Csinling-panda
|
|
Qi Zai, az egyetlen fogságban élő egyed, 2008-as születésű
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Ailuropoda melanoleuca qinlingensis Wan, Wu & Fang, 2005
|
Hivatkozások
|
|
A Csinling-panda más néven barna panda (Ailuropoda melanoleuca qinlingensis) az óriáspanda egyik alfaja, melyet az 1960-as években fedeztek fel, de csupán 2005-ben ismerték el alfajként.[1][2]
Elterjedése
Az alfaj elterjedése a Csinling-hegységre korlátozódik, ahol 1300–3000 méter közötti tengerszint feletti magasságban található meg. Jellegzetes bunda színe valószínűleg a beltenyészet következménye lehet, mivel a populációja el van zárva az egyéb genetikai hatásoktól, így ezen mutáció képes volt fennmaradni.[1][3]
Megjelenése
Az ismertebb "közönséges pandától" abban különbözik, hogy koponyája kisebb, bundája sötét-vagy világosbarna színű és kisebb termetű.[3] Szemfoltjai az alsószemhéj alatt találhatóak, nem a szem körül.
Természetvédelmi helyzete
A Csinling-panda nagyon ritka állat; a 2001-es becslések alapján kevesebb, mint 100 egyede élt vadon.[3]
1989 augusztus 30-án egy nőstény egyedet fogtak be a vadonban és a Xi'an-i állatkertbe vitték, hogy a közönséges alfajjal pároztassák össze. Az állatnak fekete-fehér bundájú "félvér" bocsai születtek, de a beszámolók szerint az idő múlásával fokozatosan barnulni kezdtek. Ezenkívül még három bocsnak adott életet, amelyek születésük után nem sokkal elpusztultak. Az anyapanda, Dan-Dan 2000-ben pusztult el.[4]
Korlátozott elterjedésének köszönhetően a bambuszból álló étrendje mérgező anyagoknak volt kitéve. Annak ellenére, hogy ezen anyagok mibenléte nem teljesen ismert, annyit lehet tudni, hogy a légköri lerakódásból származó nehézfémek voltak. Így az alfaj jövője veszélybe kerülhet a Kínában tapasztalható légszennyezéseknek köszönhetően.[5]
A fogazat egészsége fontos a Csinling-panda fennmaradása szempontjából. Túlélési esélye 5–20 év. Leggyakoribb fogászati problémák a kopások és a törések. Ez a két rendellenesség befolyásolhatja az alfaj fennmaradását.[6]
Jegyzetek
- ↑ a b (2007. december 7.) „Genetic Viability and Population History of the Giant Panda, Putting an End to the 'Evolutionary Dead End'?”. Molecular Biology and Evolution 24 (8), 1801–1810. o. DOI:10.1093/molbev/msm099. PMID 17513881.
- ↑ 秦岭大熊猫被确认为新亚种 (kínai nyelven). Chinese Academy of Sciences, 2005. február 15. (Hozzáférés: 2011. június 2.)
- ↑ a b c (2005) „A new subspecies of giant panda (Ailuropoda melanoleuca) from Shaanxi, China”. Journal of Mammalogy 86 (2), 397–402. o. DOI:10.1644/BRB-226.1. JSTOR 4094359.
- ↑ Sepia Giant Panda. (Hozzáférés: 2013. december 24.)
- ↑ (2017. március 2.) „Atmospheric Deposition Exposes Qinling Pandas to Toxic Pollutants”. Ecology 27 (2), 343–348. o, Kiadó: Wiley-Blackwell. DOI:10.1002/eap.1494.
- ↑ (2015) „Dental Abnormalities of Eight Wild Qinling Giant Pandas (Ailuropoda Melanoleuca Qinlingensis), Shaanxi Province, China”. Journal of Wildlife Diseases 51 (4), 849–859. o. DOI:10.7589/2014-12-289. PMID 26280879.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Qinling panda című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.