Apja ifj. Brunswick Antal gróf (1746–1793), gazdálkodó, író, anyja Seeberg Anna (1752–1830) bárónő volt, négy gyermekük született: Teréz, Ferenc (1777–1849), Jozefin (1779–1821) és Karolina (1782–1843). Brunszvik Antal korai halála után özvegységre jutott édesanyjával az 1800-as évek elején Magyarországon és Bécsben lakott, később húgával, özvegy gróf Deym Josephné Brunswick Jozefin (1779–1821) grófnővel, és annak két fiával Oroszországban, azután Svájcban élt.
Brunszvik Teréz Óvoda (Martonvásár) légi felvételen
Itt ismerkedett meg YverdonbanPestalozzival, aki nagy hatással volt rá. Később elvállalta testvére gyermekeinek nevelését és tanítását Csehországban, ezután Budára költözött. A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron ő állította fel az első karácsonyfátMagyarországon.[2] 1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt.[3] 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre.
1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma. Unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában. Mindemellett remekül zongorázott, szavalt, rajzolt, festett, sőt, németül verseket is írt. Családja kapcsolatban állt Beethovennel. A korábbi kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző „halhatatlan kedveshez” intézett leveleinek címzettjét, aki azonban az újabb feltételezések szerint inkább húga, Jozefin (Deym Józsefné) volt.
Felszólítás egy intézet felállítása iránt, melyet a kis gyermekeket gyámnevelő intézetek számára tanítók készítenének hazánk minden részeiben. Hely és év n. 4r.
Rajza azon véghetetlen haszonnak, melyeket a kis gyermekek oskolái nyújtanak. Hely és év n. 4r.
Rendszabási a nemzeti egyesületnek, a kisdedek koránti nevelésére nézve gyám- és képzőintézetek által. Pest, 1830
Számadás a' kisdedovó intézetekről. 1830-dik esztendei 1-ső juliustól fogva 1833-dik végéig; Egyetemi Ny., Buda, 1836 (hasonmásban: 1993)
"Magyarország, veled az Isten!". Brunszvik Teréz naplófeljegyzései, 1848–1849; sajtó alá rend., tan., jegyz. Hornyák Mária, ford. Rákóczi Katalin, Soós István; Argumentum, Bp., 1999
Brunszvik Teréz. Versek, cikkek, levelek, naplóidézetek; bev., vál., szerk. Hornyák Mária, ford. Kalász Márton et al.; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 2000 (Őrláng füzetek)
Beethoven Brunszvik Teréz naplóiban; sajtó alá rend., tan., jegyz. Hornyák Mária, ford. Dancsecs Zsuzsanna; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 2004 (Őrláng füzetek)
Brunszvik Teréz és kortársai Martonvásárról; vál., szerk., jegyz., bev. Hornyák Mária; sajtó alá rend. Hornyák Mária; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 2005 (Őrláng füzetek)
1938-ban kiadták naplófeljegyzéseit Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései címmel (szerkesztette és a bevezetőt írta Czeke Marianne). Gergely MártaTeréz, a kedves halhatatlan címmel megírta életregényét (Budapest, 1972).
1994-ben Budapest I. kerületében felavatták bronz mellszobrát, Kampfl József alkotását.
1999-ben „Magyarország, Veled az Isten!”, Brunszvik Teréz naplófeljegyzései címmel kiadták 1848–49-es naplójegyzeteit (Argumentum Kiadó, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Hornyák Mária).
Brunszvik Teréz-díj. Kiemelkedő óvodapedagógiai munkáért, valamint az óvodapedagógus képzésben kiemelkedő munkát végző oktatók elismerésére adományozható. A plakett Brunszvik Teréz domború arcképét és a Brunszvik Teréz-díj feliratot ábrázolja, Lebó Ferenc szobrászművész alkotása.
,_Budapest.jpg)
