Demény (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Demény (egyértelműsítő lap).
Demény (Domaniža)
Demény zászlaja
Demény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rangközség
PolgármesterFrantišek Matušík
Irányítószám018 16
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPB
Népesség
Teljes népesség1601 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság382 m
Terület26,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 33′ 10″49.044444°N 18.552778°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 33′ 10″49.044444°N 18.552778°E
Demény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Demény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Demény (szlovákul: Domaniža) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. Kardos település tartozik hozzá.

Fekvése

Vágbesztercétől 10 km-re délkeletre található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a korai bronzkorban is éltek emberek.

A mai települést 1268-ban „Domanysa” néven említik először, de valószínűleg már a 11. században is létezett. Kezdetben több helyi nemesi család, köztük a Demények és a Kardosok birtoka, mely később vásártartási joggal is rendelkezett. 1559-ben a vágbesztervei uradalom részeként I. Ferdinánd Draskovich György pécsi püspöknek adta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOMANISZ. vagy Domanitza. Mező Város Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Illavatól három mértföldnyire, magos hegyek között, réttye, legelője, erdeje elég, kézi mesterséggel jó keresettyek, de mivel földgyei középszerűek, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dománis, Trencsén m. egy nagy hegyek közt fekvő tót mváros. Lakja 621 kath. 1 evang., 25 zsidó. Ékeskedik egy csinos urasági kastéllyal, s egy kath. templommal. Határja hegyes, erdős, sovány, de tölgyes, fenyves erdei szép hasznot hajtanak. A lakosok főképen kézimesterségekből élnek. F. u. gr. Eszterházy Józsefné. Ut. p. Zsolna.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

A 20. század elején csatolták hozzá Kardost.

Népessége

1910-ben 770, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1492 lakosából 1481 szlovák volt.

2011-ben 1476 lakosából 1411 szlovák volt.

Neves személyek

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ familysearch.org deményi r.k. születési anyakönyv p. 137 Alexander Ferdinandus Franciscus, sz.: Nob. Perill. Dnus Franciscus Nyulassi provisor dominalis és Perill. Dna Anna Dombay; kieselbach.hu

További információk

Lásd még