A délsarki halfarkas (Stercorarius maccormicki) a madarak osztályába lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe , ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjába tartozó faj .[ 1] [ 2]
Rendszerezése
A fajt Howard Saunders angol ornitológus írta le 1893-ban. Egyes szervezetek a Catharacta nembe sorolják Catharacta maccormicki néven.[ 3] Tudományos faji nevét Robert McCormick brit sebészről, felfedezőről és természettudósról kapta.
Előfordulása
A Déli-sarkvidéken fészkel, a telel a Csendes- , az Indiai- és az Atlanti-óceánon tölti. Természetes élőhelyei a sziklás hegyoldalak, tengerpartok és a nyílt tengerek.[ 4]
Megjelenése
Testhossza 55 centiméter, szárnyfesztávolsága 130-140 centiméter, testtömege 900-1500 gramm.[ 5]
Táplálkozás közben
és a levegőben
Életmódja
Táplálékparazita, más madarak által elfogott halakkal táplálkozik. Kisebb emlősöket, tojásokat és fiókákat is fogyaszt.
Szaporodása
Fészekalja többnyire 2 tojásból áll.
Fészke, tojásokkal
és csibéje
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 6000-15000 példány közötti, viszont stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[ 4]
Jegyzetek