Brenner József és Decsy Etelka gyermekeként született. Anyja korán meghalt, főügyész apja későbbi feleségével együtt nevelte. Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de ő festő akart lenni. Alkotásvágya miatt nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte. A Bácskai Hírlap közönségének 14 éves korában mutatkozott be mint zenekritikus, de tizenhét éves koráig nagyon keveset írt. Nyolcadikos gimnazistaként Bródy Sándornak, a Jövendő akkori főszerkesztőjének küldte el A kályha című novelláját. Bródy biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással.
1904-től, az érettségi után a Budapesti Orvosi Egyetemen tanult, az anatómia és az élettan lekötötte minden idejét. 1906-tól a Budapesti Naplóban jelentek meg írásai, de más lapokban is publikált. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete, A varázsló kertje. 1909-ben szerezte meg orvosi diplomáját, majd Budapesten, a Moravcsik-féle Elme- és Idegkórtani Klinikán kezdett dolgozni gyakornokként. (Az épületben ma a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája működik, és márványtábla őrzi Csáth emlékét, amelyet 2005 szeptemberében Kéner Balázs újságíró, Csáth-kutató állított.)
Idegorvosi munkásságának kiemelkedő alkotása az Egy elmebeteg nő naplója,[3] mely – saját naplóját leszámítva – egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás nő kórképét írta meg, amelyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai keverednek. Többek között ez a mű ihlette Szász JánosfilmrendezőÓpium – Egy elmebeteg nő naplója című filmjét, amely a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat is nyert. Az alkotás irodalmi szakértője az emléktáblát állító Kéner Balázs volt.
Csáth 1910. április 10-én, hajnali fél hatkor használt először morfiumot, amire ettől kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Először azért nyúlt a szerhez, mert – tévesen – tüdőbajt diagnosztizáltak nála. Morfinista szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi művein erősen érződnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. 1911-ben jelent meg a Délutáni álom című elbeszéléskötete, amelyben többek között ezen tapasztalatokat dolgozta fel.
Csáth 1910-től különböző fürdőhelyeken volt orvos. Ekkoriban sok műve született, a munka mellett maradt ideje az írásra is. 1912-ben felvették a Martinovics szabadkőműves páholyba, egyszerre Adyval. 1913-ban feleségül vette Jónás Olgát, akinek tőle 1918-ban lánya született. 1914-től katonaorvosi szolgálatra hívták be, de a fronton teljesen elvesztette uralmát szenvedélybetegsége felett, napi adagjai folyamatosan nőttek. Rossz idegállapota miatt gyakran szabadságolták, majd 1917-ben végleg leszerelték.
A leszokást elősegítendő, falusi orvos lett Földesen, majd Regőcén, de a gondok csak fokozódtak. Környezetével megromlott a kapcsolata, fokozódott paranoiája. 1919-ben már a bajai elmeosztályon ápolták. Miután megszökött, lelőtte feleségét, és öngyilkosságot próbált meg elkövetni. A sikertelen kísérlet után a szabadkai Mária Valéria Közkórházban ápolták. Újabb szökése után Kelebiánál,[4] a szerb demarkációs vonalnál1919. szeptember 11-én feltartóztatták. Nem sokkal később pantopon-túladagolásban meghalt. Agyvelejét, szívét és máját, kívánsága szerint, öccse a pesti klinikára, első munkahelyére küldte, vizsgálatra. Azokat ott is temették el, fekete emléktáblája később arra a helyre került, egykori rendelője ablaka alá.
Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt.
A varázsló halála. Elbeszélések; vál., sajtó alá rend., bev. Illés Endre; Szépirodalmi, Budapest, 1964
Éjszakai esztetizálás. 1906–1912. zenei évadjai; sajtó alá rend., bev. Demény János; Zeneműkiadó, Budapest, 1971
Apa és fiú; vál. Illés Endre; Szépirodalmi, Budapest, 1973 (Kiskönyvtár)
Hamvazószerda; sajtó alá rend., bev. Dér Zoltán, ill. Bálint Endre; Szépirodalmi, Budapest, 1974
Írások az élet jó és rossz dolgairól. Kritikák, cikkek, karcolatok; összegyűjt., bev., jegyz. Dér Zoltán; Szabadkai Munkásegyetem, Szabadka, 1975 (Életjel könyvek)
Ismeretlen házban, 1–2.; összegyűjt., utószó Dér Zoltán; Forum, Újvidék, 1977
Csáth Géza–Havas Emil–Munk Artur: A repülő Vucsidol. Regény; sajtó alá rend., utószó Dér Zoltán; Életjel, Szabadka, 1978 (Életjel könyvek)
Egy elmebeteg nő naplója. Csáth Géza ismeretlen orvosi tanulmánya; szöveggond., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1978 (Magyar tallózó)
A varázsló halála; vál., sajtó alá rend., bev. Illés Endre, ill. Kass János; 3. bőv. kiad.; Szépirodalmi, Budapest, 1987
Elfeledett álom. Csáth Géza válogatott művei; vál., szerk., utószó Vargha Kálmán; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1987 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
Napló, 1912–1913; Babits, Szekszárd, 1989
A tűz papnője. Kötetben még nem publikált írások; összegyűjt., szerk., előszó Urbán V. László, szöveggond. Tasnádi Edit; Aqua, Budapest, 1993
Mesék, amelyek rosszul végződnek. Összegyűjtött novellák; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1994
Ópium. Válogatott novellák; Interpopulart, Szentendre, 1995 (Populart füzetek)
Rejtelmek labirintusában. Összegyűjtött esszék, tanulmányok, újságcikkek; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1995
Napló, 1912–1913; utószó Töttős Gábor; Windsor, Budapest, 1995
Az életet nem lehet becsapni. Összegyűjtött színpadi művek; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1996
Ópium. Válogatott novellák; Interpopulart, Szentendre, 1996 (Populart füzetek)
Fej a pohárban. Napló és levelek, 1914–1916; sajtó alá rend. Dér Zoltán, Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 1997
Egy elmebeteg nő naplója. Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; 4. átdolg., bőv. kiad.; Magvető, Budapest, 1998
Lidércálmok; vál., szerk. Hunyadi Csaba; LAZI, Szeged, 2000
A varázsló halála. Novellák; vál., utószó Király Levente; Magvető, Budapest, 2000 (Millenniumi könyvtár)
Álmok asszonya; vál., szerk. Hunyadi Csaba, LAZI, Szeged, 2000
Zeneszerző portrék; Barnaföldi Archívum, Budapest, 2000
A muzsika mesekertje. Összegyűjtött írások a zenéről; szerk., sajtó alá rend. Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 2000
A varázsló kertje…; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Budapest, 2001 (A magyar próza klasszikusai)
Az álmodás lélektana. Ismeretlen elmeorvosi tanulmányok; szerk., tan. Dér Zoltán, utószó Sági Zoltán; LAZI, Szeged, 2001
Álomtalan ébrenlét; vál., szerk. Hunyadi Csaba; Lazi, Szeged, 2001
Csáth Géza–Havas Emil–Munk Artúr: A repülő Vucsidol; sajtó alá rend., utószó Dér Zoltán; LAZI, Szeged, 2001
Csáth Géza válogatott novellái; összeáll., szerk. Urbán László, utószó Tarján Tamás; Szukits, Szeged, 2001 (A magyar novella mesterei)
Álmok asszonya; vál., szerk. Hunyadi Csaba; LAZI, Szeged, 2002
Csak nézni kell ezeket a rajzokat…; Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzetének atlasza; szerk. Ágoston Pribilla Valéria, Hózsa Éva, Ninkov K. Olga; Városi Könyvtár, Szabadka, 2009
Válogatott elbeszélések; vál., jegyz. Osztovits Szabolcs; Európa, Budapest, 2011 (Európa diákkönyvtár)
„Méla akkord: hínak lábat mosni”. Naplófeljegyzések 1897–1904; sajtó alá rend. Molnár Eszter Edina, Szajbély Mihály; Magvető–PIM, Budapest, 2013
Úr volt rajtam a vágy. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések, 1906–1914; sajtó alá rend. Molnár Eszter Edina, Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 2016
Sötét örvénybe süllyedek. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések, 1914–1919; sajtó alá rend. Molnár Eszter Edina, Szajbély Mihály; utószó Molnár Eszter Edina; Magvető, Budapest, 2017
Smaragd asztal. Csáth Géza válogatott levelezése; szöveggond., jegyz. Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály; Magvető, Budapest, 2020
Izmos irodalmi kötelékben. Kosztolányi Dezső és Csáth Géza önképzőkörének jegyzőkönyvei; szerk., előszó, jegyz. Hicsik Dóra; Dotnet Kft., Bp., 2021
Szabadka szépségeiről. Képes útikalauz; Magvető, Budapest, 2022
Idegen nyelven
Über Puccini. Eine Studie; németre ford. Heinrich Horvát; Harmonia, Budapest, 1928
The magician's garden and other stories; vál., bev. D. Birnbaum Marianna, angolra ford. Jascha Kessler, Charlotte Rogers; Columbia University Press–Corvina, New York–Budapest, 1980
Opium and other stories; vál., életrajzi jegyz. D. Birnbaum Marianna, angolra ford. Jascha Kessler, Charlotte Rogers, bev. Angela Carter; Penguin Books, London, 1983 (Penguin books)
Oppio e altre storie; szerk., olaszra ford. Marinella D'Alessandro; Edizioni e/o, Roma, 1985
Matkovrazda. 36 krátkych próz; összeáll., bev., szlovákra ford. Karol Wlachovsky; Tatran, Bratislava, 1987 (Svetová tvorba)
Le silence noir. Nouvelles; franciára ford. Eva Gerő-Brabant, Emmanuel Danjoy, bev. Eva Gerő-Brabant, utószó Kosztolanyi Dezső; Alinéa, Aix-en-Provence, 1988 (Point de retour)
Muttermord. Novellen; németre ford. Hans Skirecki; Brinkmann&Bose, Berlin, 1989
Tagebuch, 1912–1913; németre ford. Hans Skirecki, utószó Földényi F. László; Brinkmann&Bose, Berlin, 1990
Opijum; vál., szerbre ford., utószó Sava Babic; Tvoracka radionica BAB, Beograd, 1991 (Biblioteka Epos ovoga svijeta)
En se comblant mutuellement de bonheur. Nouvelles; franciára ford., előszó Brabant-Gerö Éva, Marc Martin; Ombres, Toulouse, 1996 (Petite bibliotheéque Ombres)
Vőluri surm. Ja teisi novelle; észtre ford. Kaarel Veskis; Perioodika, Tallinn, 1997 (Loomingu Raamatukogu)
Cuentos que acaban mal; spanyol ford.; Nadir, Valencia, 2008
El diario de Géza Csáth / Kosztolányi Dezső: Sobre la enfermedad y muerte de Géza Csáth; spanyolra ford. Cserháti Éva, Antonio Manuel Fuentes Gavino; Nadir, Valencia, 2009 (El Nadir DePaso)
Tap truyen ngan; vietnámira ford. Nguyen Hong Nhung; Thanh Nien, Hanoi, 2009
Opium. Opowiadania i dzienniki; lengyelre ford. Elżbieta Cygielska et al. PIW, Varsó, 2016
Szépirodalmi feldolgozások
Sárosi István: Jeruzsálem, Jeruzsálem. Három dráma / A húszmilliomodik év. In memoriam Csáth Géza / Rákfene; Pro Pannonia, Pécs, 1998 (Pannónia könyvek)
Csáth Géza. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006
Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983–1985
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
Magyar életrajzi lexikon I–II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967–1969
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Budapest], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939. Budai-Bernwaliner József ny.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
Tolnai világlexikona. Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912–1919; Budapest, Kassák Kiadó, 1999-
Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926–1933
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994
Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Budapest, Studium, 1926
A varázsló halála. In memoriam Csáth Géza; vál., szerk., összeáll. Szajbély Mihály; Nap, Budapest, 2004 (In memoriam)
Kelecsényi László: Csáth és a homokember; Noran Libro, Budapest, 2009
Csáth-járó át-járó. Csáth Géza, az irodalmi és pszichológiai diskurzusok metszéspontja; szerk. Csányi Erzsébet; Bölcsészettudományi Kar, Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék, 2009 (Kontextus könyvek)
Hózsa Éva: Csáth-allé (és kitérők). Összegyűjtött tanulmányok, esszék, cikkek egy életmű mozgáslehetőségeiről, 1990–2009; Szabadegyetem, Szabadka, 2009 (Életjel könyvek)
„Alszik a fény”. Kosztolányi Dezső és Csáth Géza művészete; szerk. Bednanics Gábor; FISZ–Ráció, Budapest, 2010 (Minerva könyvek)
Bordás Sándor: Könyörtelen éden. Mesei visszfények, metaforikus útvesztők Csáth Géza és Szini Gyula prózájában; Művészetek Háza–EJF, Veszprém–Baja, 2013 (Értekezések, tudományos dolgozatok Eötvös József Főiskola)
Kelemen Éva: Művészetek vándora. A zeneszerző Csáth Géza; Magyar Kultúra, Vámosszabadi, 2015 + CD
Szajbély Mihály: Csáth Géza élete és munkái – Régimódi monográfia; Magvető, Budapest, 2019[1]
Molnár Eszter Edina–Sidó Anna: Csáth Géza személyesen. Alternatív életrajz; PIM, Budapest, 2021
