PROFILPELAJAR.COM

	Mongol; монгол хэл
Beszélik	Mongólia, Kína, Afganisztán
Terület	Kelet-Ázsia
Beszélők száma	5,7 millió fő
Nyelvcsalád	Mongol; keleti; Mongol
Írásrendszer	cirill írás, tradicionális mongol írás
	Hivatalos állapot
Hivatalos	Mongólia, Kína
	Nyelvkódok
ISO 639-1	mn
ISO 639-2	mon
	A Wikimédia Commons tartalmaz монгол хэл témájú médiaállományokat.

Egy férfi beszél mongolul

A mongol nyelv (mongolul: монгол хэл, (mongol hel^[1]), klasszikus mongol betűkkel: , ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak. Az országon kívül a vele határos területek egy részén, Észak-Kínában, Oroszországban és Kirgizisztánban beszélik. A mongóliaiak többsége a halha dialektust (halha mongol), míg a Kínában élők a csahart, az ojirádot, az Oroszországban élők a bargu-burjátot használják.

A halha mongol Mongólia hivatalos államnyelve.

Besorolás

A mongol nyelvcsaládot, ahová a mongol nyelv is tartozik, az altaji elmélet az altaji nyelvcsalád tagjának tekinti, de a rokonság nem tekinthető teljesen bizonyítottnak.

A nyelvcsaládba beletartozik a kalmük (Kaszpi-tenger vidéke), a burját (Kelet-Szibéria), a mogholi (Afganisztán) és számos egyéb kis, Kínában beszélt nyelv.

Földrajzi elterjedés

Mongóliában több mint 2 millióan beszélik. Legalább 3 millió beszélő él Kínában, azonban az ő részarányuk jelentős csökkenésnek indult a kínaiak bevándorlása miatt, elsősorban a városokban.

Írásrendszerek

Bővebben: Mongol cirill ábécé

A mongol nyelvet számtalan ábécével írták le az évek során.

A hagyományos mongol írást az ujgur ábécéből alakították ki 1208-ban. Ezt az ábécét Mongóliában 1931-ig használták, majd átmenetileg bevezették a latin ábécét, végül 1937-ben a cirill ábécét. A hagyományos írásrendszer használatát a kommunista kormány teljesen megszüntette 1941-ben. 1990 után megpróbálták újra bevezetni, de a tervet elvetették néhány év után.

Kínában a mongol hivatalos nyelv a mandarin mellett néhány tartományban, különösképp Belső-Mongóliában. Az autonóm tartományban mindig is ezt az írást használták. Két változatát használják Kínában: a klasszikus írást és a tod bicsig írást. Az utóbbit főleg az ojrátok használják Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

A ma használatos cirill betűs írás:

Cirill	Név	IPA	Magyaros átírás	Cirill	Név	IPA	Magyaros átírás
Аа	а	a	a	Пп	пэ	( pʰ ), ( pʰʲ )	( p )
Бб	бэ	p,pʲ, b	b	Рр	эр	r,rʲ	r
Вв	вэ	w,wʲ	v	Сс	эс	s	sz
Гг	гэ	ɡ,ɡʲ,ɢ´, k	g	Тт	тэ	tʰ,tʰʲ	t
Дд	дэ	t,tʲ	d	Уу	у	ʊ	u
Ее	е	jε~jɜ, e	je^[2]^[3]	Үү^[4]	ү	u	ü
Ёё	ё	jɔ	jo^[2]^[5]	Фф^[6]	фэ~фа~эф	( f )	( f )
Жж	жэ	tʃ	dzs	Хх	хэ~ха	x,xʲ	h
Зз	зэ	ts	dz	Цц	цэ	tsʰ	c
Ии	и	i	i	Чч	чэ	tʃʰ	cs
Йй	хагас и	i	j	Шш	ша~эш	ʃ	s
Кк^[6]	ка	( k ), (kʲ )	( k )	Щщ^[6]	ща~эшчэ	( ʃtʃ )	( scs )
Лл	эл	ɮ,ɮʲ	l	Ъ ъ	хатуугийн тэмдэг	-	-
Мм	эм	m,mʲ	m	Ыы	эр үгийн ы	i	í
Нн	эн	n,nʲ	n	Ьь	зөөлний тэмдэг	ʲ	-
Оо	о	ɔ	o	Ээ	э	e	e
Өө^[4]	ө	ɞ	ö	Юю	ю	jʊ, ju	ju^[2]^[7]
				Яя	я	ja, j	ja^[2]
↑ A hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben. ↑ ^a ^b ^c ^d Meglágyítja az előtte álló mássalhangzókat. Ez az átírásban csak a д, н és т betűket érinti, ezek átírása rendre gy, ny és ty lesz. Ebben az esetben a lágy mássalhangzó után a lágyító j-t nem írjuk át, csak a betű magánhangzó-értékét, például: Нямбуу → Nyambú ↑ Ö hangot tartalmazó szavakban jö-nek, máskor je-nek írjuk át, például: Есөнбулаг → Jöszönbulag és Есдүгээр → Jeszdügér ↑ ^a ^b Az Үү és Өө betűket néha Її és Єє helyettesíti, mikor orosz billentyűzetet vagy szoftvert használnak, amely nem támogatja ezeket a karaktereket. ↑ Magas hangrendű szavakban jö-nek, mély hangrendűekben jo-nak írjuk át, például: ёсөн → jöszön és Ёндон → Jondon ↑ ^a ^b ^c Eredeti mongol szavakban nem fordul elő, csak idegen átvételekben található meg. ↑ Magas hangrendű szavakban jü-nek, mély hangrendűekben ju-nak írjuk át, például: Наваан-Юндэн → Naván-Jünden és Юмжаагийн → Jumdzságín