A vulkanikus eredetű kiemelkedés Pilisszentkereszt központjától északra, Budapest és Esztergom között nagyjából félúton helyezkedik el. Magassága 700 méter a tengerszint felett. A hegy tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben igen távoli hegyek is kivehetőek (például Mátra, Magas-Tátra). Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és az ezekbe vágódott völgyek vezetnek a Duna felé. A legjelentősebb a Rám-szakadék.
A hegyen az átlaghőmérséklet minden évszakban a magyarországi átlag alatt marad, ami nyáron kellemesebb, télen pedig a hó megmaradása révén alkalmasabbá teszi a téli sportokra.[1]
Nevének eredte és földrajzi helyzete nyomán a Pilis-kutatás egyik központi témája lett. Annyi azonban bizonyos, hogy a vidék a középkorban a királyok vadászterületéhez tartozott, később pedig a magyar turisztika történetében volt meghatározó jelentőségű.
Szerepe a magyar turizmus történetében
A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. A 19. század végén a Magyar Turista EgyesületThirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével elkezdte a turistautak kijelölését a környéken, mely a fővároshoz közeli fekvésének, a változatos erdei utaknak és a panorámának köszönhetően alkalmas kirándulóhely volt.[1] Dobogó-kőn épült az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A faház mellett 1906-ban felépült a nagyobb kőépület.[1][3]
Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket a Téry-emlékmű (Christián Sándor műve, 1926).
A sípályánál áll a Zsindelyes Vendégház, Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete. A siketek Szűz Mária-kegyhelye a kilátó alatt található.
A sípálya
Dobogókő a Budapesthez legközelebb eső síközpont, egyben a mai Magyarország területén elsőként (1923-ban) létrehozott sípálya. A téli sportokra különösen alkalmas területen már a két világháború között is sípálya működött, amely az elmúlt évtizedben komoly fejlesztéseken esett át. Két pályából és egy tányéros felvonóból áll. A környéken szánkópályát is kijelöltek, illetve több sífutóút is található, melyeknek azonban jelenleg nincs kezelője.[2]
Kerékpársport
A Visegrádi-hegység Budapesthez való közelségének illetve kiépített közúthálózatának köszönhetően Dobogó-kő rendkívül népszerű nem csak a versenyszerűen kerékpározók, hanem az amatőr kerékpárosok körében is. A hegytető Esztergom, Pomáz illetve Pilisvörösvár felől közúton, míg Pilismarót felől aszfaltozott erdészeti műúton is elérhető, jellemzően 500-550 méter szintkülönbség leküzdésével.
Hegyi befutó Dobogókőn, Tour de Hongrie 2023
A 4. szakasz győztese Dobogókőn, Tour de Hongrie 2023
Dobogó-kő mind a profi, mind az amatőr kerékpárversenyek kedvelt helyszíne. 2019-ben illetve 2020-ban a Tour de Hongrie a Dobogó-kőtől 3 km-re található, 575 méter magasságban fekvő Két-bükkfa-nyergen többször is áthaladt, mindkétszer esztergomi befutóval. A 2023-as verseny negyedik, Martonvásárról induló 206 km-es, 2646 méter szintemelkedést tartalmazó királyetapja dobogó-kői hegyi befutóval ért véget, a svájci Yannis Voisard (Tudor Pro Cycling) győzelmével.
