Bogárdi Iván, született: Berger Iván (Sárbogárd, 1893. február 21. – ?, 1945 február előtt) zsidó származású magyar balneológus orvos, az állami gyermekmenhely laboratóriumának főorvosa volt.
Élete
Berger Vilmos és Engel Regina fiaként született.
A budapesti egyetemen végezte orvosi és kémiai tanulmányait. Az I. számú vegytani intézetben Winkler professzor tanársegéde volt 2 évig. Az első világháború idején a Soroksári-úti hadikórház, az Auguszta-barakk, 1918-ban pedig a Szent Gellért gyógyfürdő laboratóriumát vezette, 1919-től az állami gyermekmenhely laboratóriumának főorvosa volt.
Magyar és külföldi orvosi szaklapokban sok colloid-kémiai témával kapcsolatos munkája jelent meg, számos cikket írt a vér reakciójának megváltozásáról a gyógyfürdők hatása alatt és a Wassermann-reakcióról (szifilisz kimutatása). A minimális fehérje-mennyiségek mérésére újszerű eszközöket és eljárásokat fejlesztett ki.
1922. február 18-án Budapesten házasságot kötött a nála öt évvel fiatalabb Menczer Erzsébettel, Menczer Béla és Friedmann Leontin lányával.[1]
1927 májusában előadást tartott a balatonfüredi balneológiai kongresszuson a kénes fürdők vegyi és a meleg fürdők fiziológiai hatásairól.[2]
Egy 1931 májusában dedikált verseskötet azt sugallja, hogy baráti kapcsolatban állt Rónai Mihály András (1913–1992) műfordító, költővel.[3]
Berger családi nevét 1935-ben Bogárdira változtatta,[4] majd 1938. december 22-én áttért a református hitre. 1942. március 1-jén megszüntették a Magyar-Olasz Banknál végzett szakorvosi tevékenységét.[5]
1945-ben a nyilasok elhurcolták, nyomtalanul eltűnt.
Fia Bogárdi Mihály gyermekgyógyász, elektroenkefalográfus volt.[6]
Jegyzetek
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.