PROFILPELAJAR.COM

	Douglas McIlroy
	McIlroy a Japan Prize Foundation-nél 2011-ben
Született	Malcolm Douglas McIlroy; 1932. április 24. (92 éves); Newburgh, New York
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	matematikus; mérnök; programozó; egyetemi oktató; informatikus;
Iskolái	Cornell Egyetem; Massachusetts Institute of Technology; Cornell Egyetem Mérnöki Főiskola;
	weboldal;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Douglas McIlroy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Malcolm Douglas McIlroy (Newburgh, New York, 1932. április 24. –) amerikai matematikus, mérnök és programozó. 2019-től a Dartmouth College informatika adjunktusa. McIlroy leginkább arról ismert, hogy eredetileg Unix-csővezetékeket javasolt, és számos Unix-eszközt fejlesztett ki, például az echo, spell(wd), diff, sort, join, graph(wd), speak(wd) és tr.^[1] A makroprocesszorok(wd) és a programozási nyelvek bővíthetőségének egyik úttörő kutatója volt. Részt vett több alapvető programozási nyelv, különösen a PL/I, a SNOBOL(wd), az ALTRAN(wd), a TMG(wd) és a C++ tervezésében.

A szoftverkomponens-alapú szoftverfejlesztés^[2] és a kód újrafelhasználása^[3]^[4] terén végzett alapvető munkássága a komponensalapú szoftverfejlesztés és a szoftver termékcsalád-fejlesztés úttörőjévé teszi.

Életrajza^[5]

McIlroy a Cornell Egyetemen mérnöki fizikából szerzett alapdiplomát,^[6] majd az MIT-n alkalmazott matematikából doktorált 1959-ben On the Solution of the Differential Equations of Conical Shells (konzulens Eric Reissner(wd)) című disszertációjával.^[7] 1954 és 1958 között az MIT-n tanított.^[6]

1958-ban csatlakozott a Bell Laboratorieshoz; 1965-től 1986-ig a Számítástechnikai Kutatási Osztály (a Unix operációs rendszer szülőhelye) vezetője volt, majd a műszaki személyzet kiváló tagja.^[6]

1967 és 1968 között McIlroy az Oxfordi Egyetem vendégtanára is volt.^[6]

1997-ben McIlroy nyugdíjba vonult a Bell Labs-től, és adjunktusi állást vállalt a Dartmouth Főiskola Informatikai Tanszékén.^[6]

Korábban az Association for Computing Machinery (ACM(wd)) nemzeti előadóként, a Turing-díj elnökeként, a kiadványtervezési bizottság tagjaként, valamint a Communications of the ACM, a Journal of the ACM és az ACM Transactions on Programming Languages and Systems segédszerkesztőjeként dolgozott. A Computer Science Network (CSNET(wd)) végrehajtó bizottságának is tagja volt.^[6]

Kutatás és hozzájárulások

Makroprocesszorok

McIlroy a makroprocesszorok(wd)^[8] úttörőjének tekinthető.^[9]^[10]^[11] 1959-ben Douglas E. Eastwooddal, a Bell Labs munkatársával együtt bevezette a feltételes és rekurzív makrókat a népszerű SAP(wd) asszemblerbe,^[12] létrehozva az úgynevezett Macro SAP-t.^[13] Az 1960-ban megjelent tanulmánya szintén alapvető jelentőségű volt a makroprocesszorok segítségével történő bármilyen (beleértve a magas szintű) programozási nyelv kiterjesztése terén.^[9]^[12] Ezek a hozzájárulások indították el a makro-nyelvek hagyományát a Bell Labs-ben („minden az L6-tól és az AMBIT-től a C-ig”).^[14] McIlroy makrófeldolgozási ötletei voltak a TRAC(wd) (Text Reckoning And Compiling) makrófeldolgozó fő inspirálói is.^[15]

Társszerzője volt a FORTRAN IV M6 makroprocesszornak is,^[16] amelyet az ALTRAN-ban(wd)^[17] használtak,^[18] majd később átvitték és beépítették a Unix korai verzióiba.^[19]

Hozzájárulás a Unixhoz

Az 1960-as és 1970-es években McIlroy a Multics (például a RUNOFF(wd)^[20]) és a Unix operációs rendszerekhez készített (például a diff, echo, tr, join és look(wd)^[19]) programokat, amelyek változatai a mai napig széles körben elterjedtek a POSIX szabvány és a Unix-szerű operációs rendszerek elfogadása révén. Ő vezette be a Unix pipeline-ok gondolatát.^[20] A TMG(wd) fordító-kompilátort(wd) PDP-7(wd) és PDP-11 assembly nyelven is megvalósította, ami az első Unixon futó magas szintű programozási nyelv lett, ami Ken Thompson B programozási nyelvének^[20] és Stephen Johnson Yacc parser-generátorának(wd) fejlesztésére ösztönözte és befolyásolta.^[21]

McIlroy átvette Dennis Ritchie-től a Unix kézikönyv összeállítását is „szerelmi munkaként”. Különösen a UNIX 7-es verziójú manual pages kézikönyv-lapjainak 1. kötetét (General commands) szerkesztette.^[22] Sandy Fraser(wd)^[23] szerint: „Az a tény, hogy volt egy kézikönyv, és hogy ő [McIlroy] ragaszkodott a kézikönyv magas színvonalához, azt jelentette, hogy ragaszkodott a dokumentált programok mindegyikének magas színvonalához”.^[24]

Számítógépes nyelvtervezés

McIlroy befolyásolta a SNOBOL(wd) programozási nyelv tervezését és megvalósítását. Az ő karakterlánc-manipulációs makróit széles körben használták a SNOBOL 1962-es kezdeti implementációjában, és a későbbi munkákban is jelentős szerepet játszott, ami végül a gépfüggetlen implementációs nyelvhez, a SIL-hez vezetett. A SNOBOL4-hez McIlroy ragaszkodása nyomán 1969-ben hozzáadták a táblázat típust (asszociatív tömb).^[25]

Az 1960-as években részt vett a PL/I programozási nyelv tervezésében.^[4]^[26] Tagja volt a nyelvet tervező IBM-SHARE(wd) bizottságnak^[27], és Robert Morrisszal(wd) együtt megírta az Early PL/I^[28] (EPL) fordítóját TMG-ben(wd) a Multics projekt számára.^[29]^[30]

1965 körül McIlroy W. Stanley Brownnal együtt megvalósította az ALTRAN(wd) programozási nyelv eredeti változatát az IBM 7094-es(wd) számítógépekre.^[18]^[12]

McIlroy jelentős hatást gyakorolt a C++ programozási nyelv tervezésére is (pl. ő javasolta a << folyamkimeneti operátort).^[31]

Algoritmusok

Az 1990-es években McIlroy a rendezési technikák javításán dolgozott, különösen Jon Bentley-vel(wd) közösen írt egy optimalizált qsortot.^[32]

1969-ben hozzájárult egy hatékony algoritmushoz, amellyel egy gráf összes feszítőfája generálható (amelyet először George J. Minty(wd) fedezett fel 1965-ben).^[12]^[33]

Díjak és elismerések

1995-ben az American Association for the Advancement of Science (Amerikai Tudományfejlesztési Társaság) tagjává választották.^[34] 2004-ben elnyerte a USENIX(wd) életműdíját („The Flame”)^[35] és a Software Tools User Group (STUG) díját is.^[1] 2006-ban a National Academy of Engineering(wd) tagjává választották.^[36]

Nézetek a számítástechnikáról

McIlroy-nak tulajdonítják az idézetet: „A programozás igazi hőse az, aki negatív kódot ír”^[37], ahol a negatív kód jelentését a híres Apple-fejlesztő, Bill Atkinson csapatának anekdotájához^[38] hasonlóan értelmezik (vagyis amikor egy program forrásában végzett változtatással csökken a kódsorok(wd) száma („negatív” kód), miközben a program általános minősége, olvashatósága vagy sebessége javul).

Irodalom

McIlroy, Malcom (Doug) Douglas oral history, part 1 of 2. Computer History Museum(wd), 59. o. (2019. szeptember 30.)
McIlroy, Malcom (Doug) Douglas oral history, part 2 of 2. Computer History Museum, 52. o. (2019. november 6.)

Jegyzetek

↑ ^a ^b STUG Award. USENIX, 2011. december 6. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
↑ First International Conference on Ada (R) Programming Language Applications for the NASA Space Station, volume 2 - NASA-TM-101202, 1986. június 1.
↑ McIlroy, Malcolm Douglas: Mass produced software components. Software Engineering: Report of a conference sponsored by the NATO Science Committee, Garmisch, Germany, 7–11 Oct. 1968. Scientific Affairs Division, NATO, 1969. január 1.
↑ ^a ^b A Handbook of Software and Systems Engineering: Empirical Observations, Laws, and Theories. Pearson Education, 327. o. (2003)
↑ M. Douglas McIlroy
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Douglas McIlroy, HOPL: Online Historical Encyclopaedia of Programming Languages
↑ M. Douglas (Malcolm) McIlroy. Mathematics Genealogy Project. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
↑ Az általános célú makroprocesszor (general-purpose macro processor) vagy általános célú előfeldolgozó (preprocessor) olyan makró-feldolgozó, amely nem kötődik, illetve nem integrálódik egy adott nyelvhez vagy szoftverhez
↑ ^a ^b Layzell, P. (1985). „The History of Macro Processors in Programming Language Extensibility”. The Computer Journal 28 (1), 29–33. o. DOI:10.1093/comjnl/28.1.29.
↑ David Walden (2014). „Macro memories, 1964–2013”. TUGboat 35.
↑ From Macros to Reusable Generative Programming, Generative and Component-Based Software Engineering, Lecture Notes in Computer Science. Berlin, Heidelberg: Springer, 105–120. o.. DOI: 10.1007/3-540-40048-6_9 (2000). ISBN 978-3-540-40048-6
↑ ^a ^b ^c ^d Computing Science Technical Report No. 99 – A History of Computing Research at Bell Laboratories (1937–1975). Bell Labs. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
↑ Macro SAP – Macro compiler modification of SAP, HOPL: Online Historical Encyclopaedia of Programming Languages
↑ Bell SAP – SAP with conditional and recursive macros, HOPL: Online Historical Encyclopaedia of Programming Languages
↑ TRAC, A Text-Handling Language, Proceeding ACM '65 Proceedings of the 1965 20th national conference, 229–246. o.. DOI: 10.1145/800197.806048 (1965)
↑ Cole, A. J.. Macro Processors, 2nd, revised, CUP Archive, 254. o. (1981)
↑ Az ALTRAN (ALgebraic TRANslator) egy programozási nyelv több változóból álló, egész együtthatóval rendelkező racionális függvények formális manipulálására. A Bell Labs-ben fejlesztették ki az 1960-as években.
↑ ^a ^b Hall, A.D., "The ALTRAN System for Rational Function Manipulation — A Survey". Communications of the ACM, 14(8):517–521 (August 1971).
↑ ^a ^b A Research Unix reader: annotated excerpts from the Programmer's Manual, 1971–1986, Computing Science (1987)
↑ ^a ^b ^c Ritchie, Dennis M. (1984). „The Evolution of the Unix Time-sharing System”. AT&T Bell Laboratories Technical Journal 63, 1577–93. o. DOI:10.1002/j.1538-7305.1984.tb00054.x. As PDF
↑ Johnson, Stephen C.. Yacc: Yet Another Compiler-Compiler. Murray Hill, New Jersey: AT&T Bell Laboratories (1975)
↑ History of UNIX Manpages. Practical UNIX Manuals
↑ Alexander G. Fraser (1937. június 8. – 2022. június 13.), Sandy Fraser néven is ismert, neves brit-amerikai informatikus és az AT&T korábbi vezető tudósa volt.
↑ The Creation of the UNIX Operating System. Bell Labs. [2004. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ Griswold, Ralph (1978). „A history of the SNOBOL programming languages”. ACM SIGPLAN Notices 13, 275–308. o, Kiadó: ACM. DOI:10.1145/960118.808393. ISSN 0362-1340.
↑ The World's First COBOL Compilers, 1997. június 12. [2004. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ Michael S. Mahoney: Interview with M.D. McIlroy. Princeton.edu , 1989. augusztus 18.
↑ Az Early PL/I (EPL), a PL/I egy részhalmazának dialektusa (1964).
↑ R. A. Frieburghouse: The Multics PL/1 Compiler. Multicians.org
↑ The Choice of PL/I. Multicians.org
↑ Stroustrup, Bjarne: A History of C++: 1979−1991
↑ (1993. november 1.) „Engineering a sort function”. Software—Practice & Experience 23 (11).
↑ Narsingh Deo. Graph Theory with Applications to Engineering and Computer Science. Prentice-Hall, 480. o. (1974)
↑ Elected Fellows: Listing of Fellows who are current members. aaas.org . American Association for the Advancement of Science
↑ Flame Award. USENIX, 2011. december 6. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
↑ Dr. M. Douglas McIlroy. nae.edu . National Academy of Engineering. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
↑ These quotes were heard during a talk he gave to the DLSLUG 12/3/09
↑ MacPaint and QuickDraw Source Code. Computer History Museum, 2010. július 18.

További információk

Archivált honlapja a Bell Labs-nál
Publikációk

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Douglas McIlroy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[stug-1] STUG Award. USENIX, 2011. december 6. (Hozzáférés: 2020. február 5.)

[2] First International Conference on Ada (R) Programming Language Applications for the NASA Space Station, volume 2 - NASA-TM-101202, 1986. június 1.

[3] McIlroy, Malcolm Douglas: Mass produced software components. Software Engineering: Report of a conference sponsored by the NATO Science Committee, Garmisch, Germany, 7–11 Oct. 1968. Scientific Affairs Division, NATO, 1969. január 1.

[End03-4] A Handbook of Software and Systems Engineering: Empirical Observations, Laws, and Theories. Pearson Education, 327. o. (2003)

[5] M. Douglas McIlroy

[hoplBio-6] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Douglas McIlroy, HOPL: Online Historical Encyclopaedia of Programming Languages

[7] M. Douglas (Malcolm) McIlroy. Mathematics Genealogy Project. (Hozzáférés: 2020. február 7.)

[8] Az általános célú makroprocesszor (general-purpose macro processor) vagy általános célú előfeldolgozó (preprocessor) olyan makró-feldolgozó, amely nem kötődik, illetve nem integrálódik egy adott nyelvhez vagy szoftverhez

[Lay85-9] Layzell, P. (1985). „The History of Macro Processors in Programming Language Extensibility”. The Computer Journal 28 (1), 29–33. o. DOI:10.1093/comjnl/28.1.29.

[10] David Walden (2014). „Macro memories, 1964–2013”. TUGboat 35.

[11] From Macros to Reusable Generative Programming, Generative and Component-Based Software Engineering, Lecture Notes in Computer Science. Berlin, Heidelberg: Springer, 105–120. o.. DOI: 10.1007/3-540-40048-6_9 (2000). ISBN 978-3-540-40048-6

[CSTR99-12] Computing Science Technical Report No. 99 – A History of Computing Research at Bell Laboratories (1937–1975). Bell Labs. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 2.)

[MSAP-13] Macro SAP – Macro compiler modification of SAP, HOPL: Online Historical Encyclopaedia of Programming Languages

[BellSAP-14] Bell SAP – SAP with conditional and recursive macros, HOPL: Online Historical Encyclopaedia of Programming Languages

[trac_paper-15] TRAC, A Text-Handling Language, Proceeding ACM '65 Proceedings of the 1965 20th national conference, 229–246. o.. DOI: 10.1145/800197.806048 (1965)

[16] Cole, A. J.. Macro Processors, 2nd, revised, CUP Archive, 254. o. (1981)

[17] Az ALTRAN (ALgebraic TRANslator) egy programozási nyelv több változóból álló, egész együtthatóval rendelkező racionális függvények formális manipulálására. A Bell Labs-ben fejlesztették ki az 1960-as években.

[hall71-18] Hall, A.D., "The ALTRAN System for Rational Function Manipulation — A Survey". Communications of the ACM, 14(8):517–521 (August 1971).

[reader-19] A Research Unix reader: annotated excerpts from the Programmer's Manual, 1971–1986, Computing Science (1987)

[Evolution-20] Ritchie, Dennis M. (1984). „The Evolution of the Unix Time-sharing System”. AT&T Bell Laboratories Technical Journal 63, 1577–93. o. DOI:10.1002/j.1538-7305.1984.tb00054.x. As PDF

[yacc-21] Johnson, Stephen C.. Yacc: Yet Another Compiler-Compiler. Murray Hill, New Jersey: AT&T Bell Laboratories (1975)

[22] History of UNIX Manpages. Practical UNIX Manuals

[23] Alexander G. Fraser (1937. június 8. – 2022. június 13.), Sandy Fraser néven is ismert, neves brit-amerikai informatikus és az AT&T korábbi vezető tudósa volt.

[crea-24] The Creation of the UNIX Operating System. Bell Labs. [2004. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva].

[Gris78-25] Griswold, Ralph (1978). „A history of the SNOBOL programming languages”. ACM SIGPLAN Notices 13, 275–308. o, Kiadó: ACM. DOI:10.1145/960118.808393. ISSN 0362-1340.

[26] The World's First COBOL Compilers, 1997. június 12. [2004. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva].

[27] Michael S. Mahoney: Interview with M.D. McIlroy. Princeton.edu , 1989. augusztus 18.

[28] Az Early PL/I (EPL), a PL/I egy részhalmazának dialektusa (1964).

[29] R. A. Frieburghouse: The Multics PL/1 Compiler. Multicians.org

[30] The Choice of PL/I. Multicians.org

[hopl2-31] Stroustrup, Bjarne: A History of C++: 1979−1991

[32] (1993. november 1.) „Engineering a sort function”. Software—Practice & Experience 23 (11).

[33] Narsingh Deo. Graph Theory with Applications to Engineering and Computer Science. Prentice-Hall, 480. o. (1974)

[34] Elected Fellows: Listing of Fellows who are current members. aaas.org . American Association for the Advancement of Science

[35] Flame Award. USENIX, 2011. december 6. (Hozzáférés: 2020. február 5.)

[36] Dr. M. Douglas McIlroy. nae.edu . National Academy of Engineering. (Hozzáférés: 2020. február 5.)

[DLSLUG-37] These quotes were heard during a talk he gave to the DLSLUG 12/3/09

[38] MacPaint and QuickDraw Source Code. Computer History Museum, 2010. július 18.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30]

[31]

[32]

[33]

[34]

[35]

[36]

[37]

[38]

PROFILPELAJAR.COM

Douglas McIlroy

Életrajza^[5]