A Katholikus Főgimnáziumnak helyet adó épületIllyés Gyula emlékoszlopIllyés Gyula grafitti a Szabadság utcában.
A Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium országosan 2003-ban a 35. legjobb, ezzel a megyeszékhelyek és Budapest gimnáziumait kivéve a legjobb. Első elnevezése Katholikus Főgimnázium, majd Dombóvári Kir. Kath. Esterházy Miklós Főgimnázium ill. Gőgös Ignác Gimnázium. Fennállása alatt mindössze öt igazgatója volt az iskolának. A továbbtanulási adatok alapján a tanintézet stabilan a második-harmadik helyet foglalja el Tolna vármegyében, a Garay Gimnázium után, általában fej-fej melletti versenyben a bonyhádi gimnáziummal.
Története
Polgári kezdeményezésre a VKM engedélyezte, hogy Katholikus Főgimnázium létesüljön Dombóváron. A mai Belvárosi Iskola Szabadság utcai épületében 1913 szeptemberében 111 diák, köztük Illyés Gyula, kezdte meg tanulmányait. Az épület 1929-ig maradt használatban. 1921-ben történtek az első érettségi vizsgák. Ebben az évben vette fel az iskola a Dombóvári Kir. Kath. Esterházy Miklós Főgimnázium nevet. 1927-ben dr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ajánlatot tett egy új iskola építésére. A dombóvári iparosok közreműködésével 1928-ban Alpár Ignác vezetésével elkezdődtek az új épület kivitelezési munkálatai. 1929-ben már meg is történt az épület átadása.
A harmincas, negyvenes években már 40-nél is több jelölt érettségizett évenként. 1948-ig az oktatás nyolc évfolyamon folyt. 1945-1948 között az iskola többször is nevet változtatott. Gőgös Ignác nevét viselte 1950. augusztus 31-től 1989. augusztus 31-ig. A vidéki tanulók helyzetét könnyítette hogy 1946-ban megnyitották a Gyenis AntalNépi Kollégiumot.[1]1972-ben elkészült a 84 fős diákszálló is. 1978-ban beköltözhettek a lányok is az épületbe. A hatvanas években a létszám 600 fő fölé emelkedett, egy-egy évben négy-négy párhuzamos osztályban is tanultak gimnazisták. 1963. június 23-án volt az alapítás ötvenedik évfordulója. A tagozatos osztályok szerveződésének időszaka következett, először olasz és francia nyelvből, majd a francia nyelvet váltotta a német. Az érettségizők jelentős része felsőfokú tanulmányait műszaki egyetemeken, főiskolákon folytatta a fizika tagozatról.
1981-82-ben a tagozatos oktatást váltotta a fakultációs rendszer. Az iskola 1987-ben ünnepelte fennállásának 75. születésnapját. A tanintézmény az országban az elsők között kezdeményezte a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás bevezetését 1991 szeptemberében. A kilencvenes években speciális tantervű osztályok néven szerveződött újjá az oktatási rendszer. A matematika speciális tanterv szerinti oktatás eredményesen működött. Ezt váltotta az 1997-98-as tanévben a matematika-számítástechnika speciális tantervű csoport. Már a harmadik osztályban középfokú „C” típusú nyelvvizsgát tettek a német speciális tantervű csoport tanulói 1998-ban. 2004-ben nyelvi előkészítő osztállyal bővült az iskola palettája. A gimnázium általános tantervű, humán, testnevelés tagozatos csoportokat is indít. A testnevelés tagozat 2010-ben indult először.
A diákok számára az intézmény változatos programlehetőségeket kínál.
Buda Imre természettudomány és idegen nyelv terén elért legjobb tanulmányi eredményért
Öregdiák Egyesület
2017-ben jött létre az egyesület, segítendő: tehetséggondozást, versenyeztetést, jutalmazást, eszközvásárlást, felújítást, programok szervezését.
Alapítók: 1987-ben a gimnáziumban érettségizett öregdiákok - dr. Szenyéri Zoltán iskolaigazgató és Tóth Tamás.
A gimnázium szobrai
Vér Venczel,[5] Gelencsér József és Szanyi István mellszobrai épületen belül.
↑A két világháború között Audi Sándor fakultatív eszperantó nyelvoktatást tartott a gimnáziumban, sok gimnazista ismerte meg általa az eszperantó nyelvet. Rendszeresen tartottak eszperantó bálokat is az intézményben. A Dél-dunántúli Regionális Alapítvány 2013-ban egy Zamenhof emléktáblát ajándékozott az iskolának.
