Az (osztrák) cs. kir. Északi Államvasút (rövidítve: NStB) volt a Habsburg Birodalom (Osztrák császárság) első állami vasúttársasága. Vonalai a mai Csehország területén voltak.
Története
Bár 1840 körül Európában még csak néhány vasútvonal üzemelt, az Udvari Tanács (Allgemeinen Hofkammer) elnöke, Carl Friedrich von Kübeck javaslatot tett vasutak építésére. Ebben egyrészt Csehország iparosodása és a Keleti- és Balti-tengeri kapcsolat megteremtése játszott szerepet, másrészt a katonai szállítási szempontok, mivel Poroszország semleges, ám Szászország szövetséges volt.
Max Lichtner prágai ügyvéd már 1836-ban koncessziót kapott a Brno-Prága vasútvonalra, de az építési költséget nem tudta előteremteni. Ugyanakkor ez a koncesszió megakadályozta, hogy a KFNB, amely külön engedélyért folyamodott, hogy ezt a szakaszt megépítse. Mivel a döntést nem I. Ferdinánd, hanem az állam hozta, az Államtanácsban Salomon Rothschild megszerezte Metternich támogatását a KFNB–nek és sikerült Kübecknek meggyőzni, hogy a vasút üzemeltetését a magántársaságnak hagyja.
1841. december 19-én Kübeck tervét jóváhagyták és Hermenegild von Francesconit kinevezték főigazgatónak. Francesconi a KFNB-től hozta magával a részletes terveket, különösen a keleti végpontra, Brünnre és Olmützre vonatkozóan. 1842. augusztus 3-án kiadták az engedélyt az Olmütz-Prága vonalra és az év szeptember 4-én megindult az építkezés.
Építése és megnyitása
Az emelkedők és ívek miatt sok műtárgyra volt szükség. Az alépítmény elkészült a két sín számára, de csak rövid szakaszon, Prága és Biechovicz között volt valójában kétvágányú. Ezt a pályaszabványt később más államvasutak is elfogadták. 1843-ban a Talachini cég elkezdte építeni a Brünn-Böhmisch Trübau vonalat. A társaság vezetőinek megszorító intézkedései és a rossz bánásmód a munkásokkal számos esetben a tífuszt, vérhast és kiütéses tífuszt okozott. A befejezést késleltették a márciusi forradalmak és a nehéz terep is. Végül 1849-ben elkészült.
Ez a szócikk részben vagy egészben a k.k. Nördliche Staatsbahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
