Alsókorompai gróf Brunswick Antal (Pest, 1746. május 13. – 1793. november 5.), császári és királyi belső titkos, és a Helytartó-tanácsnál valóságos tanácsos, Bars vármegye főispánja, gazdálkodó, író, földbirtokos.[1]
A magyar főnemesi korompai Brunszvik családban született. Apja idősebb gróf korompai Brunszvik Antal (1718–1794), kancelláriai tanácsos, a Szent István Rend lovagja, aranysarkantyús vitéz, Esztergom vármegye főispáni adminisztrátora, földbirtokos, akit Mária Terézia, 1775. október 7-én kelt oklevéllel grófi rangra emelt.[2] Anyja Adelffy Mária, akinek a szülei Adelffy János, udvari kancelláriai tanácsos, aki 1714. augusztus 5-én magyar nemességet és családi címer adományozásban részesült III. Károly magyar királytól,[3] valamint Koller Erzsébet voltak. Ifjabb Brunszvik Antalnak a fivére alsókorompai gróf Brunswick József (1750–1827]) főispán, országbíró.
A bécsi Theresianum és a nagyszombati egyetem elvégzése után a kamara szolgálatába lépett. 1774-ben elvette a pozsonyi vár egyik udvarhölgyét, a szép és okos, de szegény Seeberg Anna bárónőt. Az 1780-as években királyi biztosként közreműködött a kolostorok feloszlatásában. Részt vett II. József közigazgatási reformjának bevezetésében. 1790-től Bars vármegye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense.
Házassága és gyermekei
Brunswick Antal 1774-ben feleségül vette báró Seeberg Anna (1752 – 1830. május 5.) kisasszonyt, akinek az apja Wankel Márton nagyszebeni kereskedő, akinek családját 1784-ben Seeberg néven bárósították. Brunswick Antal gróf és Seeberg Anna bárónő frigyéből született:
