| Dunai hering
|
|
|
 Rajz a dunai heringről
|
| Természetvédelmi státusz
|
Sebezhető
![]()      
|
| Rendszertani besorolás
|
|
|
| Tudományos név
|
Alosa immaculata
E. T. Bennett, 1835
|
| Szinonimák
|
| Szinonimák
|
- Alosa kessleri pontica (Eichwald, 1838)
- Alosa kessleri pontica borysthenis Pavlov, 1959
- Alosa kessleri pontica issatschenkovi Pavlov, 1959
- Alosa kessleri pontica moriaac Pavlov 1959
- Alosa pontica (Eichwald, 1838)
- Alosa pontica danubii Antipa, 1904
- Alosa pontica nigrescens Antipa, 1904
- Alosa pontica pontica (Eichwald, 1838)
- Alosa pontica russac Antipa, 1904
- Alosa pontica var. moriac Antipa, 1909
- Caspialosa kessleri pontica (Eichwald, 1838)
- Caspialosa pontica (Eichwald, 1838)
- Caspialosa pontica chtamalocephala Isachenko, 1925
- Caspialosa pontica hypselocephala Isachenko, 1925
- Clupea eichwaldi Grimm, 1901
- Clupea eichwaldii Grimm, 1901
- Clupea piltschardus (non Pallas, 1814)
- Clupea pontica Eichwald, 1838
|
|
| Hivatkozások
|
|
|
A dunai hering vagy kaszpi-tengeri vándorhering (Alosa immaculata) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A dunai hering elterjedési területe a Fekete- és az Azovi-tenger, valamint ezek folyói és a Paleostom-tó. A magyarországi Duna-szakaszból néhány példánya ismert, de mára kihalt.
A Donban és a Dunában 567 kilométerre is felúszott; mielőtt megépítették a Kanyivi-víztározót, a Dnyeperben elérte Kijevet is.
Alfajai
A Kaszpi-tengerben 2 alfaja, míg a Fekete-tengerben, az Azovi-tengerben és a beléjük ömlő folyókban 1 alfaja él:
- Alosa pontica kessleri – 52 centiméter és 2 kilogramm is lehet; Kaszpi-tenger
- Alosa pontica volgensis - Kaszpi-tenger
- Alosa pontica pontica - Fekete-tenger, Azovi-tenger és a beléjük ömlő folyók
Megjelenése
A dunai hering teste karcsú, heringszerű, nagy, kerekded pikkelyekkel (30-36, átlagosan 33-34 van egy sorban). Testhossza 15-20 centiméter, legfeljebb 39 centiméterig. A Don folyóban nem nő 21 centiméternél nagyobbra. Hátúszója rövid. Oldalvonala nincs. Felső állkapcsa erőteljes középső bemetszéssel; alsó állkapcsa a szem hátulsó szegélyéig ér. Állkapcsa, nyelve, az ekecsont és a szájpadcsont fogazottak. Mell- és hasúszói rövidek, kicsinyek. 40-73 (átlagosan 46-55) erős kopoltyútüske, ezek rövidebbek, mint a kopoltyúlemezkék. Hátoldala és a fej felső fele sötét, kékesen vagy feketén csillogó. A szem és a kopoltyúfedő széle között sötét folt van. Nagyon ritkán 7-8 jelentéktelen sötét folt látható a kopoltyúfedők mögött.
Életmódja
Ez a halfaj egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. A tengerben 3-90 méteres mélységben tartózkodik. A kis rákok közül a Crangon-, Upogebia- és Idothea-fajokkal táplálkozik, míg a kishalak közül az Engraulis-, Clupeonella-, Sprattus-fajokat kedveli.
Legfeljebb 7 évig él.
Szaporodása
A dunai hering március–áprilisban indul ívni, és gyakran nagyon messze felúszik a folyókban. Május végétől júliusig ívik, a Don felső szakaszán augusztusig. Ikráit homok- és kavicspadokra rakja. Az ivadékok június és szeptember között indulnak a tenger felé. A dunai hering 2-3 évesen ivarérett.
Felhasználása
A 20. század elején, a túlhalászás miatt, az összes dunai hering állomány erősen lecsökkent. Manapság is halásszák ezt a halfajt, de már nem ipari mértékben.
Források
