Csalár Nagykürtöstől 18 km-re délkeletre, az Ipoly jobb partján, a magyar határ mellett fekszik. A község területének tengerszint feletti magassága 147-281 méter között változik, maga a falu 160 méteres magasságban található.
A községet alkotó településrészek Csalár és Kürt (Kírť).
Területén a régészeti leletek szerint már az újkőkorszakban emberi település állt, a későbbi időkből szkíta és dák leletek kerültek itt elő. A mai települést 1436-ban "Chalard" néven említik először. Több nemesi család birtoka, majd 1554 és 1594 között a hódoltsághoz tartozott. 1828-ban 41 házában 353 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. Később a vezekényi nagybirtokhoz tartozott.
Vályi András szerint "CSALÁR. Elegyes lakosú falu Nógrad Vármegyében, földes Ura Báró Prónay Uraság, és más Urak, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Ipoly vize mellett Bussának szomszédságában, Szétséntöl más fél órányira. Határbéli bora középszerű jóságú, malma jó, kendere, káposztája bőven terem, ’s egyéb középszerű vagyonnyaikoz, ’s termékenységéhez képest, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Csalár, magyar falu, Nógrád vgyében, 390 kath., 50 evang. lak. Határja kicsiny; rétjei az Ipoly mentén jók; bora sok és kedves izű. F. u. Prónay, Révay, Verboy s m. t. Ut. p. Szakál."[3]
1880-ban 391 lakosából 344 magyar és 30 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 442 lakosából 406 magyar és 34 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 499 lakosából 474 magyar és 23 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 502 lakosából 481 magyar és 21 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 588 lakosából 483 magyar és 56 csehszlovák volt.
1930-ban 561 lakosából 308 magyar, 168 csehszlovák, 1-1 német és zsidó és 83 állampolgárság nélküli volt.
1941-ben 527 lakosából 501 magyar és 26 szlovák volt.
1970-ben 644 lakosából 321 magyar és 309 szlovák volt.
1980-ban 600 lakosából 278 magyar és 319 szlovák volt.
1991-ben 544 lakosából 253 magyar és 285 szlovák volt.
2001-ben 502 lakosából 228 szlovák és 178 magyar nemzetiségű volt.
2011-ben 479 lakosából 296 szlovák, 149 magyar, 14 cigány és 16 ismeretlen nemzetiségű. Ebből 189 magyar, 253 szlovák és 16 cigány anyanyelvű.
2021-ben 480 lakosából 334 (+15) szlovák, 116 (+16) magyar (24,1%), 2 (+1) cigány, 1 cseh, 27 ismeretlen nemzetiségű.[4]
Nevezetességei
Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült barokk-klasszicista stílusban. A templom falán 2008. október 4-én helyezték el Szentiványi Ráfael emléktábláját.
Kastély1770-ből. Jelenleg romos állapotban van.[5]
A temetőben nyugszik Zsélyi Aladár (1883–1914) gépészmérnök, a magyar repülés úttörője és mártírja, az első magyar repülési szakkönyv írója, gépészeti szakíró.
