| Ez a szócikk egy nyelvészeti kifejezésről szól. Hasonló címmel lásd még: Makrónyelv. |
A makronyelv (az angol macrolanguage nyomán) a nyelvészetben az ISO-639 nemzetközi szabvány által bevezetett besorolási kategória. Általában olyan, több elkülönült változatban élő nyelv megnevezése, amelynek dialektusai, bár egymás között kölcsönösen nem feltétlenül érthetőek, bizonyos megfontolásokból mégis egyetlen nyelvnek tekintendők.
Ily módon a makronyelv jelenthet nyelvészetileg – szigorú értelemben véve – több, egymással nagyon közeli rokonságban álló nyelvet is, amelyekre nincsenek külön megnevezések. A meghatározást gyakran diglosszia esetére alkalmazzák, vagyis olyan beszélt nyelvváltozatoknál, amelyek már eltávolodtak egy régebbi, klasszikus nyelvváltozattól, viszont ez utóbbit mint az érintkezés és a tömegkommunikáció nyelvét használják a különböző változatok beszélői között.
Makronyelv például az arab nyelv, az azték nyelv, a szárd nyelv, és számos indián nyelv. A makronyelvek nyilvántartását a SIL International szervezet vezeti.
A makronyelvek listája
A lista az ISO 639-3 hivatalos makronyelv-kódlistájának adatait tartalmazza, összesen 61 makronyelvet és az azok alá tartozó önálló nyelveket.[1] [2]
(Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek a számokra kattintva tekinthetőek meg.)
Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek listája
a – b
aka
Az aka
az akan makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ak
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
fat
– fanti
twi
– tvi
ara
Az ara
az arab makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ar
). 30 önálló nyelvet tartalmaz:
aao
– algériai szaharai arab (Algerian Saharan)
abh
– tádzsik arab (Tajiki)
abv
– baharna arab
acm
– mezopotámiai arab (Mesopotamian)
acq
– ádeni arab (Ta'izzi-Adeni)
acw
– hidzsázi arab (Hijazi)
acx
– ománi arab
acy
– ciprusi arab (Cypriot Arabic)
adf
– dofári arab (Dhofari)
aeb
– tunéziai arab
aec
– szaidi arab (Saidi)
afb
– öböl-arab (Gulf)
ajp
– dél-levantei arab (South Levantine)
apc
– észak-levantei arab (North Levantine)
apd
– szudáni arab
arb
– standard arab (modern?)
arq
– algériai arab
ars
– nadzsdi arab (Najdi)
ary
– marokkói arab
arz
– egyiptomi arab
auz
– üzbég arab (Uzbeki)
avl
– kelet-egyiptomi bedávi arab (Eastern Egyptian Bedawi; bedawiye?)
ayh
– hadrámi arab
ayl
– líbiai arab
ayn
– szanaáni arab (Sanaani; jemeni?)
ayp
– észak-mezopotámiai arab
bbz
– babalia kreol arab
pga
– szudáni kreol arab
shu
– csádi arab
ssh
– sihhi arab (Shihhi)
aym
Az aym
az ajmara makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ay
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ayc
– déli ajmara
ayr
– központi ajmara
aze
Az aze
az azeri makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: az
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
azb
– dél-azeri
azj
– észak-azeri
bal
A bal
a beludzs makronyelv ISO 639-3 kódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:
bcc
– déli beludzs
bgn
– nyugati beludzs
bgp
– keleti beludzs
bik
A bik
a bikol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:
bcl
– központi bikolánó (Bicolano)
bln
– dél-catanduanesi bikolánó
bto
– iriga bikolánó
cts
– észak-catanduanesi bikolánó
fbl
- nyugat-albayi bikol
lbl
- libon bikol
rbl
- miraja bikol (Miraya)
ubl
- buhinon bikol (Buhi'non)
bnc
A bnc
a bontok makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
ebk
- keleti bontok
lbk
- központi bontok
obk
- déli bontok
rbk
- északi bontok
vbk
- délnyugati bontok
bua
A bua
a burját makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:
bxm
– mongóliai burját
bxr
– oroszországi burját
bxu
– kínai burját
c – e
chm
A chm
az oroszországi mari makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
mhr
– keleti mari
mrj
– nyugati mari
cre
A cre
a krí makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: cr
). 6 önálló nyelvet tartalmaz:
crj
– délkeleti krí
crk
– plains krí*
crl
– északkeleti krí
crm
– moose krí*
csw
– swampy krí*
cwd
– woods krí*
A fentiekhez szorosan kapcsolódó, de a makronyelvben nem szereplő nyelvek.
- Önálló kóddal rendelkezőek:
- a krí nyelcsoport tagjai:
atj
– atikamekw*
moe
– montagnais*
nsk
– naszkapi
- az odzsibva nyelvcsoport tagjai, erős krí hatásokkal:
ojs
– északi odzsibva (Oji-Cree; Ojibwa, Severn)
ojw
– nyugati odzsibva
- krí-francia keveréknyelv, erős odzsiba hatásokkal:
crg
– michif*
- bungi – (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin-skót gael keveréknyelv, a
cpe:
"angol alapú kreol és pidzsin nyelveken" belül)
del
A del
a delavár makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
umu
– munsee*
unm
– unami
den
A den
a dene makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
scs
– északi dene (Slavey)
xsl
– déli dene
din
A din
a dinka makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
dib
- déli központi dinka
dik
- délnyugati dinka
dip
- északkeleti dinka
diw
- északnyugati dinka
dks
- délkeleti dinka
doi
A doi
a dogri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
dgo
– dogri (önálló nyelv)
xnr
– kangri
est
Az est
az észt makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: et
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ekk
– standard észt ? ( Estonian (Standard Estonian) )
vro
– võro
f – j
fas
A fas
a perzsa makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: fa
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
pes
– iráni perzsa (Western Persian)
prs
– dári
ful
A ful
a ful makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ff
). 9 önálló nyelvet tartalmaz:
ffm
– maaszina fulfulde
fub
– adamava fulfulde
fuc
– pulaar
fue
– borgu fulfulde
fuf
– pular
fuh
– nyugat nigeri fulfulde
fui
– bagirmi fulfulde
fuq
– közép-kelet nigeri fulfulde (Central-Eastern)
fuv
– nigériai fulfulde
gba
A gba
a Közép-afrikai Köztársaságban található gbaja makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
bdt
– bokoto
gbp
– gbaja-bossangoa
gbq
– gbaja-bozoum
gmm
– gbaja-mbodomo
gso
– délnyugati gbaja (a korábbi mdo
kód visszavonva: 2008-01-14)
gya
– északnyugati gbaja
gon
A gon
a gondi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
ggo
– déli gondi
gno
– északi gondi
grb
A grb
a grebo makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
gbo
– északi grebo
gec
– gboloo grebo
grj
– déli grebo
grv
– központi grebo
gry
– Barclayville-i grebo
grn
A grn
a guarani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: gn
). 5 önálló nyelvet tartalmaz:
gnw
– nyugat-bolíviai guarani
gug
– paraguayi guarani
gui
– kelet-bolíviai guarani
gun
– mbyá guarani*
nhd
– chiripá*
hai
A hai
a haida makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
hax
– déli haida
hdn
– északi haida
hbs
A hbs
a szerbhorvát makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: !!!
). Három önálló nyelvet tartalmaz:
bos
– bosnyák
hrv
– horvát
srp
– szerb
hmn
A hmn
a hmong makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 25 önálló nyelvet tartalmaz:
cqd
– Chuanqiandian cluster miao
hea
– északi Qiandong miao
hma
– déli Mashan hmong
hmc
– központi Huishui hmong
hmd
– large flowery miao
hme
– keleti Huishui hmong
hmg
– délnyugat Guiyang hmong
hmh
– délnyugat Huishui hmong
hmi
– észak Huishui hmong
hmj
– gejia
hml
– luopohe hmong
hmm
– központi Mashan hmong
hmp
– északi Mashan hmong
hmq
– kelet Qiandong hmong
hms
– dél Qiandong miao
hmw
– nyugati Mashan hmong
hmy
– dél Guiyang hmong
hmz
– hmong shua
hnj
– hmong njua (a korábbi blu
kód visszavonva: 2008.01.14.)
hrm
– horned miao
huj
– észak Guiyang hmong
mmr
– nyugat Xiangxi miao
muq
– kelet Xiangxi hmong
mww
– hmong daw
sfm
– small flowery miao
iku
Az iku
az inuktitut makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: iu
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ike
– inuit (kelet-kanadai inuktitut)
ikt
– inuinnaktun (Inuinnaqtun; korábban: nyugat-kanadai inuktitut)
ipk
Az ipk
az inupiak makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ik
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
esi
– észak-alaszkai inupiatun
esk
– északnyugat-alaszkai inupiatun
jrb
A jrb
a zsidó-arab makronyelv (judeo-arab) ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
ajt
– tunéziai zsidó-arab (Judeo-Tunisian Arabic; tuniszi?)
aju
– marokkói zsidó-arab (Judeo-Moroccan Arabic)
jye
– jemeni zsidó-arab (Judeo-Yemeni Arabic)
yhd
– iraki zsidó-arab (Judeo-Iraqi Arabic)
yud
– tripoliszi zsidó-arab (Judeo-Tripolitanian Arabic)
k – l
kau
A kau
a kanuri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kr
). Három önálló nyelvváltozatot tartalmaz:
kby
– manga kanuri
knc
– központi kanuri
krt
– tumari kanuri
Két további nyelv, melyek az ISO 639-ben nem részei a kanuri makronyelvnek, az Ethnologueban viszont igen:[3]
bms
– bilma kanuri (Ethnologue: Kanuri, Bilma)
kbl
– kanembu (Ethnologue: Kanembu)
kln
A kln
a kalendzsin makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 9 önálló nyelvet tartalmaz:
enb
– markweeta
eyo
– keijo
niq
– nandi
oki
– okiek
pko
– pökoot
sgc
– kipszigisz
spy
– szabaot
tec
– terik
tuy
– tugen
kok
A kok
a konkani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
gom
– goai konkani (has official recognition as an independent language)
knn
– konkani (önálló nyelvként; mahárástrai konkani) (no official recognition, treated by some linguists as a dialect of Marathi)
(Beszélői mindkét nyelvet konkaninak nevezik.)
kom
A kom
a komi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kv
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
koi
– komi-permják
kpv
– komi-zürjén
kon
A kon
a kongo makronyelv (kikongo) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kg
). Három önálló nyelvet tartalmaz:
ldi
– laari
kng
– koongo
kwy
– San Salvador-i kongo
kpe
A kpe
a kpelle makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
gkp
– guineai kpelle
xpe
– libériai kpelle
kur
A kur
a kurd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ku
). Három önálló nyelvet tartalmaz:
ckb
– központi kurd
kmr
– északi kurd
sdh
– déli kurd
lah
A lah
a lahnda makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:
hnd
– déli hindko
hno
– északi hindko
jat
– dzsakati (Jakati)
phr
– pahari-potwari
pmu
– mirpur pandzsábi
pnb
– nyugati pandzsábi
skr
– szaraiki (Saraiki)
xhe
– khetrani
(A lah
nem tartalmazza a pandzsábit: pan
.)
lav
A lav
a lett makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: lv
). önálló nyelvet tartalmaz:
- latgalian
- standard lett
luy
A luy
a lujia makronyelv (Luyia, oluLuyia; Luhya) ISO 639-3 nyelvkódja (208. 01. 14-től). 14 önálló nyelvet tartalmaz:
bxk
– bukuszu
ida
– idakho (Idakho-Isukha-Tiriki)
lkb
– kabrasz
lko
– khajo
lks
– kisza
lri
– maracsi (Marachi)
lrm
– marama
lsm
– szaamia
lto
– tsotso
lts
– tachoni
lwg
– wanga
nle
– keleti nyala
nyd
– nyore
rag
– logooli
m – o
man
A man
az manding makronyelv (mandingo) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:
emk
– keleti maninkanan
mku
– konyanka maninka
mlq
– nyugati maninkanan
mnk
– mandinka
msc
– szankaran maninka
mwk
– kita maninkanan
myq
– forest maninka
mlg
Az mlg
a malgas makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mg
). 11 önálló nyelvet tartalmaz:
bhr
– bara malgas
bmn
– északi betsimisaraka malgas
bzc
– déli betsimisaraka malgas (a korábbi bjq
kód visszavonva: 2011. 05. 18.)
msh
– maszikoro malgas
plt
– plateau malgas
skg
– sakalava malgas
tdx
– tandroy-mahafaly malgas
tkg
– tesaka malgas
txy
– tanosy malgas
xmv
– antankarana malgas
xmw
– tsimihety malgas
mon
A mon
a mongol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mn
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
khk
– halh mongol
mvf
– periférikus mongol (Peripheral)
msa
Az msa
a maláj makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ms
). 36 önálló nyelvet tartalmaz:
bjn
– bandzsar
btj
– Bacanese maláj
bve
– berau maláj
bvu
– bukit maláj
coa
– Cocos Islands maláj
dup
– duano
hji
– hadzsi
ind
– indonéz
jak
– jakun
jax
– Dzsambi maláj
kvb
– kubu
kvr
– kerinci
kxd
– brunei
lce
– loncong
lcf
– lubu
liw
– col
max
– Észak-Moluccan maláj
meo
– kedah maláj
mfa
– pattani maláj
mfb
– bangka
min
– minangkabau
mqg
– kota bangun kutai maláj
msi
– szabah maláj
mui
– muszi
orn
– orang kanak
ors
– orang szeletar
pel
– pekal
pse
– központi maláj
tmw
– temuan
urk
– urak lavoi
vkk
– kaur
vkt
– tenggarong kutai maláj
xmm
– manado maláj
zlm
– maláj (önálló nyelvként) (a korábbi mly
kód visszavonva: 2008. 02. 18.)
zmi
– negeri szembilan maláj
zsm
– standard maláj
mwr
Az mwr
a márvári makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
dhd
– dhundári
mtr
– mevári
mve
– pakisztáni márvári
rwr
– indiai márvári
swv
– sekhaváti
wry
– mervári
nep
A nep
a nepáli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ne
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
dty
– dotyali
npi
– nepáli (önálló nyelvként)
nor
A nor
a norvég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: no
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
nob
– bokmål
nno
– nynorsk
oji
Az oji
az odzsibva makronyelv (vagy anisinaabe) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: oj
). 7 önálló nyelvet tartalmaz:
ciw
– délnyugati odzsibva (=csipeva, csipevéj; Chippewa)
ojb
– északnyugati odzsibva
ojc
– központi odzsibva
ojg
– keleti odzsibva (=misszisszaga odzsibva; Mississaga Ojibwa)
ojs
– északi odzsibva (=odzsi-krí; Oji-Cree / Severn Ojibwa)
ojw
– nyugati odzsibva
otw
– ottava
Fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek azonban az oji
makronyelvben nem szerepelnek.
- Önálló kóddal rendelkezőek:
alq
– algonkin (az odzsibva nyelvcsoport tagja)
pot
– potavatomi (korábban az odzsibva nyelvcsoport tagja)
crg
– michif (krí-francia keveréknyelv, erős odzsibva hatással)
- Broken Ojibwa (a 19. század végéig használt pidzsin nyelv)
- Bungee nyelv (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin (Assiniboine)-skót gael keveréknyelv)
(→en:Anishinaabe language dialects)
ori
Az ori
az orija makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: or
) (2012. 02. 03.). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ory
– orija (önálló nyelvként)
spv
– szambalpuri
orm
Az orm
az oromó makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: om
). 4 önálló nyelvet tartalmaz:
gax
– Borana-Arsi-Guji oromó
gaz
– nyugati központi oromó (West Central)
hae
– keleti oromó
orc
– orma
p – r
pus
A pus
a pastu makronyelv (pusto) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ps
). Három önálló nyelvet tartalmaz:
pbt
– déli pastu
pbu
– északi pastu
pst
– központi pastu
que
A que
a kecsua makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: qu
). 44 önálló nyelvet tartalmaz (2007. áprilisától):
cqu
– chilei kecsua
qub
– Huallaga Huánuco kecsua
qud
– Calderón Highland kicsua (Quichua)
quf
– Lambayeque kecsua
qug
– Chimborazo Highland kicsua (Quichua)
quh
– dél-bolíviai kecsua
quk
– Chachapoyas kecsua
qul
– észak-bolíviai kecsua
qup
– déli Pastaza kecsua
qur
– Yanahuanca Pasco kecsua
qus
– Santiago del Estero kicsua (Quichua)
quw
– Tena Lowland kicsua (Quichua)
qux
– Yauyos kecsua
quy
– Ayacucho kecsua
quz
– Cusco kecsua
qva
– Ambo-Pasco kecsua
qvc
– Cajamarca kecsua
qve
– keleti Apurímac kecsua
qvh
– Huamalíes-Dos de Mayo Huánuco kecsua
qvi
– Imbabura Highland kicsua (Quichua)
qvj
– Loja Highland kicsua (Quichua)
qvl
– Cajatambo North Lima kecsua
qvm
– Margos-Yarowilca-Lauricocha kecsua
qvn
– észak-Junín kecsua
qvo
– Napo Lowland kecsua
qvp
– Pacaraos kecsua
qvs
– San Martín kecsua
qvw
– Huaylla Wanca kecsua
qvz
– Északi Pastaza kicsua (Quichua)
qwa
– Corongo Ancash kecsua
qwc
– klasszikus kecsua
qwh
– Huaylas Ancash kecsua
qws
– Sihuas Ancash kecsua
qxa
– Chiquián Ancash kecsua
qxc
– Chincha kecsua
qxh
– Panao Huánuco kecsua
qxl
– Salasaca Highland kicsua (Quichua)
qxn
– északi Conchucos Ancash kecsua
qxo
– déli Conchucos Ancash kecsua
qxp
– puno kecsua
qxr
– Cañar Highland kicsua (Quichua)
qxt
– Santa Ana de Tusi Pasco kecsua
qxu
– Arequipa-La Unión kecsua
qxw
– Jauja Wanca kecsua
raj
A raj
a rádzsasztáni makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
bgq
– bagri
gda
– gade lohar
gju
– gudzsári
hoj
– hadothi
mup
– malvi
wbr
– vagdi
rom
A rom
a cigány makronyelv (romani) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:
rmc
– kárpáti cigány
rmf
– kalo
rml
– balti cigány
rmn
– balkáni cigány
rmo
– szinte
rmy
– vlah (Vlax)
rmw
– walesi cigány
A fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek a makronyelvben nem szerepelnek.
rge
– cigány-görög
rmd
– cigány
rme
– angloromani
rmg
– Traveller norvég cigány
rmi
– lomavren
rmr
– caló
rmu
– tavringer
rsb
– cigány-szerb
- erromintxela (baszk-cigány keveréknyelv)
s – z
sqi
Az sqi
az albán makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sq
). 4 önálló nyelvet tartalmaz (2006. júniusától):
aae
– arbëreshë
aat
– arvanitika
aln
– gheg
als
– toszk
srd
Az srd
a szárd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sc
). 4 önálló nyelvet tartalmaz:
sdn
– gallurai szárd (Gallurese)
sdc
– sassari szárd (Sassarese)
src
– lugodorói szárd (Logudorese)
sro
– campidanói szárd (Campidanese)
swa
A swa
a Szuahéli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sw
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
swc
– kongói szuahéli (Congo)
swh
– szuahéli (önálló nyelvként)
syr
A syr
a szír makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
aii
– asszír újarám (Assyrian Neo-Aramaic)
cld
– káld újarám (Chaldean Neo-Aramaic)
tmh
A tmh
a Tamasek makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 4 önálló nyelvet tartalmaz:
taq
– tamasek (önálló nyelvként)
thv
– tahaggart tamahak
thz
– tajart tamadzsek
ttq
– tavallammat tamadzsak
uzb
Az uzb
az üzbég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: uz
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
uzn
– északi üzbég
uzs
– déli üzbég
yid
A yid
a jiddis makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: yi
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ydd
– keleti jiddis
yih
– nyugati jiddis
zap
A zap
a zapoték makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 57 önálló nyelvet tartalmaz:
zaa
– Sierra de Juárez zapoték
zab
– San Juan Guelavía zapoték
zac
– Ocotlán zapoték
zad
– Cajonos zapoték
zae
– Yareni zapoték
zaf
– Ayoquesco zapoték
zai
– Isthmus zapoték
zam
– Miahuatlán zapoték
zao
– Ozolotepec zapoték
zaq
– Aloápam zapoték
zar
– Rincón zapoték
zas
– Santo Domingo Albarradas zapoték
zat
– Tabaa zapoték
zav
– Yatzachi zapoték
zaw
– Mitla zapoték
zax
– Xadani zapoték
zca
– Coatecas Altas zapoték
zoo
– Asunción Mixtepec zapoték
zpa
– Lachiguiri zapoték
zpb
– Yautepec zapoték
zpc
– Choapan zapoték
zpd
– délkeleti Ixtlán zapoték
zpr
– Petapa zapoték
zpf
– San Pedro Quiatoni zapoték
zpg
– Guevea De Humboldt zapoték
zph
– Totomachapan zapoték
zpi
– Santa María Quiegolani zapoték
zpj
– Quiavicuzas zapoték
zpk
– Tlacolulita zapoték
zpl
– Lachixío zapoték
zpm
– Mixtepec zapoték
zpn
– Santa Inés Yatzechi zapoték
zpo
– Amatlán zapoték
zpp
– El Alto zapoték
zpq
– Zoogocho zapoték
zpr
– Santiago Xanica zapoték
zps
– Coatlán zapoték
zpt
– San Vicente Coatlán zapoték
zpu
– Yalálag zapoték
zpv
– Chichicapan zapoték
zpw
– Zaniza zapoték
zpx
– San Baltazar Loxicha zapoték
zpy
– Mazaltepec zapoték
zpz
– Texmelucan zapoték
zsr
– déli Rincon zapoték
zte
– Elotepec zapoték
ztg
– Xanaguía zapoték
ztl
– Lapaguía-Guivini zapoték
ztm
– San Agustín Mixtepec zapoték
ztn
– Santa Catarina Albarradas zapoték
ztp
– Loxicha zapoték
ztq
– Quioquitani-Quierí zapoték
zts
– Tilquiapan zapoték
ztt
– Tejalapan zapoték
ztu
– Güilá zapoték
ztx
– Zaachila zapoték
zty
– Yatee zapoték
Visszavont kód:
ztc
– Lachirioag zapoték (visszavonva: 2007. 07. 18.)
A makronyelvbe be nem kategorizált, de fentiekhez tartozó történeti nyelv:
xzp
– ó(kori) zapoték
zha
A zha
a csuang makronyelv (zhuang, chuang) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: za
). 16 önálló nyelvet tartalmaz:
zch
– központi hongsuihe csuang (Central Hongshuihe Zhuang)
zeh
– keleti hongsuihe csuang (Eastern Hongshuihe Zhuang)
zgb
– kuipei csuang (Guibei Zhuang)
zgm
– minz csuang (Minz Zhuang)
zgn
– kuipian csuang (Guibian Zhuang)
zhd
– dai csuang (Dai Zhuang)
zhn
– nong csuang (Nong Zhuang)
zlj
– liujiang csuang (Liujiang Zhuang)
zln
– liansan csuang (Lianshan Zhuang)
zlq
– liuqian csuang (Liuqian Zhuang)
zqe
– quibei csuang (Qiubei Zhuang)
zyb
– jongbei csuang (Yongbei Zhuang)
zyg
– jang csuang (Yang Zhuang)
zyj
– joucsiang csuang (Youjiang Zhuang)
zyn
– jongnan csuang (Yongnan Zhuang)
zzj
– zuocsiang csuang (Zuojiang Zhuang)
Két visszavont kód :
ccx
– északi csuang (visszavonva: 2008. 01. 14.)
ccy
– déli csuang (visszavonva: 2007. 07. 18.)
zho
A zho
a kínai makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: zh
). 14 önálló nyelvet tartalmaz, some with their own dialects:
cdo
– min dong kínai
cjy
– jinyu kínai (jin, jinyu)
cmn
– mandarin kínai
cpx
– Pu-xian min kínai
czh
– huizhou kínai
czo
– min zhong kínai
gan
– gan kínai
hak
– hakka kínai
hsn
– xiang kínai
mnp
– min bei kínai
nan
– min nan kínai
lzh
– irodalmi kínai (Literary Chinese)
wuu
– vu kínai
yue
– yue kínai (kantoni)
A makronyelvben nem listázott kínai nyelvek:
dng
– dungan (a mandarinnal közeli rokonságban; a különálló történelmi és kulturális fejlődése miatt nem szerepel[4])
och
– ókínai (Old Chinese) (ISO 639 besorolása: "önálló:ókori")
ltc
– Late Middle Chinese (ISO 639 besorolása: "önálló:történeti")
(→ en:List of Chinese dialects, → en:Varieties of Chinese)
zza
A zza
a zaza makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
diq
– dimli
kiu
– kirmandzski
Jegyzetek
- ↑ SIL makronyelvlista
- ↑ A makronyelvek közül 32-nek van ISO 639-1 kódja, 29-nek nincs; 58-nak van ISO 639-2 kódja (ebből 4-nek kettő (T és B):
fas/per, msa/may, sqi/alb, zho/chi
), 4-nek nincs: bnc, hbs, kln, luy
.
- ↑ Ethnologue. Language Family Trees: Nilo-Saharan, Saharan, Western, Kanuri
- ↑ Rimsky-Korsakoff, Svetlana (1967). „Soviet Dungan: The Chinese nyelv of Central Asia. Alphabet, phonology, morphology.”. Monumenta Serica 26, 352–421. o.
Források
- ISO 639-3 Homepage (angol nyelven). sil.org. SIL International, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
Kapcsolódó szócikkek
Az ISO 639 nyelvi szabványcsoport |
---|
Szabványok | |
---|
Nyelvkódlisták | |
---|
Kapcsolódó szabványok | |
---|