Békés Itala

	Békés Itala
	Otthonában (2009)
Született	1927. március 23.; Debrecen
Elhunyt	2025. január 13. (97 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Békés István
Foglalkozása	színész; filmszínész;
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1950)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1964); Magyarország Érdemes Művésze díj (1982); a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1998); Magyarország Kiváló Művésze díj (2006); Kossuth-díj (2010); Budapestért díj (2021);
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1947–2020
Híres szerepei	Nemecsek; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Roticsné; Molnár Ferenc: Az üvegcipő; Ariel; William Shakespeare: A vihar; Dorine; Molière: Tartuffe; Gruse; Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör; Müllerné; Friedrich Schiller: Ármány és szerelem; Retteginé; Schöntan fivérek: A szabin nők elrablása; Spacsekné; Sose fagyunk meg; Zsóka; Testről és lélekről
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Békés Itala témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Békés Itala (Debrecen, 1927. március 23. – Budapest, 2025. január 13.^[7]) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Apja Békés István író, műfordító, művelődéstörténész, nővére Békés Rita Jászai Mari-díjas színésznő, ikertestvére Békés András Kossuth-díjas rendező.

Életpályája

Édesanyja, az olasz származású Rita Furlani színésznő Berlinben ismerte meg édesapját Békés Istvánt, a Star Filmgyár dramaturgját. Első gyermekük Putyika. Hamarosan ikreik születtek: Rita és Öcsi. Putyi kétéves korában meghalt, amikor a kisfiú megitta a lúgkövet, melyet a mosónő a konyhában felejtett. Öcsit nyolc hónaposan tüdőgyulladás vitte el. 1927-ben ismét ikrek születtek a családban, András és Itala.

Női szabónak tanult, és az érettségije mellé szakmájából mestervizsgát is tett. Főiskolai tanulmányait 1950-ben végezte. 1947 és 1956 között játszott az Úttörő Színházban, az Ifjúsági Színházban, a Honvéd Színházban, a Magyar Néphadsereg Színházában és a Jókai Színházban is. 1957-ben fivérével az Egyetemi Színpadon nagysikerű pantomim előadást tartottak, majd „Ujjé mozi” címmel pantomimikus lírai burleszk számukkal vendégszerepeltek Pozsonyban, Karlovy Varyban.^[8] 1957-ben szerződött a Vidám Színpadhoz, 1958-tól pedig a Madách Színház tagja volt.

1969-ben Egyszemélyes Színházat hozott létre, amelyben kabaréval, monodrámával aratott sikert, valamint külföldön is vendégszerepelt. A Nő!? című produkcióját több mint ezerszer adta elő. Társastáncot tanító lemezei jelentek meg: Táncoljunk sirtakit (1966); Táncoljunk Hoppel – Poppelt (1967).

1992-ben létrehozta művészi képességfejlesztő Gondolatiskoláját, amely 2005-ig eredményesen működött.

Írással is foglalkozott, önéletrajzi könyve először 1993-ban jelent meg, Hogyan lettem senki címmel. A kötetet harmadszor, már bővített kiadással 2022-ben adták ki.

Magánélete

Budapesten, a Gellért-hegyen élt.^[9]

Színpadi szerepeiből

Nemecsek (Molnár F.–Török T.: A Pál utcai fiúk)
Ariel (Shakespeare: A vihar)
Eszter (Tamási Áron: Énekes madár)
Dorine (Molière: Tartuffe)
Blanche (Slade: Romantikus komédia)
Frederika (Bródy Sándor: Szerető)
Jente (Joseph Stein – Jerry Block – Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn)
Eleanor (Ellie) Rheingold (D. R. Wilde: Mennyből az angyal)
Cs. Bruckner Adelaida (Örkény István: Macskajáték)

Filmjei

Játékfilmek

Kis Katalin házassága (1950)
Keserű igazság (1956)
Mese a 12 találatról (1956)
Éjfélkor (1957)
Csigalépcső (1957)
Micsoda éjszaka (1958)
Vasvirág (1958)
Szerelem csütörtök (1959)
Kölyök (1959)
A megfelelő ember (1960)
Jó utat, autóbusz! (1961)
Felmegyek a miniszterhez (1962)
Angyalok földje (1962)
Germinal (1963)
A pénzcsináló (1964)
Özvegy menyasszonyok (1964)
Kár a benzinért (1964)
Nem (1965)
Fügefalevél (1966)
Szentjános fejevétele (1966)
Tanulmány a nőkről (1967)
Sziget a szárazföldön (1969)
Hekus lettem (1972)
Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
Tűzoltó utca 25. (1973)
A vörös grófnő (1985)
Keserű igazság (1986)
Megdönteni Hajnal Tímeát (2014)
Testről és lélekről (2017)
Űrpiknik (2021)

Tévéfilmek

Kodály Zoltán: Háry János (1962)
Kakuk Marci nagy szerencséje (1966)
A csodálatos vargáné (1968)
Bors (1968)
Sose fagyunk meg (1970)
Névtelen csillag (1971)
Ármány és szerelem (1972)
Heten, mint a gonoszok (1972)
Nincs többé férfi (1974)
Abigél 1-4. (1978)
Istenek és szerelmesek (1981)
Ők tudják mi a szerelem (1983)
Idegenek (1985)
Linda (1986)
Micike és az Angyalok (1987)
Szomszédok (1987)
Pasik (2001)
Csoda Krakkóban (2004)
Hóesés a Vízivárosban (2004)

Könyvei

Hogyan lettem senki? (1993, 2007, 2022) ISBN 9636025843
Olvasd a buszon! (2008) ISBN 9789634464822
Égi játszótársak (2012) ISBN 9789634466710
Hogyan lettem senki?; 3. bőv. kiad.; Magvető, Budapest, 2022 (Tények és tanúk)