Dédapja tiszafüredi orvos volt, egyik dédanyja pedig a Pesti egyetemen szerzett 1844-ben szülésznői oklevelet. Anyja Menczer Erzsébet volt. Apja, dr. Bogárdi Iván (1893–1945) a Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely (ma Heim Pál Gyermekkórház) laboratóriumának főorvosaként dolgozott, 1945-ben a nyilasok elhurcolták.
1935 és 1943 között a Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumába járt, majd a második világháború után beiratkozott a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1950-ben szerzett orvosi oklevelet. 20 éven át - 1949-től egészen 1969-ig - a Heim Pál Gyermekkórházban működött, kezdetben a kórbonctani osztályon, majd minden osztályon hosszabb–rövidebb ideig. 1969-től 2 éven át a Madarász utcai gyermekkórház igazgató-helyettese volt, majd 1986-ig az Újpesti Kórház gyermekosztályának vezető főorvosa. Mindeközben a Csepeli és fél éven át a Tatabányai kórház osztályvezetője volt, a Kispesti Gyermekrendelőben pedig igazgató főorvosként működött.
1952 és 1980 között a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnökségének is tagja volt. Több évtizeden keresztül a Fővárosi Egészségügyi Albizottságban működött. 1967-től 40 éven át gyógyította a MÚOSZ tagjainak gyermekeit, 1998-tól kezdve volt a MÚOSZ tagja.
Halálának pontos időpontja kérdéses, ugyanis a temetés napja 2011. május 24-én volt.