A budapesti agglomeráció a Budapest központtal kialakult településtömörülés (agglomeráció), mely a magyarfővárost és a vele szorosan együtt élő, gazdasági, infrastrukturális, munkaerőpiaci és szolgáltatási tekintetben egymásra utalt településeket foglalja magába. A budapesti agglomeráció egyközpontú tömörülés: Budapest egymaga az agglomeráció népességének csaknem kétharmadát adja, a második legnagyobb településnek, Érdnek a népessége a budapesti lélekszám 4%-a, a népsűrűséget vizsgálva pedig a központtól a perem felé nagyjából állandó a csökkenés.
A budapesti agglomerációhoz hivatalosan tartozó 81 település felsorolását a budapesti agglomeráció területrendezési tervét rögzítő 2005. évi LXIV. törvény tartalmazza. 2007-ben e 81 településen összesen 2 457 787 fő, 2023-ban már 2 577 384 fő élt, ami Magyarország lakosságának közel egynegyedét jelentette. Ebből a főváros körüli települések össznépessége 2007-ben 755 290-et, 2023-ban pedig 906 380 főt tett ki.[1][2]
Története
A budapesti agglomeráció története 1850-től kezdődik. A polgári társadalom átalakulása, a modernizációs és a gazdasági folyamatok felgyorsulása révén Budapest népessége viharos gyorsasággal növekedni kezdett. Budapest lakossága 1870-ben 302 ezer, míg 1900-ban már 861 ezer volt. Budapest ipari, közlekedési és pénzügyi központtá vált. Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően indult meg Budapest agglomerálódása.
A budapesti agglomerálódásnak négy szakasza különíthető el. Az első szakasz 1850 előtti egy-két évtizedet öleli fel. Pest-Budához és Óbudához tapadva létrejött két kicsi földesúri telep, Újpest és Albertfalva. Újpest 1840-ben érte el a községi rangot. A két településre elsősorban a pest-budai céhekbe fel nem vett kontárok telepedtek le. Buda és Óbuda környékére német ajkú lakosságot telepítettek le, így német többségű települések jöttek létre, mint pl. Budakalász, Budakeszi, Budafok, Budaörs, Nagykovácsi, Solymár, Tétény és Üröm. Ezeket a települések a következő évtizedekben nem, vagy csak alig érték az agglomerálódás hatásai. Ennek fő oka a Budai-hegység okozta elzártság, és hogy nem voltak felparcellázható, nagybirtokos-területek. A Pesti oldalon két nagybirtokos tulajdonában voltak a földterületek, délkeleten a Grassalkovich családhoz tartozott a mai Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc és Soroksár egy része, míg északon a Károlyi családhoz a mai Újpest és Rákospalota.
A második szakasz 1850-től 1870-ig tartott. Ebben a két évtizedben az abszolutizmus lassította ugyan a városfejlődést, de a leendő főváros megteremtette a fejlődés alapfeltételeit, mint pl. a vasúthálózat kiépítésének a megkezdése, bankrendszer kiépítése, gyáripar alapjainak lerakása, agrártermékek kereskedelmi központjának a kialakítása. Ezek hatására korlátozottan, de megindult az agglomerálódás, leginkább csak a Pesti oldal északi területein. Itt Újpest emelkedik ki, ahol a lakosság 30 év alatt megnyolcszorozódott. Újpest mellett kisebb arányban, de nőtt a lakosság száma Rákospalotán és Rákoskeresztúron is. Ezen két településen megjelent a városellátó agrárgazdaság, zöldségeket, gyümölcsöket, tejet és tejtermékeket állítottak elő. Kialakult a városellátó övezet. A városhármas munkaerővonzása továbbra sem volt jelentős. A rendszeres napi ingázásnak a feltételei még nem voltak adottak. Ekkor még csak idénymunkások érkeztek a városhármasba szőlőművelésre és építkezésekre, ők a városhatáron belüli tömegszállásokon szálltak meg. A városhármas határainak közelében megjelentek a vendéglőházak, a budai oldalon az üdülőtelepek és a villák.
A harmadik szakasz 1870-től 1895-ig tartott. A városegyesítés után Budapest viharos gyorsasággal fejlődésnek indult. 1870 és 1890 között több mint 500 ezren költöztek Budapestre. Ez a dinamikus népességfejlődés nem állt meg Budapest határainál, hanem az elővárosi településekre is kihatott. A munkások és az ipar részben az elővárosokban telepedett le, a század végére megjelent a napi ingázás. Pest déli részénél a volt Grassalkovich-uradalmat felparcellázták, ami után megindult a telepesítés. Az első parcellázások a mai Kispesten és Pestszenterzsébeten indult meg. Az első ide betelepülők főleg szegényebb iparosok, iparossegédek, vasutasok és kistisztviselők voltak. 1887-ben adták át a ráckevei HÉV-et, aminek a hatására jelentős bevándorlási hullám indult meg Pest déli területeinél. Soroksár ekkor népesült be. Újpesten a kisipar és a gyáripar volt a jellemző, a lakossága 1870-ben 6 ezer fő volt, míg 1900-ban már 42 ezer fő. A XIX. század végére kialakulnak az elővárosok, a városhatár menti telepek, elsősorban a budapesti piacokra dolgozó kisiparosok és kisvállalkozók lakóhelyei. Budapest hatása egyre erőteljesebb volt egyes elővárosokra, pl. Rákospalota agrár-falusi településből kertvárosi településsé vált. Rákospalotára főleg tisztviselők, alkalmazottak és MÁV-dolgozók települtek. Soroksáron ezzel szemben továbbra is a mezőgazdaságból élt a lakosság döntő többsége, a beköltözők száma elenyésző volt. Rákoscsabán, Cinkotán, Békásmegyeren és Pesthidegkúton is hasonló volt a helyzet, mint Soroksáron. Tétény, Rákoskeresztúr és Budafok pedig Rákospalotához hasonlóan alakultak át, és lettek Budapest elővárosai a század végére. Budafokon a borászat, a sörgyártás és az élelmiszeripar váltotta fel az agrárgazdaságot. Budapest hatása a mai Budapest határainál is túlmutatott, legjelentősebb gazdasági-társadalmi hatása Pécelre, Csömörre és Törökbálintra volt. A legjelentősebb népességgyarapodás Budaörsöt, Telkit és Ürömöt jellemezte. A pesti oldalon főleg parasztgazdálkodás és ipari tevékenység, míg a budai oldalon ipari- és szabadidős tevékenység folyt.
A negyedik szakasz 1895-től 1950-ig tartott. Elkezdték kiépíteni az elővárosi tömegközlekedést. Először Újpestre és Kispestre indítottak omnibuszjáratokat. A ráckevei HÉV mellett átadták a szentendrei, a tétényi, a gödöllői és a csömöri HÉV-vonalakat. 1900 és 1907 között villamosvonalakat építettek ki az elővárosok közül Újpestre, Rákospalotára, Kispestre és Pesterzsébetre. A legnagyobb ingázóforgalom az elővárosok közül az északon lévő Újpest és Rákospalota felé voltak. Az elővárosi közlekedés kiépülésének hatalmas hatása volt a települések népességére és társadalmi szerkezetére. A fővárosi gyártelepeken munkát kereső tömegek Budapest határainál telepedtek le, valamint a budapesti szegényebb rétegek települtek át az elővárosokba. Nem csak a szegényebb rétegek települtek kijjebb, hanem a gyors tömegközlekedésnek köszönhetően a tisztviselők is, főleg Rákospalotára és Pestszentlőrincre. Átalakult az elővárosok társadalmi összetétele, a gyáripari munkások felváltották a korábbi kisiparosokat, a vasúti dolgozókat és az agráriumban dolgozó lakosságot. 1900 után az elővárosokban egyre erősebbé vált a helyi ipar szerepe. A befektetők egyre inkább az elővárosokba telepítették át a gyáregységeiket a kedvezőbb feltételek miatt (alacsony helyi adók, olcsóbb ingatlanok). Négy jelentős ipari terület jött létre, Újpesten, ahol a bőr- és asztalosipar, gépgyártás, izzólámpagyártás és a gyógyszeripar volt jelentős. Rákospalotán és Kispest–Pesterzsébet–Pestszentlőrincen, ahol a MÁV gépgyártása zajlott, valamit Csepelen, ahol a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek működött. 1910-ben Csepel lakosságának a 75%-a már az iparban dolgozott. Megindult Rákosmentén a telepek kialakítása, mint pl. Sashalom, Rákosliget és Rákoshegy. A tömeges betelepülők miatt az elővárosokban a helybeli születésűek aránya sehol sem haladta meg a 25%-ot. A gyors betelepülők számával nem tudott lépést tartani az infrastruktúra, ezért az elővárosokat főleg burkolatlan utcák, csatorna- és vízvezetékhiány, gyér közvilágítás jellemezte. Az infrastruktúra jelentős fejlesztése csak az 1920-as években indult meg. „Nagy-Budapest” ötletét 1908-ban vetette fel Bárczy István budapesti polgármester és Harrer Ferenc budapesti jegyző, azzal, hogy Budapesthez kellene csatolni a szomszédos településeket. Az I. világháború után Budapest fejlődése megtört, az agglomeráció települései viszont növekedtek. Az elszegényedett budapesti polgárság és tisztviselők, valamint a távolabbi vidékekről munkát keresők is az elővárosokba áramoltak. A két világháború között az elővárosi településeken főleg textilgyárak telepedtek, mint pl. a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár, Unió textilgyár, vagy a Magyar Posztógyár Rt. Tovább bővítették az elővárosi tömegközlekedést Pesthidegkútra, Budakeszire, Budaörsre, Solymárra és Ürömre. Az elővárosi települések töretlenül fejlődtek, sorra városi rangt nyertek: Kispest (1922), Pesterzsébet (1923), Rákospalota, Budafok (1926), és Pestszentlőrinc (1936). 1937-ben újra felmerült „Nagy-Budapest” ötlete, de a II. világháború miatt elmaradt a határmódosítás. Az elővárosok közül Soroksár, Nagytétény és Rákoscsaba maradt el a többi településtől, beáramló lakosság szinte alig volt, a helyi lakosság közel 20%-a még mindig a mezőgazdaságban dolgozott. A 20-as évektől erősebb agglomerálódás indult be Dunakeszin és környékén, a Budapest–Vác vasútvonal településein, és az alföld felé: Isaszeg, Pécel, Ecser, Maglód, Gyömrő, Üllő, Vecsés, Dunaharaszti és Tököl. A budai oldalon a Budai-hegység által elzárt településeken csak lassan kezdődött el ez a folyamat, egyedül Érd volt, ahol jelentősen megnőtt a lakosszám.[3]
1950-ben Budapesthez csatoltak 7 várost és 16 nagyközséget, ezzel létrehozva Nagy-Budapestet. De továbbra is független településként maradt előváros pl. Dunakeszi, Fót, Csömör, Kistarcsa, Pécel, Maglód, Vecsés, Gyál, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Érd, Budaörs, Budakeszi, Solymár, Üröm és Budakalász. A II. világháború után az erőltetett gazdaságfejlesztésnek köszönhetően nőtt Budapest munkaerőigénye. A főváros azonban nem tudta fogadni a beáramló tömegek egy részét, akik ezáltal kénytelenek voltak az elővárosokban letelepülni. A Kádár-rendszerben adminisztratívan is korlátozták a fővárosba költözést. Ezzel felpörgött az elővárosok agglomerálódása. Az 50-es 60-as évek gyors népességnövekedése révén az elővárosok lakóövezetté váltak. 1970-re egyes elővárosi településen az ingázók aránya meghaladta a 80%-ot. Budapest lakóövezete a Pesti oldalon nyúlt elég messzire, Hatvan, Jászberény, Újszász, Szolnok vonaláig. Az elővárosokba a bevándorlók többsége vidékről érkezett, míg a Budapestről kitelepülők főleg a Duna menti településekre és a Budai-hegységi településeke költöztek. A budapesti agglomeráció határait hivatalosan először 1971-ben jelölték ki. Ekkor 43 település került az agglomerációs gyűrűbe. Az elővárosi települések közül azok a települések jártak jól, amelyek rendelkeztek állami iparral, ugyanis ott állami lakásépítés folyt. A 80-as években már megjelentek a gazdasági hanyatlás jelei, Budapest munkaerőigénye csökkenni kezdett, új betelepülők alig érkeztek, stagnálni kezdett a lakosság száma, a fővárossal együtt az elővárosokra is jellemzően. A rendszerváltás után ezek a folyamatok felerősödtek a 90-es években, azonban az elővárosi települések többségében növekedésnek indult a lakosságszám, ez részben a Budapestről kitelepülőknek köszönhető. Az 1980-as években megjelent a szuburbanizáció, vállalkozók és értelmiségiek költöztek ki elsősorban az elővárosi településekre. A rendszerváltást követően, az 1990-es és a 2000-es években tömegesen alapítottak vállalkozásokat az elővárosokban, ezzel javítva a települések gazdasági helyzetét. Ekkor már a középosztály alsóbb rétegei is bekapcsolódtak a szuburbanizációba. 2005-ben törvényben rögzítették a Budapest agglomerációjához tartozó településeket, ami napjainkig összesen 81 települést ölel fel.[4]
A 2020-as covid-járvány alatt időszakosan felgyorsult a Budapestről az agglomerációba kitelepülő lakosság száma, ami fokozta az elővárosi települések telítettségből adódó komoly problémáit. A intenzív ütemű népességnövekedéssel aránytalanul lassan tart lépést az infrastruktúra fejlesztése. Elmarad a közművesítés, az túlterhelt közúthálózat rekonstrukciója és az új közintézmények kiépítése. Megnövekedett az ingázók és a gépjárművek száma, ami több elővárosi településen konfliktus forrása a régi és az újonnan betelepülő lakosság között.[5]
Szektorok
Budapest agglomerációjának a szektorai
A budapesti agglomeráció szektorait 2005-ben alakították ki, mikor meghatározták mely települések tartoznak az agglomerációba. A budapesti agglomeráció hat szektorra van felosztva: északi, keleti, délkeleti, déli, nyugati és északnyugati. A szektorok gazdaságilag, társadalmilag és területméretileg is eltérő képet mutatnak. A legnépesebb szektor a déli, míg a legritkábban lakott a nyugati. A legnagyobb szektor az északnyugati, míg a legkisebb az északi. 2011 és 2023 között a legtöbben a déli szektorba költöztek, míg a legkevesebben a délkeletibe. A legtöbb képzett ember az északnyugati szektorban él, míg a legkevesebb a délkeletiben. A legtöbb kisebbségi, és külföldi állampolgár az északnyugati szektorban él, míg a legkevesebb a délkeletiben. A helyi adóbevételekben a nyugati és az északnyugati szektor vezet, míg az utolsó helyre rendszeresen a délkeleti szektor kerül.[6][7][8][9] (Az ipari termelés volumenének tekintetében Pest vármegye eleve az ország második legfejlettebb régiója, a népesség gyarapodásához hasonlóan az ipari teljesítmény részesedésének aránya is számottevő fejlődést mutat: 2000-ben 8,6 %-kal, 2022-ben 11,8%-kal járult hozzá az ország éves GDP-jéhez.[10])
Északi szektor
Lakónépessége 2023. január 1-jén 142 717 fő volt, ami a budapesti agglomeráció össznépességének 5,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 11 188 fővel nőtt a szektor lakosság száma. 2023-ban az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 599 fő volt. 2022-ben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben a szektorban 44 103 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 36 118 fővel. 2022-ben a szektor lakónépességének 8,9%-a, mintegy 12 832 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és szlovák nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A szektor területe 238,24 km². Ez a legkisebb területű szektor. 10 település tartozik hozzá, ebből 5 városi, 1 nagyközségi és 4 községi rangú. Legnagyobb városa Dunakeszi. A szektorok közül a harmadik leggazdagabb szektor az északi. A keleti szektorral együtt egyre inkább a középrétegek lakóhelyévé kezd válni. A szektoron belül elkülönül a Dunakanyar térsége, ami dinamikus fejlődésével, jó forgalmi adottságaival és kedvező fejlettségi mutatókkal rendelkezik. Budapestről leginkább a IV., a XIII. és a XV. kerületekből költöznek ide.
Keleti szektor
Lakónépessége 2023. január 1-jén 147 848 fő volt, ami a budapesti agglomeráció össznépességének 5,7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 34 335 fővel nőtt a szektor lakosság száma. 2023-ban az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 468 fő volt. 2022-ben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben a szektorban 44 769 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 36 270 fővel. 2022-ben a szektor lakónépességének 9,5%-a, mintegy 14 102 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül román, cigány és szlovák nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A szektor területe 315,83 km². Ez a harmadik legkisebb területű szektor. 11 település tartozik hozzá, ebből 6 városi, 3 nagyközségi és 2 községi rangú. Legnagyobb városa Gödöllő. A szektorok közül a harmadik legszegényebb szektor a keleti. Az északi szektorral együtt egyre inkább a középrétegek lakóhelyévé kezd válni. A Gödöllői-dombság lankáira többségében Budapest XIV. és a XVI. kerületéből költöznek a legszívesebben.
Délkeleti szektor
Lakónépessége 2023. január 1-jén 114 419 fő volt, ami a budapesti agglomeráció össznépességének 4,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 10 290 fővel nőtt a szektor lakosság száma. 2023-ban az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 361 fő volt. 2022-ben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben a szektorban 35 369 fő, utánuk következő nagy csoport a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 19 978 fővel. 2022-ben a szektor lakónépességének 8%-a, mintegy 14 102 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és román nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben. A kisebbségek közül német, cigány és román nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A szektor területe 317,25 km². Ez a harmadik legnagyobb területű szektor. 9 település tartozik hozzá, ebből 6 városi és 3 nagyközségi rangú. Legnépesebb városa Gyál. A szektorok közül 2024-es adatok alapján itt volt a leglassabb az urbanizálódás és itt a legalacsonyabb egy főre jutó bruttó havi átlagjövedelem. A Pesti-hordalékkúpsíkság településeire Budapestről leginkább a X., XVII. és a XVIII. kerületekből költöznek.
Déli szektor
Lakónépessége 2023. január 1-jén 243 997 fő volt, ami a budapesti agglomeráció össznépességének 9,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 39 390 fővel nőtt a szektor lakosság száma. 2023-ban az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 661 fő volt. 2022-ben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben a szektorban 77 085 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 51 338 fővel. 2022-ben a szektor lakónépességének 9,5%-a, mintegy 23 139 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és román nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A szektor területe 368,94 km². Ez a második legnagyobb területű szektor. 15 település tartozik hozzá, ebből 1 vármegyei jogú, 8 városi, 2 nagyközségi és 4 községi rangú. Legnagyobb városa Érd. A szektorok közül a második legszegényebb szektor a déli. A szektor kapcsolata a Fővárossal laza, a jelentős helyi gyáripari és gazdasági bázisoknak köszönhető. Nagyarányú a keresztingázás. A szektor dunántúli része fejlettebb infrastruktúrával rendelkezik, mint a középső vagy a keleti része. Budapestről leginkább az V., VI., VII., VIII., IX., XI., XIX., XX., XXI., XXII. és a XXIII. kerületekből költöznek ide.
Nyugati szektor
Lakónépessége 2023. január 1-jén 104 200 fő volt, ami a budapesti agglomeráció össznépességének 4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 13 956 fővel nőtt a szektor lakosság száma. 2023-ban az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 343 fő volt. 2022-ben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben a szektorban 32 790 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 27 596 fővel. 2022-ben a szektor lakónépességének 13%-a, mintegy 23 100 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, ukrán és cigány nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A szektor területe 303,92 km². Ez a második legkisebb területű szektor. 12 település tartozik hozzá, ebből 5 városi és 7 községi rangú. Legnagyobb városa Budaörs. A szektorok közül a második leggazdagabb a nyugati. A északnyugati szektorral együtt Budapest agglomerációjának modern térsége. A rendszerváltást követően az előnyös közlekedési adottságainak köszönhetően megélénkült szolgáltatóipar és kereskedelem gócpontja lett. Számos bevásárlóközpont, raktártelep, logisztikai központ és vendéglátóhely működik itt.[11] A Budai-hegységben helyezkedik el a fővárosi agglomeráció elit lakóövezete. 2024-es adatok alapján itt volt a legmagasabb az egy főre jutó bruttó havi átlagjövedelem.[12] Budapestről leginkább a XII. kerületből költöznek ki ide.
Északnyugati szektor
Lakónépessége 2023. január 1-jén 153 199 fő volt, ami a budapesti agglomeráció össznépességének 5,9%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 15 929 fővel nőtt a szektor lakosság száma. 2023-ban az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 325 fő volt. 2022-ben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben a szektorban 45 653 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 43 290 fővel. 2022-ben a szektor lakónépességének 15,1%-a, mintegy 23 100 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, szlovák és cigány nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A szektor területe 471,85 km². Ez a legnagyobb területű szektor. 23 település tartozik hozzá, ebből 6 városi, 3 nagyközségi és 14 községi rangú. Legnagyobb városa Szentendre. Vásárlóerő-paritás alapján szektorok közül 2019-ben a legtehetősebb szektor volt.[13] A szektor a nyugati szektorral együtt Budapest agglomerációjának modern térsége. A szektorra jellemző az elit kertvárosi és a gyáripari lakóövezetek is. Az urbanizáció a nyugati szektorral együtt a legdinamikusabban fejlődő. A Pilis és a Visegrádi-hegység friss levegője leginkább Budapest I., II. és III. kerületéből vonzza az ide kiköltözőket.
Stasiun Mertoyudan Mertoyudan+343 m Stasiun Mertoyudan, 2018.Lokasi Jalan Mayor Jenderal Bambang SugengMertoyudan, Mertoyudan, Magelang, Jawa TengahIndonesiaKoordinat7°31′1.8005″S 110°13′35.1707″E / 7.517166806°S 110.226436306°E / -7.517166806; 110.226436306Koordinat: 7°31′1.8005″S 110°13′35.1707″E / 7.517166806°S 110.226436306°E / -7.517166806; 110.226436306Ketinggian+343 mOperator Kereta Api IndonesiaDaerah Operasi VI Y...
Lollipopsingel oleh Big Bang dan 2NE1dari album 2NE1Dirilis27 Maret 2009FormatUnduhan digitalDirekam2009GenreK-pop, electropop, bubblegum popDurasi3:14LabelYG EntertainmentPenciptaTeddy ParkProduserTeddy ParkVideo musikLollipop di YouTube Lollipop adalah lagu dari Big Bang dan 2NE1 yang dibuat untuk mempromosikan ponsel LG Cyon.[1] Lagu ini menyisipkan lagu tahun 1958 berjudul Lollipop yang ditulis oleh Julius Dixson dan Beverly Ross. Lagu ini merajai berbagai tangga lagu online, term...
Security agency in Ukraine Security Service of UkraineСлужба безпеки УкраїниEmblem of the Security ServiceFlag of the Security ServiceAgency overviewFormed20 September 1991; 32 years ago (1991-09-20)JurisdictionGovernment of UkraineHeadquarters32–35, Volodymyrska Street, Kyiv, 01034[1]Employees29,000 (November 2017)[2]30,000 (February 2014)[3]Agency executiveVasyl Malyuk[4], Head of the Security Service of UkraineParent a...
Об экономическом термине см. Первородный грех (экономика). ХристианствоБиблия Ветхий Завет Новый Завет Евангелие Десять заповедей Нагорная проповедь Апокрифы Бог, Троица Бог Отец Иисус Христос Святой Дух История христианства Апостолы Хронология христианства Ран�...
Questa voce o sezione sull'argomento Unità militari non cita le fonti necessarie o quelle presenti sono insufficienti. Puoi migliorare questa voce aggiungendo citazioni da fonti attendibili secondo le linee guida sull'uso delle fonti. Segui i suggerimenti del progetto di riferimento. Unità militari Unità Numero di soldati Grado del comandante Gruppo di fuoco 2-5 Caporale SquadraCarroPezzo 10-151 carro1 pezzo Caporal maggiore,Sergente PlotonePlotone carriSezione 30-504 carri2 o più p...
Northrop M2-F3 adalah pesawat terbang angkat kelas berat dibangun dari Northrop M2-F2 setelah jatuh di Dryden Flight Research Center pada tahun 1967. Hal ini dimodifikasi dengan sirip vertikal tambahan ketiga - berpusat antara sirip ujung - untuk meningkatkan karakteristik kontrol. The M mengacu pada manned dan F mengacu pada versi flight. Referensi Wikimedia Commons memiliki media mengenai Northrop M2-F3. NASA Dryden M2-F3 Photo Collection Diarsipkan 2004-12-16 di Wayback Machine. Wingless ...
Artikel ini perlu dikembangkan agar dapat memenuhi kriteria sebagai entri Wikipedia.Bantulah untuk mengembangkan artikel ini. Jika tidak dikembangkan, artikel ini akan dihapus. Yamini KrishnamurthyLahir20 Desember 1940 (umur 83)Madanapalli, Andhra PradeshKebangsaanIndiaDikenal atasTari Klasik IndiaGerakan politikBharatnatyam, KuchipudiPenghargaanPadma Vibhushan, Padma Bhushan, Padma Shri Mungara Yamini Krishnamurthy (lahir 20 Desember 1940) adalah seorang penari India terkenal dari gaya ...
For other uses, see Fort Douglas (disambiguation). This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Fort Douglas – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (May 2009) (Learn how and when to remove this template message) United States historic placeFort DouglasU.S. National Register of Historic PlacesU.S. N...
Disambiguazione – Lime rimanda qui. Se stai cercando altri significati, vedi Lime (disambigua). Limetta Limetta La limetta[1][2], nota anche come lima[3], è il nome comune dato a varie specie agrumi dalle caratteristiche simili, e specialmente a Citrus × aurantiifolia, detta semplicemente limetta. Altre specie conosciute con questo nome sono ad esempio: Citrus × latifolia (limetta persiana), Citrus hystrix (limetta kaffir), Citrus glauca (limetta del dese...
Inner city park in Johannesburg, South Africa The WildsView of Johannesburg CBD from The Wilds municipal Nature ReserveTypeInner city parkLocationHoughton Drive, Houghton, GautengNearest cityJohannesburgCoordinates26°10′27″S 28°3′10″E / 26.17417°S 28.05278°E / -26.17417; 28.05278Area16 hectares (40 acres)Created1937Operated byJohannesburg City ParksOpenAll yearParkingCnr of Houghton Drive and St. PatricksWebsitewww.jhbcityparks.com The Wilds is an...
Azerbaijan AirlinesAzərbaycan Hava Yolları IATA ICAO Kode panggil J2 AHY AZAL Didirikan7 April 1992PenghubungBandara Heydar AliyevKota fokus Ganja Nakhchivan Qabala Program penumpang setiaAZAL MilesAnak perusahaan Buta Airways Azal Avia Cargo Armada23Tujuan40Perusahaan indukPemerintah AzerbaijanKantor pusatBaku, AzerbaijanTokoh utamaJakhangir Askerov (Presiden)Karyawan800Situs webazal.az Azerbaijan Airlines (Azeri: Azərbaycan Hava Yolları) atau dikenal sebagai AZAL adalah maskapai penerba...
El-Hadji Diouf El-Hadji Diouf sous le maillot des Rangers. Biographie Nom El-Hadji Ousseynou Diouf Nationalité Sénégalaise - Française Naissance 15 janvier 1981 (43 ans) Dakar (Sénégal) Taille 1,80 m (5′ 11″) Période pro. 1998-2015 Poste Attaquant Parcours junior Années Club 0000-1998 FC Sochaux Parcours senior1 AnnéesClub 0M.0(B.) 1998-1999 FC Sochaux-Montbéliard 019 0(0) 1999-2000 Stade rennais FC 038 0(4) 2000-2002 RC Lens 061 (19) 2002-2005 Liverpool FC 080 0...
هذه المقالة عن المجموعة العرقية الأتراك وليس عن من يحملون جنسية الجمهورية التركية أتراكTürkler (بالتركية) التعداد الكليالتعداد 70~83 مليون نسمةمناطق الوجود المميزةالبلد القائمة ... تركياألمانياسورياالعراقبلغارياالولايات المتحدةفرنساالمملكة المتحدةهولنداالنمساأسترالي�...
مراد علي سفلي تقسيم إداري البلد إيران إحداثيات 37°25′36″N 45°12′00″E / 37.42666667°N 45.2°E / 37.42666667; 45.2 السكان التعداد السكاني 194 نسمة (إحصاء 2016) تعديل مصدري - تعديل مراد علي سفلي هي قرية في مقاطعة أرومية، إيران.[1] يقدر عدد سكانها بـ 194 نسمة بحسب إحصاء 2016.[2] �...
Canadian French-language television channel This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Unis TV channel – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (August 2019) (Learn how and when to remove this message) Television channel UnisCountryCanadaBroadcast areaNationalHeadquartersMontreal, QuebecProgra...
Heinrich Schütz Heinrich Schütz (8 Oktober 1585 – 6 November 1672) merupakan seorang komponis berkebangsaan Jerman. Dia merupakan komponis terbaik sebelum Johann Sebastian Bach dan sering dianggap satu dari komponis terbaik sepanjang abad ke-17 dengan Claudio Monteverdi. Hasil karya Il primo libro de madrigali (first book of madrigals) (Venice, 1611) Psalmen Davids (Book 1) (Dresden, 1619) Historia der frölichen und siegreichen Aufferstehung ... (History of the Resurrection...
