PROFILPELAJAR.COM

	Mária-barlang
	A Mária-barlang bejárata
Hossz	4,7 m
Mélység	0 m
Magasság	0,5 m
Függőleges kiterjedés	0,5 m
Tengerszint feletti magasság	? m
Ország	Magyarország
Település	Dömös
Földrajzi táj	Visegrádi-hegység
Típus	fumarolabarlang
Barlangkataszteri szám	4900-18
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mária-barlang témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a dömösi barlangról szól. Hasonló címmel lásd még: Mária-barlang (egyértelműsítő lap).

A Mária-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Visegrádi-hegységben található egyik barlang. Dömös területén, a Dobogó-kőn van.

Leírás

A Dobogó-kőn található kilátó sziklájában, amely 700 méter tengerszint feletti magasságban van, a szikla északi kiöblösödésének az aljában, a csúcstól öt–hat méterrel lejjebb van a siketnéma turisták Mária-kegyhelye. A szabadtéri kegyhely keresztje mögötti sziklafalban, a járószinttől körülbelül három méterrel magasabban van a barlang 60×60 centiméteres nyílása.

A kegyhelyhez a kilátótól levezető lépcsős útról keskeny sziklapárkányon érhetjük el a barlang északkeletre néző száját.

A bejáratot csak kúszva járható, keskeny, egyenes, enyhén emelkedő, csőszerű folyosó követi. A többnyire hengeres járatban 4,7 métert kúszhatunk befelé, de innen már járhatatlanul szűkké válik, bár még hosszan be lehet világítani az egyenes vonalban folytatódó üregbe. A csőjáratot minden oldalról andezitagglomerátum határolja, alján pedig kevés kőtörmelék és a már említett hosszú farudak találhatók. A fokozatosan szűkülő csőjáratban megfordulni nem lehet, tehát abban a testhelyzetben kell visszaaraszolni, most már lábbal kifelé, mint ahogy bekúsztunk.

Kialakulás

A barlangot gázkifúvásos vagy gőzkifúvásos kürtőnek ítéljük a formai jegyei és a befoglaló kőzete után. Nagyon hasonlít a Börzsönyben levő Kámori-rókalyukhoz, csak szerényebb méretű. A kialakulásáról szóló feltevést megerősíti, hogy a kegyhely frontfalán túl a sziklafalban több kisebb kerek nyílású, füstcsőszerű lyukat is lehet látni. A falakon sajnos nem sikerült találni bekérgeződési nyomokat, ami teljes bizonyossággá tette volna a feltevést.

Kutatástörténet

Az üreget Eszterhás Istvánék fedezték fel 1997-ben. Elkészítették leírását, barlangtérképét és fénykép-dokumentációját. A barlang korábbi említéséről nincs tudomásuk. A kegyhely kiépítőinek figyelmét sem kerülhette el az üreg, de a barlangban talált hosszú fadarabok is arra utalnak, hogy egyesek ezekkel próbálták kipuhatolni annak hosszát.

A 2001. november 12-én elkészült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Mária-barlang. A barlangnévmutatóban meg van említve 2 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. A 366. tétel nem említi, a 365. tétel említi. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a dobogókői kilátó alatt, a siketnéma turisták Mária-kegyhelye mellett található a 4,7 m-es, csőszerű Mária-barlang, amely exhalációs barlang. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a Dömösön található barlang, amely 4,7 m hosszú és 1 m magas.

Irodalom

Eszterhás István: Gőz- és gázkifúvás által alakult csőbarlangok Magyarország lávakőzeteiben. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 54., 56., 62., 66., 70. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 121., 165–167., 170., 172–173. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 247–248., 259. old.
Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 92. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)