összes (1999)
Osztrák schilling	500 és 1000 schilling (1997)	20, 50, 100 és 5000 schilling
Örmény dram	1000 dram (2001), 5000 dram (2003), 10000 dram (2003)	20000 és 50000 dram (emlékpénz)
Román lej	Összes (2005)
Svéd korona	50 (2006), 100 (2001), 500 (2001), 1000 (2006)	20
Szingapúri dollár	Összes (1999)
Szlovák korona	200, 500, 1000 és 5000 korona (1999)	20, 50 és 100 korona
Tunéziai dinár	10 dinár (2005)	5, 20 és 30 (emlékpénz)
Török líra	Összes (2009)

Források

Markus Kuhn: The EURion constellation. Biztonságtechnikai csoport prezentációja, Computer Laboratory, University of Cambridge, 2002. február 8.
Micutaka Katoh és társai: Image processing device and method for identifying an input image, and copier scanner and printer including same. Amerikai szabadalmi bejegyzés az OMRON Corporation nevében^{[halott link]}.