Norvég korona (norsk krone (norvégul – bokmål))
ISO 4217 kód	NOK
Devizajel	kr
Ország	Norvégia Terület (5) Spitzbergák (Norvégia) Bouvet-sziget (Antarktiszi Szerződés területén) Jan Mayen-sziget (Norvégia) Maud királyné föld (Antarktiszi Szerződés területén) I. Péter-sziget (Antarktiszi Szerződés területén)
Infláció
Mértéke	3,4% [1]
Metódus	CPI
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Váltópénz
øre	1/100 (nincs forgalomban)
Érmék
Használatban	1, 5, 10, 20 korona
Bankjegyek
Használatban	50, 100, 200, 500, 1000 korona
Kibocsátó
Központi bank	Norvég Bank Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Norvég korona témájú médiaállományokat.

A norvég korona (norvégul: norsk krone, többesszáma norvégul: kroner) Norvégia jelenlegi hivatalos pénzneme, váltópénze az øre (többesszáma norvégül øre).

A korona 1875-ben lett Norvégia törvényes fizetőeszköze, miután csatlakozott a Skandináv Monetáris Unióhoz. Az uniót 1873-ban hozta létre Svédország és Dánia (ezekben az országokban a pénz neve krona, ill. krone), majd két évre rá csatlakozott hozzájuk Norvégia. Az unió első világháborút követő felbomlásakor mindhárom ország megtartotta az addig használt nevet az immár önálló pénznemeik számára.

A 10- és 20-koronás érméken az uralkodó arcképe látható, a 10-koronáson emellett az uralkodó jelmondata is (V. Harald esetében: Alt for Norge, azaz mindent Norvégiáért). Korábban az 1- és 5-koronásokon is az uralkodói arckép volt, újabban azonban stilizált uralkodói és nemzeti szimbólumok díszítik ezeket az érméket. Ezeken kívül még 50 ørés érme van forgalomban.

A norvég bankjegyek és érmék forgalombahozataláért a Norges Bank, a norvég központi bank felel.

2018. május 1-jén a norvég jegybank alelnöke, Jon Nicolaisen bejelentette, hogy Norvégia a világ első készpénz nélküli társadalmává vált. A teljes pénzmennyiség 3%-a volt ekkor készpénzben.^[2]

Az érméket 1875-ben vezették be. Kezdetben csak a 10 és az 50 Øre; az 1,10 és a 20 koronás volt forgalomban. 1875-1878 között került ki a teljes sorozat: 1, 2, 5, 10, 25 és az 50 Øre;1, 2, 10 és 20 koronás. Az 1,2 és az 5 Øre-s bronzból, a 10, 25 és 50 øre-s és az 1 és 2 koronás ezüstből, míg a 10 és 20 koronás aranyból készült. Az utolsó arany és ezüst érméket 1910-ben bocsátották ki. 1920-tól már csak rézből és nikkelből készült érméket gyártottak. A 2 koronás érmét 1917-ben vonták be. A második világháború és a német megszállás alatt az érméket cinkből öntötték ki. 1963-ban bemutatták az új 5 koronás érmét. Szintén ebben az évben gyártották le az utolsó 1 és 2 øre-s érméket. 1992-ben öntötték ki az utolsó 10 øre-s érmét. 1994 és 1998 között, egy új pénzverő technikát mutattak be miközben már csak az 50 øre-s az 1, 5, 10 és a 20 koronás - amit 1994-ben mutattak be - volt forgalomba.^[3] 2012. május 1-jén kivonták az 50 ørés érmét.^[4]

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek				Leírás			dátumok
Előlap	Hátlap		Átmérő	Vastagság	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Kibocsátás	visszavonás
		50 øre	18,5 mm	1,7 mm	3,6 g	97% réz, 2,5% cink, 0,5% ón	sima	királyi korona	animáció	1996. szeptember 16.	2012. május 1.
		1 korona	21 mm		4,35 g	75% réz, 25% nikkel	sima, lyukas	V. Harald monogramja	szárnyas	1997. szeptember 15.	forgalomban
		5 korona	26 mm	2 mm	7,85 g		lyukas	Szt. Olav rendje	animáció	1998. szeptember 15.
		10 korona	24 mm		6,8 g	81% réz, 10% cink, 9% nikkel	bordázott	V. Harald arcképe	fatemplom teteje	1995. szeptember 15.
		20 korona	27,5 mm	2,2 mm	9,9 g		sima		viking hajó	1994. november 1.

Az 50 koronást a De La Rue International Limited és Oberthur Technologies cégek készítik.^[5]

Az új bankjegysorozat keretében 2017-ben bocsátották ki az új 100 és 200 koronás bankjegyeket.^[7]

Az alábbi táblázatban néhány történelmi árfolyam van, amelyben 1 korona értéke van megadva forintban.^[12]

2014 decemberére a norvég korona árfolyama az euróval szemben hatéves mélypontra került. 2014 októbere és decembere között az árfolyam 13 százalékot esett, elsősorban a kőolaj világpiaci árának zuhanása miatt.^[13]

• bankjegyek