PROFILPELAJAR.COM

	Bresztovszky Ernő
Született	1882. november 7.; Rimaszombat
Elhunyt	1922. február 18. (39 évesen); Bécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író; újságíró; kritikus; fordító;
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek)
	Bresztovszky Ernő aláírása
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bresztovszky Ernő (Rimaszombat, 1882. november 7. – Bécs, 1922. február 18.^[1]) magyar író, újságíró, zenekritikus, filmesztéta és műfordító, aki 1904-ben Gárdos Mariskával együtt lefordította az Internacionálét.

Élete

Bresztovszky Ede és Gryneus Vilma gyermeke, testvére volt Bresztovszky Ede író, újságíró és Bresztovszky Béla gépészmérnök.^[2]^[3] Nagyváradon tanult, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait, 1903 és 1921 között a Népszavánál dolgozott, Garami Ernő mellett a lap segédszerkesztője volt. Közgazdasági, politika, szociológiai és szociálpolitikai tárgyú cikkei voltak, amelyek a Népszava mellett a Szocializmusban, a Nyugatban, illetve munkásszaklapokban jelentek meg. 1909. augusztus 13-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Gárdos Máriával, Grünfeld Mór és Müller Janka gyermekével,^[3] akitől 1911-ben elvált.^[4] 1912. június 24-én Budapesten, a II. kerületben kötött házasságot Földessy Margit Irénnel, Földessy Károly és Keresztes Anna gyermekével.^[5] A házasságuk 1916-ban felbontatott.^[6] Az első világháború idején súlyos tüdőbajt kapott.

1909-ben Csizmadia Sándor támadást indított Ady ellen a Népszavában, mondván a „polgári nyafogásnak” nincs helye a munkások lapjában.^[7] Bresztovszky a kialakuló vitában Ady mellé állt, azonban kritikával illette mind Babitsot, mind pedig a Nyugat más költőit. 1922-ben Bécsben halt meg.

Marxot, illetve Zolát is fordított, az általa szerkesztett Proletárok verseskönyve c. antológiát 1913-ban adták ki. Szépirodalmi munkáit, cikkeit és tanulmányait a Népszaván és a Szocializmuson kívül a Világosság, a Munka szemléje, a Nyugat, a Munkásügyi Szemle, a bécsi Arbeiterzeitung, valamint különféle munkásszaklapok s más lapok és folyóiratok közölték.

Főbb művei

Alkotmányt Magyarországnak! Minő az igazi népképviselet?; Népszava, Bp., 1905
A tömegsztrájk kiskátéja (Bp., 1903)
Vasutasok lázadása (Bp., 1904)
Alkotmányt Magyarországnak (Bp., 1905)
Általános sztrájk és választójog Magyarországon (Bp., 1907)
Magyarország fekete statisztikája (Bp., 1909)
Jön a halálcsillag: rémlátások és valószínüségek (Bp., 1910)
Művésznyomor, művészgőg és egyéb elmélkedések (Bp., 1911)
Proletárok verses könyve. Ady, Csizmadia stb.; szerk. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1913
Miért?… Zsoltárok és emlékezések (Bp., 1919)

Főbb műfordításai

Émile Zola: A malom ostroma
Émile Zola: Igazság
Émile Zola: A patkányfogó
Marx és Engels válogatott művei

Jegyzetek

↑ Saját gyászjelentés.
↑ Bresztovszky Béla. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. május 14.
↑ ^a ^b Házasságkötése bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 920/1909. folyószám alatt
↑ A budapesti kir. törvényszék 65710/1911. sz. ítélete.
↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári akv. 482/1912. folyószám alatt.
↑ A budapesti kir. törvényszék 33939/1916. sz. ítélete.
↑ Ady Endre: Viták középpontjában. ELTE. (Hozzáférés: 2015. július 6.)

Források

Bresztovszky Ernő. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 16.
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai, 1967. 265. p.
Társadalmi lexikon, szerk. Madzsar József. Budapest, Népszava-Könyvkereskedés, 1928. 86. p.
Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.

További információk

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7