él; a síkságoktól a tenger szintje fölé 2500–3000 méterrel magasodó fennsíkokig, hegyvidékekig.
Megjelenése, felépítése
A fajok többsége kisebb termetű, szabályos alakú, látványos tövisdíszű kaktusz. Élénksárga, narancssárga, narancsvörös vagy vörös virágai aránylag nagyok. Magvai nagyon aprók.
Életmódja
Hazájukban vulkanikus eredetű, mészmentes talajokon élnek.
A 3–4 éves magoncok fordulnak termőre; az idősebb példányok különösen gazdagon virágoznak. A fejlődési időszakban fény-, meleg- és páraigényes, tehát a Kárpát-medencében nevelt példányokat nyáron célszerű üveg alatt tartani. A tűző napot rosszul tűri, ezért a déli órákban célszerű kissé árnyékolni.
Magvait nem szabad földdel takarni. A kis magoncok eleinte nagyon lassan fejlődnek.
A fajok többsége kiválóan sarjad, majd telepesen nő; a sarjakról jól szaporítható.
Források
Szűcs Lajos: Kedvelt kaktuszok, pozsgások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. p. 111–112. ISBN 963-281-264-6
