Szacsvai és esztelneki Szacsvay Imréné kövesdi Boér Emma (Keszthely, 1850. október 18. – Budapest, 1938. november 19.)[2][3] drámai színésznő. Boér János nevelt lánya.
Életútja
Boér János és Csecsinovics Zsófia leánya. Iskoláit Kolozsvárott végezte, s már gyermekként színpadra lépett. Első szerződése Follinus János igazgatóhoz kötötte, Kolozsvárra. Pályáját mint naiva kezdte 1865-ben és ezen a szerepkörön működött 10 évig. Játszott 1867-ben Molnár Györgynél Budai Népszínházban, majd 1868 októberében Paulay Ede a Nemzeti Színházhoz szerződtette a szende szerepkörre, később pedig később tragédiák hősnőit is megformálta. Itt első fellépte a Kaméliás hölgy címszerepében volt, a sajtó és közönség legteljesebb elismerése mellett. 1870. március 31-ig működött az intézménynél. Következő igazgatója Kocsisovszky Jusztin volt, 1871-ben pedig újból Kolozsvárra került, ahol két rövid időszakot kivéve (1873; 1879 Kassa; 1877; 1878) 1884-ig szerepelt. 1884. május 1-től nyugdíjba vonulásáig (1911) a Nemzeti Színház tagja volt. Halálát szívizomlob okozta. Örök nyugalomra helyezték 1938. november 21-én délután a Kerepesi úti temetőben a római katolikus anyaszentegyház szertartása szerint.
Első férje Dobronyi Ödön; később Szacsvay Imre felesége lett, akivel 1878 májusában kötött házasságot.[4]
Fontosabb szerepei
Reagan (Shakespeare: Lear király)
Gauthier Margit (ifj. Dumas: A kaméliás hölgy)
Szerafin (Csiky G.: Buborékok)
Hyppolita (Shakespeare: Szentivánéji álom)
Lujza (Schiller: Ármány és szerelem)
Claire (Vasgyáros)
Liszka (Tolonc)
Córa (47 cikk)
Lady Anna (III. Richárd)
Desdemona (Othello)
Cordélia (Lear király)
Margit (Egy szegény ifjú története)
Júlia (Romeo és Júlia)
Valamint a Tücsök, Fedóra, Makrancos hölgy, Erdő szépe, Stuart Mária, Odette címszerepei.
