Delly Rózsi olajfestménye az Operaház Székely Bertalan-termében. A képen Forgács-Vámosi Julianna, dr. Vámosi Zoltán, Vámosi Dávid, Vámosi Benjámin, Vámosi Judit, Daniel Bräutigam, Eszter Endler, Samuel Endler, Jonathan Endler
Élete
Delly Rózsi a budapesti Zeneakadémián túl Rómában, Bécsben és Salzburgban tanult, s 1946-ban Santuzza szerepében, beugrással lépett először az Operaház színpadára. A következő, majdnem három évtizedben, 1974-es visszavonulásáig a társulat vezető drámai szopránjaként és mezzoszopránjaként, nemzetközileg is elismert Wagner-hősnőként énekelt Brünnhildét, Ortrudot, Izoldát épp oly rendkívüli erővel, mint Amnerist vagy Sába királynőjét.[2]
Tanulmányait dr. Székelyhidy Ferenc tanítványaként végezte a Zeneakadémián 1936–1940 között. 1947-től szerződtetett tagja az Operának. Hamarosan a színház vezető drámai szopránja lett: évtizedeken át ő volt az egyetlen Wagner-hősnő. Rendkívüli hangterjedelme, kiegyenlített énektechnikája egyaránt alkalmassá tették a drámai szoprán és a drámai mezzo szerepkör betöltésére. Alakításait izzó drámai feszültség jellemezte. Nemzetközileg elismert Wagner-énekesnőként meghívást kapott a Bayreuthi Ünnepi Játékokon való fellépésre. Moszkvától, Párizson és Brüsszelen át Londonig fellépett minden jelentős európai operaszínpadon. Magyar partnerei többek között Székely Mihály, Ferencsik János, Lukács Miklós, Simándy József, Osváth Júlia.
