Aradi Zsigmond, névváltozat: Landshut (Arad, 1838^[1] – Velence, 1899) szobrász.

Landshut Samu aradi tisztiorvos és Hirsch Anna fiaként született. 1862–63-ban a szobrászati szakosztály növendéke volt a Bécsi Képzőművészeti Akadémián.^[2] Előbb a bécsi Gasser, majd később a milánói Tandardini tanítványa volt. Első nagyobb műve, a Busongó Róma, mellyel a magyar szabadságharcot követő katasztrófát érzékíti költői és bánatos allegóriában, nem közönséges érdeklődést keltett tehetsége iránt. E szabad kompozíción kívül készített arcképeket is és ezek közül főleg Chorin aradi rabbi mellszobra válik ki a jellemzés erejével. Aradi később az olaszországi Velencébe költözött és magyarországi megbízások hiányában csak nagy ritkán adott életjelt magáról. Nagy szegénységben élt.^[3] Utolsó műve (1892) Kossuth Lajos mellszobra volt. Megmintázta korábban Jókainé Laborfalvi Róza képmását is.

• Aradi. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Adatai a PetÅ‘fi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bÅ‘v. kiad. Bp., 1935. GyÅ‘zÅ‘ ny.
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
• Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. Bp., Alinea Kiadó, 2000.
• Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz RezsÅ‘ Alapítvány, 2003.