PROFILPELAJAR.COM

	Czigler Győző
Született	1850. július 19.; Arad
Elhunyt	1905. március 28. (54 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Czigler Antal
Foglalkozása	építész; tanár;
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Egyetem
Halál oka	hirtelen szívmegállás
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (28-díszsor-10)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Czigler Győző témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, Ferencváros, 1905. március 28.) építész, műegyetemi tanár.^[3]

Életpályája

Ifj. Czigler Antal építész^[4] és Dittl Róza fiaként született.^[5] Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Kezdetben apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt. 1871-től, apja halálát követően az ő megkezdett építkezéseit fejezte be (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben). Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta.

1874-ben Budapesten telepedett le, és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy úti Saxlehner-palotát. 1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki. 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek, és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában. 1905 januárjában, daganatos betegsége miatt visszavonult a munkából,^[6] és állandó helyettesének Dvorák Edét nevezte ki, aki 21 éven keresztül munkatársa és asszisztense volt.^[7] Végül 1905-ben, 55. életévében hunyt el. Halálát szívhűdés okozta.^[8]

Emlékezete

I. Ferenc József magyar király és császár harmadosztályú Vaskorona-renddel tüntette ki.
Halála után Lyka Károly kritikus hangnemben írt róla: „(…) Művészete a Hansen-iskola hagyományain épült. Akkor Bécsé volt a vezetőszerep s Bécs építészete eklektikus vala. Czigler is teljesen a műtörténetben elkönyvelt régi stílusok különféle rendszerű rekonstrukciójában látta az építészet haladásának útját, így hát a modern művészettel nem tartott semmiféle rokonságot, sőt azzal szemben a legkonzervatívabb álláspontot foglalta el. (…)”
Halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület róla elnevezett emlékérmet alapított.
1905-től irodáját Dvorák Ede vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt.

Stílusa

Czigler a stilisztikában mutatkozó konzervativizmusa mellett a műszaki megoldások terén a legmodernebb eszmék követője, egyszersmind buzgó terjesztője. A budapesti szűk szíjtelkek sűrű városszövetének fellazítására több kísérletet tett. Még 1894-ben tervezte a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérházat, ahol a magánutca gondolatát elsőként próbálta megvalósítani, téres udvarokkal, zárt lépcsőházakkal és a függőfolyosók mellőzésével, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Elsődleges célja az épületben az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tétele volt, amellyel a város fellazításának gondolata szerencsésen párosult. Terve csak részben sikerülhetett, a hatalmas telek Rumbach utca felőli végének átépítésére nem volt lehetőség. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már világos és sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még preferált sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.

Czigler épületei jellegzetes stílusjegyei alapján könnyedén felismerhetők. Rendkívüli kézügyessége, nagyszerű arányérzéke, alkotásaiban lépten-nyomon tetten érhető.

Legfontosabb művei

Budapesten

a Kereskedelmi Akadémia épülete (V., Alkotmány u. 9–11.; 1882)
Rózsák terei görögkatolikus templom (VII., Rózsák tere 8.; 1883)
a Havas Boldogasszony-templom toronykupolája (I., Mészáros utca 1.; 1884)
a IX. kerületi elöljáróság épülete (IX., Bakáts tér 14.; 1884)
a Moosmüller-féle bárház (I., Tóth Árpád sétány 22., Szentháromság utca 6.; 1884)
Saxlehner-palota (VI., Andrássy út 3.; 1885)
az Országos Erdészeti Egyesületek háza (V., Alkotmány utca 6.; 1885)
Korányi-féle bérház az Erzsébet körúton (VII., Erzsébet körút 56.; 1885)
Luczenbacher-féle bérház a Teréz körúton (VI., Teréz körút 49. Podmaniczky utca 27.; 1886)
Bakáts téri bérház (IX., Bakáts tér 7.; 1887)
Károlyi utcai bérház (V., Károlyi utca 17.; 1887)
Kehrer-féle bérház (VII., Erzsébet körút 4.; 1887)
Károlyi Tibor-féle bérház (VI., Teréz körút 41.; 1891)
a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körúti palotája (VII., Erzsébet körút 1.; 1892)
az Országos (Dzsentri) Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája (V., Semmelweis utca 1–3.; 1895)
a Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai bérpalotája (V., Kossuth Lajos utca 18.; 1895)
a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota (VII., Károly körút 9.; 1896)
a Hunyadi téri vásárcsarnok (VI., Hunyadi tér; 1896)
a Hold utcai vásárcsarnok (V., Hold utca; 1897)
a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II., Keleti Károly u. 5–7.; 1897)
a régi Városház téren álló Szapáry-palota (V., Váci utca 25.; 1898)
Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás épületei (II., Kis-Rókus utca 15/a – Kitaibel Pál utca 4. – Keleti Károly utca 24.; 1900)
az Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII., Pihenő út; 1901)
a Gozsdu-udvar (VII., Király utca 13.; 1901)
Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep (II., Hermann Ottó u. 15, 1901–1903)^[9]
a Czigler-bérpalota (II., Frankel Leó út 5., Bodrog utca 2., Lipthay utca 6.; 1901)
Stefánia úti kastély (XIV., Stefánia út 26.; 1903)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémiai pavilonja (CH épület) (XI., Műegyetem rakpart; 1904)
Hőgyes Endre utcai bérház (IX., Hőgyes Endre utca 7–9.; 1904)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikai pavilonja (F épület) (XI., Műegyetem rakpart; 1905)
a volt Geist-bérpalota (I., Döbrentei tér 6., Horgony utca 2–6.; 1905, lebontották)
Széchenyi gyógyfürdő (Dvorák Edével együtt; 1913)
az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán
a Budapesti Hírlap székháza
az 1900-as évekből valók a Pesti Vigadó átalakítási tervei
a Gourmand eszpresszó (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet székháza)
a Margit körúti elemi iskola
a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán (ma Dreher Sörgyárak Zrt.)

Máshol

színházterv, (Arad; 1870)
Lujza leányiskola (Szob; 1885)
a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium épülete (Győr; 1888)
Lotz Károllyal együtt restaurálta a tihanyi apátságot (1889-90)
Kiskunfélegyháza, leánynevelő intézet tervei (1891, nem valósult meg)
Vaszary Kolos hercegprímás balatonfüredi nyaralója (Balatonfüred; 1892)
a Laszki-féle ház (Békéscsaba, Szent István tér 3.; 1895, átépítve)
a Királyi Törvényszék és az Állami Elemi és Felsőbb Leányiskola (Fiuméban; 1897)
Andrássy-palota (Kassa; 1899)
a Pázmáneum székháza (Bécs; 1900)
Krasznahorka vára felújítása és bővítése gróf Andrássy György részére (1900 körül)
József Szanatórium, (Gyula; 1904-05)
Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Palota és Fogház (1905)
a Hittudományi főiskola épülete (Győr; 1910; halála után Aigner Sándor fejezte be)
Nyitra, vármegyeháza szecessziós stílusú átépítésének terve^[10]