A szifilisz (syphilis, lues), más néven vérbaj, bujakór, bujasenyvszexuális úton terjedő, idült lefolyású, fertőző nemi betegség. Kórokozója a pallidum alfajú spirochaeta nevű baktérium, a Treponema pallidum által okozott fertőzés, ami nagyon sokféle tünetet utánozhat, ezért nevezik a betegségek majmának is. A fertőzés elsősorban szexuális úton terjed, de az anya is megfertőzheti gyermekét a terhesség ideje alatt vagy a szülés során, ez esetben veleszületett, vagyis kongenitális szifiliszről van szó. A Treponema pallidum alfajai más, emberre veszélyes betegségeket is okoznak: frambőzia (pertenue alfaj), pinta (carateum alfaj), és bejel, vagy más néven járványos szifilisz (endemicum alfaj).
A betegség elnevezése Girolamo Fracastoro[1] (1478–1553) veronai orvostól származik: „Syphilis” eredetileg 1530-ban, latin nyelven írt versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bűnhődött, amit egy birkától kapott el. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (más források szerint spanyolkórnak), a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek. Régi, illetve népies elnevezései még a bujakór és a franc (mely utóbbi a „francia betegségből” ered). A korábbi feltételezések szerint Kolumbusz hozhatta be Európába, de több középkori európai lelet nyomán kiderült, hogy már előtte is létezett, pl. egy 2008-as szegedi tanulmány szerint Magyarországon a 15. század közepén is jelen volt a kór.[2] A genetikai kutatások szerint azonban a baktérium ma ismert törzse Dél-Amerikában alakult ki és csak onnan jöhetett Európába. A korábbi európai változata egy nem feltétlenül halálos, hosszú ideig túlélhető betegséget okozott és nem szexuális úton terjedt.[3]
A vérbaj tünetei attól függően eltérnek, hogy a betegség négy szakasza (elsődleges, másodlagos, látens és harmadlagos szakasz) közül melyikben lépnek fel. Az elsődleges szakaszt általában egyetlen szifiliszes fekély (nem fájdalmas, nem viszkető kemény elfekélyesedés a bőrön, a kórokozó behatolási helyén) jellemzi, a második szakaszban szétterjedt kiütés jelentkezik, amely rendszerint a tenyéren és a talpon jelenik meg. A látens szifilisznek nincsenek vagy alig észrevehető tünetei vannak, a harmadlagos szakaszban pedig gumma, idegrendszeri vagy szívproblémák jelentkeznek. A szifilisz „nagyszerű imitátorként” ismert, mert rendszeresen atipikus tünetekkel jelentkezik. Diagnosztizálása általában szerológia segítségével történik (Wassermann-reakció), de a baktériumok mikroszkóp alatt is jól láthatók. A kór sikeresen kezelhető antibiotikummal, intramuszkuláris (izomba adott) penicillin G-vel (neuroszifilisz esetén intravénásan), vagy ceftriaxonnal, súlyosan penicillinérzékeny egyének esetén pedig orális (szájon át beadott) doxiciklinnel vagy azithromycinnel.
Feltételezések szerint 1899-ben a szifilisz 12 millió embert fertőzött meg, és az esetek több mint 90%-a fejlődő országokban fordult elő. A friss betegek száma jelentősen lecsökkent az 1940-es években, miután a penicillin széles körben elérhetővé vált, majd az ezredforduló után a fertőzés gyakorisága újra emelkedni kezdett több országban, és sok esetben HIV fertőzéssel együtt fordul elő. Ez vélhetően a szexuális partnerek gyakori váltogatásának, a prostitúciónak és a csökkenő kondomhasználatnak tulajdonítható.[4][5][6]
Kórlefolyás
A betegség közvetlen kontaktussal szexuális úton (rendszerint a bőr és a nyálkahártyák sérülésein át), transzplacentárisan (a méhlepényen keresztül), illetve vérrel terjedhet. Ennek alapján megkülönböztethetünk szerzett (syphilis acquisita) és kongenitális, veleszületett szifiliszt (syphilis connatalis). A lues négy szakaszban jelentkezik: elsődleges, másodlagos, látens és harmadlagos.[7]William Osler „nagy utánzó”-nak nevezte más betegségeket jellemző tünetei miatt.[7][8]
Lappangás
Ez egy átlagosan 3 hetet felölelő időintervallum (10-90 nap). Ebben a szakaszban a spirochaeták nyálkahártyákon (genitális, orális, anális) keresztül jutnak be a szervezetbe, a behatolási kapuban szaporodnak. A kórokozó a szervezetben a véráram útján terjed.
Elsődleges szifilisz
Szifiliszes extragenitális fekély kézen
Az elsődleges szifilisz általában a fertőzött sebbel történő közvetlen szexuális érintkezés útján terjed.[9] Általában a kezdeti kontaktust követő 3-90 nap (átlagban 21 nap) után, a behatolási kapunak megfelelően bőrsérülés jelenik meg, amely kezdetben egy körülírt, élénk vörös, porctapintatú beszűrődés, majd ezen a területen megjelenik a szifiliszes fekély.[7] Ez általában (az esetek 40%-ában) egyetlen kemény, fájdalommentes, nem viszkető 0,3–3 cm átmérőjű bőrfekély, amelynek jól látható közepe és éles határszéle van.[7] Szövettanilag mononukleáris beszűrődés, makrofágok, limfociták jelenléte jellemzi. Ebben a stádiumban a treponemák a lueszes fekély váladékából mutathatók ki.
A bőrsérülés azonban szinte bármilyen formát ölthet.[10] Klasszikus formájában bőrfoltból alakul át papulává s végül erózióvá vagy fekéllyé.[10] Alkalmanként több sérülés is jelen lehet (~40%),[7] amely gyakrabban fordul elő, ha HIV-fertőzés is fennáll. A bőrsérülések fájdalmasak, érzékenyek lehetnek (30%), és a genitália körül is megjelenhetnek (2–7%). A leggyakoribb előfordulási hely nőknél a méhnyak (44%), heteroszexuális férfiaknál a pénisz (99%), homoszexuális férfiaknál pedig viszonylag gyakori az anális és rektális fekély (34%).[10]Nyirokcsomó megnagyobbodás gyakran (80%) előfordul a fertőzés környékén,[7] 7-10 nappal a szifiliszes fekély kialakulása után.[10] A bőrsérülés kezelés nélkül 3-6 hétig megmarad.[7]
Tünetmentes időszak
2–24 hét közti időszak. A fekély spontán gyógyul kezelés nélkül is, helyén jellegzetes kis csillag alakú heg marad vissza. Ezzel egyidőben a nyirokcsomóduzzanatok is nyomtalanul eltűnnek. Megfelelő és eredményes kezelés esetén a betegség további szakaszaira jellemző elváltozások elmaradnak, de ellenkező esetben a treponemák a szövetekben szaporodnak tovább, és a folyamat automatikusan átmegy a következő stádiumba.
Másodlagos szifilisz
A másodlagos szifilisz tipikus megjelenése: kiütés a tenyérenVöröses papulák és csomók a testfelület nagy részén a másodlagos szifilisz következményeként
A másodlagos szifilisz általában 4-10 héttel az elsődleges fertőzés után alakul ki.[7] Ekkorra a szervezet már túlérzékennyé vált a kórokozóval szemben, így bekövetkezik a folyamat generalizálódása. Míg a másodlagos betegség jellemzően igen változatos formákban jelentkezhet, a tünetek leggyakrabban a bőrt, a nyálkahártyát, és a nyirokcsomókat érintik, de felléphet lép-, máj- és általános nyirokcsomó megnagyobbodás, csonthártya- és ízületi gyulladás is.[11] A törzsön és a végtagokon - a tenyeret és a talpat is beleértve - szimmetrikus, vöröses-rózsaszín, nem viszkető kiütések (exantémák) jelenhetnek meg.[7][12] A kiütés makulopapulárissá vagy gennyessé válhat. A nyálkahártyán lapos, széles, fehéres színű, szemölcsszerű bőrsérülések (enantémák) is kialakulhatnak. Ezen bőrsérülések mindegyike baktériumokat rejt magában és fertőző. Egyéb tünetek a láz, torokfájás, rossz közérzet, súlyvesztés, hajhullás és fejfájás.[7] Ritkán előfordul májgyulladás, vesebetegség, ízületi gyulladás, csonthártyagyulladás, látóideg gyulladás, belső szemgyulladás és szaruhártyagyulladás.[7][13] Az akut tünetek általában 3-6 hét után elmúlnak;[13] az esetek 25%-ában azonban a másodlagos tünetek visszatérnek. Sokan, akik másodlagos szifilisszel jelentkeznek (a nők 40–85%-a, a férfiak 20–65%-a), nem számolnak be arról, hogy korábban klasszikus elsődleges szifiliszes fekélyük lett volna.[11]
Másodlagos szifilisz női nemi szerven
Latens szifilisz
A fertőzés után körülbelül egy évvel kezdődik, egy hosszabb tünetmentes periódus. Két szakaszra tagolható: korai és késői latens periódusra. A latens szifilisz késői szakaszában a beteg nem fertőző, de a transzplacentáris terjedés ilyenkor is bekövetkezhet. A tünetmentesség 3-30 évig tarthat.
A látens szifilisz meghatározása szerint szerológiai vizsgálattal bizonyított fertőzés, amelynél nem jelentkeznek a betegség tünetei.[9] Az Egyesült Államokban továbbá korai (kevesebb mint 1 évvel másodlagos szifilisz után) vagy késői (több mint 1 évvel másodlagos szifilisz után) változatot különböztetnek meg.[13] Az Egyesült Királyság két évnél húzza meg a határvonalat késői és korai látens szifilisz között.[10] A korai látens vérbajnál felléphetnek visszatérő tünetek. A késői látens szifilisz tünetmentes, és nem annyira fertőző, mint a korai látens szifilisz.[13]
Késői, harmadlagos szifilisz
Harmadlagos (gummás) szifiliszes beteg. Szobor a párizsi Musée de l'Homme-ból
Harmadlagos szifilisz körülbelül 3–15 évvel a kezdeti fertőzés után alakulhat ki és három további típusát különböztetik meg: gummás szifilisz (15%), késői neuroszifilisz, amely a központi idegrendszert támadja meg (6,5%), és szív- és érrendszeri szifilisz (10%).[7][13] Kezelés nélkül a fertőzött betegek harmadánál kialakul a harmadlagos betegség.[13] A harmadlagos szifiliszes betegek nem fertőzőek.[7]
Gummás szifilisz, vagy késői jóindulatú szifilisz általában 1–46 évvel - átlagosan 15 évvel - a kezdeti fertőzés után alakul ki. Erre a szakaszra a gummák krónikus megjelenése a jellemző, amelyek puha, tumorszerű gyulladásos göbök, méretük nagyban eltérő lehet. Általában a bőrön, csontokon, májon, heréken, de bárhol megjelenhetnek.[7] A gumma változó nagyságú, borsószemnyi-tyúktojásnyi képződmény, kezdetben tömött, később tapintása gumiszerűen rugalmas lesz (innen az elnevezése) és körülötte heges-kötőszövetes tok alakul ki, amely élesen elhatárolja a környezetétől. Idővel a gumma közepén elhalás támad, ami nem hajlamos elfolyósodásra.
A neuroszifilisz a központi idegrendszert érintő fertőzés. Kialakulhat korán – akár tünetmentes, akár szifiliszes agyhártyagyulladásként – vagy későn – meningovaszkuláris szifiliszként, általános bénulásként, vagy tabes dorsalisként. Utóbbi gyenge egyensúlyérzékkel és az alsó végtagokban érzett villámlásszerű fájdalommal párosul. A késői neuroszifilisz általában 4–25 évvel a kezdeti fertőzés után alakul ki. A meningovaszkuláris szifilisz rendszerint apátiával és rohamokkal jelentkezik, míg az általános bénulás demencia luetica és tabes dorsalis felléptével.[7] Előfordulhat, hogy a beteg Argyll Robertson-tünettel[m 1] jelentkezik, ahol mindkét kis pupilla összehúzódik a közeli tárgyakra történő fókuszálás során, azonban erős fény hatására nem.
A szív- és érrendszeri szifilisz általában 10–30 évvel a kezdeti fertőzés után alakul ki. A leggyakoribb komplikáció a szifiliszes aortagyulladás, amely aneurizma kialakulásához vezethet.[7]
Szervi elváltozások a harmadlagos szifilisz időszakában
Leggyakoribb a szív és érrendszer elváltozása: aorta aneurysma, aorta insufficiencia, koszorúerek szájadékának szűkülete. A szívizomban néha apró gummák képződnek. A tüdőben intersticiális gyulladás, majd fibrózis támad. Gummák is előfordulnak, elsősorban a jobb tüdő alsó lebenyében.
A májban is gyakoriak a gummák, amelyek hegesen zsugorodva a májat lebenyezetté teszik. A csontokban szintén gyakori a gumma. A csontszövet burjánzását eredményezheti, aminek következtében a külső felszínen és a velőüregben csontfelrakódást látunk. Az idegrendszer szintjén agyhártya-hegesedést és liquorkeringési zavarokat okozhat, illetve az agy homlok- és halántéklebenyének a sorvadását eredményezheti. A gerincvelő burkaiban kialakuló gyulladás a hátsó gerincvelői gyököket leszorítja, ami a felszálló érző pályák degenerációját okozza. Ez súlyos érzészavarokhoz és ataxiához vezet, a kórkép neve tabes dorsalis.
Kongenitális szifilisz
A veleszületett szifilisz a transzplacentáris (vagy diaplacentáris) terjedés következménye. Az anya luesze esetén a transzplacentáris fertőzés abortuszhoz, a magzat elhalásához vagy halvaszületéshez vezet. A magzatok 60-70%-a a méhen belül elpusztul.
A kongenitális szifiliszes fertőzés terhesség vagy szülés során történik. A szifiliszes csecsemők kétharmada tünetek nélkül születik. Az első néhány évben kialakuló leggyakoribb tünetek: hepatosplenomegália, vagyis a máj és a lép megnagyobbodása (70%), kiütés (70%), láz (40%), neuroszifilisz (20%), és tüdőszövet-gyulladás (20%), jellemzőek még a hólyagos kiütések, gummák, idegrendszeri károsodás tünetei, veseérintettség, fogak fejlődési rendellenességei.. Amennyiben nem kezelik, az esetek 40%-ában késői kongenitális szifilisz alakul ki, amely többek között a következő tüneteket produkálhatja: az orrnyereg deformációja, a sípcsont előrehajlása, az egyik kulcscsont szegycsont felőli végének megnagyobbodása (Higouménakis jel) vagy bizonyos ízületek szimmetrikus duzzanata (Clutton ízület), illetve idegrendszeri károsodás (progresszív paralízis), halláskárosodás, ízületi gyulladás.[14]
Kiváltó okai
Bakteriológia
A Treponema pallidum spirochaeták szövetpatológiája módosított Steiner ezüstimpregnációval
A Treponema pallidumpallidum alfaja spirális, Gram-festéssel nem mutatható ki és igen mozgékony baktérium.[10][15] Három másik, emberre veszélyes betegséget okozó rokon Treponema pallidum alfajok: frambőzia (pertenue alfaj), pinta (carateum alfaj), és bejel, más néven járványos szifilisz (endemicum alfaj).[7] Ezek nem okoznak neurológiai betegséget, mint a pallidum alfaj.[14] Az emberek az egyetlen ismert gazdaszervezetei a pallidum alfajnak.[16] A baktérium nem képes néhány napnál tovább élni gazdaszervezet nélkül és levegőn szappan vagy fertőtlenítőszer hatására elpusztul.[17] Kis genomja (1,14 MDa) miatt nem képes a tápanyagok előállításához szükséges metabolikus útvonalak kódolására. Lassú osztódási ideje van, több mint 30 óra.[10]
Terjedése
A szifilisz elsősorban nemi úton terjed, vagy terhesség során az anya átadja a kórt a magzatnak; a spirochaeta baktérium képes áthaladni az ép nyálkahártyán vagy a sérült bőrön.[7][16] Így a betegség átadható bőrsérülés környéki csókkal, valamint orális, vaginális és anális szex útján is.[7] Az elsődleges vagy másodlagos szifilisznek kitett személyek 30-60%-a fertőződik meg a betegséggel.[13] Fertőzőképességét jól példázza, hogy mindössze 57 organizmus beoltása 50%-os eséllyel megfertőzi a beoltott alanyt.[10] Az esetek legnagyobb része (60%) az Egyesült Államokban olyan férfiak körében fordul elő, akik más férfiakkal létesítenek testi kapcsolatot. A szifilisz vérkészítmények útján is terjed. Sok országban azonban végeznek szűrést, így a kockázat alacsony. A fertőzés rizikója közös tű használata révén alacsonynak tűnik.[7] A szifilisz nem terjed mindennapos tevékenységek során, sem wc-ülőke, jacuzzi, étkészlet vagy ruhanemű közös használata útján.[18]
Diagnózisa
Szifiliszvizsgálatra buzdító poszter, amelyen egy szégyentől lehajtott fejű nő és férfi látható (1936 körül)
A szifiliszt korai szakaszában nehéz diagnosztizálni.[10] Bizonyosan vérvizsgálat alapján vagy közvetlenül, vizuálisan, mikroszkóp segítségével lehet megállapítani a fertőzést. A vérvizsgálat gyakrabban használatos, mert könnyebb elvégezni.[7] A diagnosztikai vizsgálatok nem tudják megkülönböztetni a betegség különböző szakaszait.[19]
A szifiliszes fekélyből vett vérsavósötét látóteres mikroszkóp (darkfield) alatti vizsgálata alapján azonnal megállapítható a fertőzés. A kórházakban azonban nem mindig van megfelelő felszerelés vagy szakképzett személyzet, a vizsgálatot pedig a mintavételt követő 10 percben el kell végezni. A precizitás 80% közelében van, így a diagnózis megerősítésére jól használható, de nem zár ki más diagnózist. Két másik vizsgálatot lehet elvégezni a fekélyből vett mintán: közvetlen fluoreszcens antitest próbát és nukleinsavszál meghosszabbítását. A közvetlen fluoreszcens próba olyan antitesteket vizsgál, amelyeket fluoreszcenciával megjelöltek és amelyek specifikus szifiliszfehérjékhez kapcsolódnak, míg a nukleinsavszál meghosszabbítása olyan eljárásokat használ, mint a polimeráz-láncreakció, amely kimutat bizonyos szifiliszgéneket. Ezek a vizsgálatok nem időérzékenyek, mivel nincs szükség élő baktériumra hozzájuk.[10]
Megelőzés
2010 évi adatok szerint nincs még olyan oltóanyag, amely hatékony lenne a megelőzésben.[16] Az intim fizikai együttlét kerülése fertőzött személlyel hatékony a szifilisz terjedésének megfékezésében, csakúgy, mint a latexóvszer megfelelő használata, bár a kockázat még így sem hárul el teljes mértékben.[18][20] Emiatt az amerikai járványügyi központ (CDC) hosszú távú, kölcsönösen monogám kapcsolatot javasol nem fertőzött partnerrel, valamint tartózkodást az alkoholtól és egyéb olyan kábítószerektől, amelyek növelik a kockázatos, felelőtlen szexuális magatartás valószínűségét.[18]
Az újszülöttkori kongenitális szifilisz megelőzhető az anyák szűrésével a terhesség korai szakaszában és a fertőzöttek kezelésével.[21] Az Egyesült Államok betegségmegelőzési akciócsoportja (USPSTF) határozottan javasolja minden terhes nő szűrésének bevezetését az egész világon,[22] az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint pedig minden nő szűrése szükséges az első terhességi vizsgálat alkalmával, majd ismételten a harmadik trimeszterében is.[23] Pozitív eredmény esetén a partnereik szűrése is javasolt.[23] A kongenitális szifilisz azonban továbbra is gyakori a fejlődő országokban, mivel sok nő egyáltalán nem jut hozzá terhesgondozáshoz, és akik részesülnek benne, azok sem esnek át szűrésen.[21] Ez esetenként a fejlett országokban is előfordul, mivel a szifiliszfertőzés veszélyének (például droghasználat következtében) leginkább kitett személyek esélye a legalacsonyabb arra, hogy terhesgondozásban részesüljenek.[21] A szűrések hozzáférhetőségének javítására tett számos intézkedés hatékonynak bizonyult a kongenitális szifilisz visszaszorításában az alacsony és a közepes jövedelmű országokban.[23]
A szifilisz sok országban bejelentési kötelezettség alá tartozó megbetegedés, többek között Kanadában,[24] az Európai Unióban,[25] és az Egyesült Államokban.[26] Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatók kötelesek tájékoztatni a közegészségügyi hatóságokat, amelyek ezt követően – ideális esetben – értesítik az érintett személy partnereit.[27] A kezelőorvosok ugyancsak ösztökélhetik a betegeket arra, hogy partnerüket küldjék orvoshoz.[28] A CDC ajánlása szerint legalább évente szükséges azon férfiak szűrése, akik férfiakkal élnek szexuális életet.[29]
Kezelés
A szifilisz ábrázolása a középkorban (15. század)
Fertőzés korai szakaszában
A komplikációmentes szifilisz elsődleges kezelése továbbra is az egyszeri dózisban izomba beadott benzilpenicillin (penicillin G) vagy egyszeri dózisban szájon át beadott azitromicin.[30] Alternatív megoldásként szóba jöhet doxiciklin és tetraciklin is, a születési rendellenesség komoly kockázata miatt azonban ezek nem javallottak terhes anyák esetében. A különféle antibiotikumok - például makrolid, klindamicin, rifampin - következtében antibiotikum-ellenállás alakulhat ki.[16] A ceftriaxon – harmadgenerációs cefalosporin származék antibiotikum – kezelés lehet annyira hatékony, mint a penicillin-alapú kezelés.[7]
Fertőzés késői szakaszában
Neuroszifilisz kezelésére a penicillin G központi idegrendszeri gyenge penetrációja miatt ajánlott nagy adagokban intravénásan penicillint beadni a fertőzötteknek, minimum 10 napon keresztül.[7][16] Allergia esetén ceftriaxon alkalmazható, vagy meg lehet próbálkozni penicillin-deszenzitizációval. Más későbbi előfordulás kezelhető heti egyszeri, izomba beadott penicillin G injekcióval, három héten át. Allergia esetében – a korai fertőzésekhez hasonlóan – alkalmazható doxiciklin vagy tetraciklin, bár hosszabb ideig. A betegségnek ebben a szakaszában kezeléssel korlátozható a további progresszió, de a már bekövetkezett károsodásokra csekély hatással van.[7]
Jarisch–Herxheimer-reakció
A kezelés egyik lehetséges mellékhatása a Jarisch–Herxheimer-reakció. Gyakran egy órán belül jelentkezik és akár egy napig is fennmarad.[7] Ez a reakció nem-allergiás típusú, gyógyszerhatásra létrejövő immunválasz az antibiotikumos kezelés első alkalommal történő alkalmazására. A meglévő bőrtünetek kifejezettebbé válnak, és láz, hidegrázás, nyirokcsomó megnagyobbodás, izomfájdalmak léphetnek fel. Kiváltó okai a tömegesen széteső szifilisz-kórokozókból felszabaduló toxikus termékek, esetleg azok „szuperantigénjei”.[31]
Felmérések szerint 12 millió ember kapott szifilisz fertőzést 1999-ben, az esetek több mint 90%-a fejlődő országokban jelentkezett.[16] Évente hozzávetőlegesen 700 000–1,6 millió terhességre van befolyással, spontán vetélést, halva születést, és kongenitális szifiliszt okozva. Szubszaharai Afrika térségeiben a szifilisz a méhen belüli halálozások mintegy 20%-át okozza.[14] Az előfordulási arányok magasabbak az intravénás drogok fogyasztói körében, azok között, akik HIV fertőzést hordoznak, és azoknál a férfiaknál, akik férfiakkal élnek nemi életet.[4][5][6] Az Egyesült Államokban 2007-es adatok szerint a szifilisz hatszor gyakrabban fordult elő férfiak körében, mint nőknél, míg ugyanez az arány 1997-ben közel azonos volt.[33] A 2010-ben regisztrált esetek mintegy felét az afroamerikai népesség körében regisztrálták.[34]
A szifilisz igen gyakori volt Európában a 18. és 19. században. A világ fejlett országaiban a 20. század elejétől kezdve az antibiotikumos kezelés széles körű elterjedésének köszönhetően rohamosan csökkent a fertőzöttek száma, az 1980-as és 1990-es évekig.[15] A 2000-es év óta emelkedik a szifilisz előfordulási aránya az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Európában, elsősorban a férfiakkal szexuálisan érintkező férfiak körében.[16] Az amerikai nők körében azonban állandó maradt a szifilisz előfordulási ráta ez alatt az idő alatt, míg az angliai nők körében emelkedett, bár a férfiakéhoz viszonyítva lassúbb ütemben.[35] Az előfordulási arány az 1990-es évek óta emelkedőben van Kína és Oroszország heteroszexuális népessége körében.[16] Ez olyan, védekezés nélküli szexuális aktivitásnak tudható be, mint például a szexuális promiszkuitás, a prostitúció, valamint a védőeszközök használatának ritkulása.[16][35][36]
Amennyiben nem kezelik, a szifilisz halálozási aránya 8% és 58% között mozog, magasabb arányban a férfiaknál.[7] A szifilisz tünetei a 19. és a 20. században enyhültek, részben a hatékony kezelés elérhetőségének, részben pedig a spirohéták csökkent virulenciájának köszönhetően.[11] Korai kezelés esetén ritkán lép fel komplikáció.[10] A szifilisz következtében a HIV terjedésének kockázata kétszer-ötször nagyobb, és gyakoriak a társbetegséggel történő fertőzések (egyes városközpontokban 30–60%).[7][16] A betegség a modern orvostudomány szerint minden szakaszában gyógyítható, de a szövődményei és ezek késői felismerése miatt súlyosak is lehetnek például a vakság, a bénulás nem fordíthatóak vissza.[17]
Története
Rembrandt: Gérard de Lairesse portréja (1665–1667 körül), olaj-vászon. - De Lairesse festő és művészetfilozófus kongenitális szifiliszben szenvedett, ami súlyosan eltorzította az arcát és végül vakságához vezetett.[37]
A szifilisz pontos eredete nem ismert.[7] Két főbb hipotézis létezik, az egyik szerint a szifiliszt Kolumbusz Kristófamerikai utazásaiból hazatérő hajósok hozták magukkal Európába, míg a másik feltételezés, hogy a szifilisz már korábban is létezett Európában, csak sokáig nem ismerték fel. Ezeket nevezik „kolumbuszi”, illetve "Kolumbusz előtti" hipotéziseknek.[19] A rendelkezésre álló bizonyítékok leginkább a kolumbuszi hipotézist támasztják alá.[38][39] Az első feljegyzések egy európai szifilisz-járványról számolnak be 1494/1495-ben az olaszországi Nápoly városának francia megszállása alatt.[15][19] Mivel a fertőzést a hazatérő francia seregek terjesztették, kezdetben „francia kór” néven volt ismeretes, később „vérbaj” néven is emlegették, ami a mai napig is fennmaradt a köztudatban. A „szifilisz” szó először 1530-ban bukkant fel, Girolamo Fracastoro olasz orvos és költő latin nyelvű versének címeként, amely költeményben a betegség itáliai pusztítását írta le.[40] Ugyancsak ismert volt „nápolyi betegségként”.[41][42]
A kórokozó organizmus, a Treponema pallidum első beazonosítása 1905-ben Fritz Schaudinn és Erich Hoffmann nevéhez fűződött.[15] Az első hatékony gyógymódot (a Salvarsant) 1909-ben dolgozta ki Paul Ehrlich, majd ezt követték a penicillin kísérleti vizsgálatai és hatásosságának igazolása, 1943-ban.[15][41] A hatásos kezelés elterjedése előtt gyakran folyamodtak higanyos kezeléshez és izoláláshoz, és némely gyógymódok gyakran bizonyultak még a betegségnél is ártalmasabbnak.[41] A krónikák szerint a történelem számos híres alakja, például Franz Schubert, Arthur Schopenhauer, Édouard Manet[15] és Adolf Hitler[43] szenvedett ebben a betegségben.
Társadalom és kultúra
Művészetek és irodalom
Moll szifiliszben hal meg, Hogarth: A szajha útja című metszete
A szifiliszt elsőként ábrázoló műalkotások egyike Albrecht DürerSzifiliszes férfi című fametszete, amelyről azt tartják, hogy egy német zsoldost, egy landsknechtet ábrázol.[44] A 19. századi legendás végzet asszonya avagy „méregkeverőnő” eredete a feltételezések szerint részben a szifilisz okozta pusztítás, amelyre klasszikus példákat találunk az irodalomban is, például John Keats műve a Szép és irgalmatlan hölgy (La Belle Dame sans Merci).[45][46]
A képzőművész Jan van der Straet festménye az 1580-as év tájékán megörökített egy jelenetet, ahol egy szifiliszes férfit a trópusi pockfa(Guaiacum officinale) nedvével kezelnek.[47] Az alkotás címe Guajakum fa előkészítése és alkalmazása a szifilisz kezelésére. Mivel a művész belefoglalta ezt a képet az Újvilág ünnepléséről készült sorozatába, arra következtethetünk, hogy kétséges hatásosságától függetlenül ennek a kezelésnek akkoriban nagy jelentőséget tulajdonítottak az európai elit körében. A színekben és részletekben gazdag mű a gyógyító keveréket készítő szolgálókat ábrázolja, egy orvos felügyelete mellett, aki a háta mögött rejteget valamit, miközben a szerencsétlen beteg a gyógyírt kortyolgatja.[48]
Vizsgálatok Tuskegeeben és Guatemalában
Az Amerikai Egyesült Államok 20. századi történetének egyik leghírhedtebb vitatott orvosi etikai esete volt az a vizsgálat, amelyet az Alabama állambeli Tuskegee városában folytattak le.[49] A vizsgálatot az amerikai Közegészségügyi Szolgálat (Public Health Service, PHS) támogatta, a tuskegeei intézettel együttműködésben.[50] A vizsgálat 1932-ben vette kezdetét, amikor a szifilisz elterjedt probléma volt és nem volt rá biztonságos és hatásos kezelés.[8] A vizsgálat a tervek szerint mérési adatokkal szolgált a nem kezelt szifilisz előrehaladásáról. 1947-re megtörtént a penicillin validálása a szifilisz hatékony gyógymódjaként, és egyre szélesebb közben alkalmazták a betegség kezelésére. A vizsgálatvezetők azonban folytatták a vizsgálatokat anélkül, hogy a résztvevőknek felajánlották volna a penicillines kezelést.[50] Ez a mai napig vitatott, és egyesek állítják, hogy sok alany kapott penicillint.[8] A vizsgálat egészen 1972-ig folytatódott.[50]
Szifilisszel végzett kísérleteket Guatemalában is végeztek, 1946–1948 között. Ezeket az Amerikai Egyesült Államok szponzorálta humán alanyokon végzett kísérletekként, és Juan José Arévalo elnöksége idején folytatták le őket a guatemalai Egészségügyi Minisztérium és több tisztviselője közreműködésével. Az orvosok katonákat, börtönben fogvatartott fegyenceket és elmegyógyintézeti ápoltakat fertőztek meg szifilisszel és egyéb szexuális úton terjedő betegségekkel, az alanyok betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozata nélkül, majd antibiotikumokkal kezelték őket. 2010 októberében az Egyesült Államok hivatalosan kért bocsánatot Guatemalától ezeknek a kísérleteknek az elvégzése miatt.[51]
↑ abCoffin, LS, Newberry, A, Hagan, H, Cleland, CM, Des Jarlais, DC, Perlman, DC (2010. január 1.). „Syphilis in Drug Users in Low and Middle Income Countries”. The International journal on drug policy21 (1), 20–7. o. DOI:10.1016/j.drugpo.2009.02.008. ISSN0955-3959. PMID19361976. PMC2790553.
↑ abGao, L, Zhang, L, Jin, Q (2009. szeptember 1.). „Meta-analysis: prevalence of HIV infection and syphilis among MSM in China”. Sexually transmitted infections85 (5), 354–8. o. DOI:10.1136/sti.2008.034702. PMID19351623.
↑ abKarp, G, Schlaeffer, F, Jotkowitz, A, Riesenberg, K (2009. január 1.). „Syphilis and HIV co-infection”. European journal of internal medicine20 (1), 9–13. o. DOI:10.1016/j.ejim.2008.04.002. PMID19237085.
↑ abcWhite, RM (2000. március 13.). „Unraveling the Tuskegee Study of Untreated Syphilis”. Archives of Internal Medicine160 (5), 585–98. o. DOI:10.1001/archinte.160.5.585. PMID10724044.
↑ abcMullooly, C, Higgins, SP (2010. augusztus 1.). „Secondary syphilis: the classical triad of skin rash, mucosal ulceration and lymphadenopathy”. International journal of STD & AIDS21 (8), 537–45. o. DOI:10.1258/ijsa.2010.010243. PMID20975084.
↑ abcdefFranzen, C (2008. december 1.). „Syphilis in composers and musicians--Mozart, Beethoven, Paganini, Schubert, Schumann, Smetana”. European Journal of Clinical Microbiology and Infectious Diseases27 (12), 1151–7. o. DOI:10.1007/s10096-008-0571-x. PMID18592279.
↑ abcFarhi, D, Dupin, N (2010. szeptember 1.). „Origins of syphilis and management in the immunocompetent patient: facts and controversies”. Clinics in dermatology28 (5), 533–8. o. DOI:10.1016/j.clindermatol.2010.03.011. PMID20797514.
↑ abcSchmid, G (2004. június 1.). „Economic and programmatic aspects of congenital syphilis prevention”. Bulletin of the World Health Organization82 (6), 402–9. o. PMID15356931. PMC2622861.
↑U.S. Preventive Services Task, Force (2009. május 19.). „Screening for syphilis infection in pregnancy: U.S. Preventive Services Task Force reaffirmation recommendation statement”. Annals of internal medicine150 (10), 705–9. o. PMID19451577.
↑ abcHawkes, S, Matin, N, Broutet, N, Low, N (2011. június 15.). „Effectiveness of interventions to improve screening for syphilis in pregnancy: a systematic review and meta-analysis”. The Lancet infectious diseases11 (9), 684–91. o. DOI:10.1016/S1473-3099(11)70104-9. PMID21683653.
↑National Notifiable Diseases. Public Health Agency of Canada, 2005. április 5. [2011. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
↑Viñals-Iglesias, H, Chimenos-Küstner, E (2009. szeptember 1.). „The reappearance of a forgotten disease in the oral cavity: syphilis”. Medicina oral, patologia oral y cirugia bucal14 (9), e416–20. o. PMID19415060.
↑Hogben, M (2007. április 1.). „Partner notification for sexually transmitted diseases”. Clinical infectious diseases: an official publication of the Infectious Diseases Society of America44 Suppl 3, S160–74. o. DOI:10.1086/511429. PMID17342669.
↑Ficarra, G, Carlos, R (2009. szeptember 1.). „Syphilis: The Renaissance of an Old Disease with Oral Implications”. Head and neck pathology3 (3), 195–206. o. DOI:10.1007/s12105-009-0127-0. PMID20596972. PMC2811633.
↑Rothschild, BM (2005. május 15.). „History of syphilis”. Clinical infectious diseases: an official publication of the Infectious Diseases Society of America40 (10), 1454–63. o. DOI:10.1086/429626. PMID15844068.
↑Harper, KN, Zuckerman, MK; Harper, ML; Kingston, JD; Armelagos, GJ (2011. december 28.). „The origin and antiquity of syphilis revisited: an appraisal of Old World pre-Columbian evidence for treponemal infection.”. American journal of physical anthropology146 Suppl 53, 99-133. o. PMID22101689.
↑Nancy G. "Siraisi, Drugs and Diseases: New World Biology and Old World Learning," in Anthony Grafton, Nancy G. Siraisi, with April Shelton, eds. (1992). New World, Ancient Texts (Cambridge MA: Belknap Press/Harvard University Press), pages 159-194
↑„U.S. apologizes for newly revealed syphilis experiments done in Guatemala”, The Washington Post, 2010. október 1. (Hozzáférés: 2010. október 1.) „The United States revealed on Friday that the government conducted medical experiments in the 1940s in which doctors infected soldiers, prisoners and mental patients in Guatemala with syphilis and other sexually transmitted diseases.”
Syphilis – CDC Basic Fact Sheet (angol nyelven). cdc.gov / Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2005. március 18. (Hozzáférés: 2024. február 19.)
Syphilis and HIV (angol nyelven). szifilisz.com, 2013. január 20. [2024. február 19-i dátummal az [/hivinsite.ucsf.edu/InSite?page=kb-05-01-04 eredetiből] archiválva].
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Future plcJenisPerseroan terbatas terbukaKode emitenLSE: FUTRbagian dari FTSE 250IndustriPenerbitan majalah dan internetDidirikan1985; 39 tahun lalu (1985)PendiriChris AndersonKantorpusatBath, Somerset, EnglandTokohkunciRichard Huntingford(Pimpinan)Zillah Byng-Thorne(outgoing Direktur utama)Jon Steinberg(incoming Direktur utama)Pendapatan £825.4 juta (2022)[1]Laba operasi £271.7 juta (2022)[1]Laba bersih £122.2 juta (2022)[1]Karyawan2,989 (2022)&...
João Crisóstomo de Abreu e Sousa João Crisóstomo de Abreu e Sousa GCTE (Lisboa, 27 Januari 1811 — Lisboa, 7 Januari 1895), lebih dikenal sebagai João Crisóstomo, merupakan seorang politikus dan perwira militer, jabatan lainnya adalah wakil, menteri dan Presiden Dewan Menteri selama fase terakhir Kerajaan konstitusional Portugis. Sebagai perwira teknik militer, ia mencapai pangkat jenderal. Dia pertama kali terpilih menjadi anggota Majelis Rendah pada 1861. Dia adalah Menteri Angkatan ...
العلاقات الجنوب سودانية القطرية جنوب السودان قطر جنوب السودان قطر تعديل مصدري - تعديل العلاقات الجنوب سودانية القطرية هي العلاقات الثنائية التي تجمع بين جنوب السودان وقطر.[1][2][3][4][5] مقارنة بين البلدين هذه مقارنة عامة ومرجعية للدولتين...
أحمد العنزي معلومات شخصية الاسم الكامل أحمد عطا الله العنزي الميلاد 22 يناير 1999 (العمر 25 سنة)المملكة العربية السعودية الطول 1.73 م (5 قدم 8 بوصة) مركز اللعب لاعب وسط الجنسية السعودية معلومات النادي النادي الحالي نادي نجران(معار من الفيصلي) الرقم 90 مسيرة الشباب سنوات ...
Могила Мечетная Высшая точка Абсолютная высота367,1 м Расположение 48°15′46″ с. ш. 38°52′51″ в. д.HGЯO Страна Украина ОбластьЛуганская область Горная системаДонецкий кряж Могила МечетнаяМогила Мечетная Медиафайлы на Викискладе Могила Мечетная — возв�...
Scottish ships' carpenter (1874–1930) Harry Chippy McNishPhoto of McNish cropped from the 1914–1917 Imperial Trans-Antarctic Expedition crew photo.Born(1874-09-11)11 September 1874Port Glasgow, Inverclyde, ScotlandDied24 September 1930(1930-09-24) (aged 56)Wellington, New ZealandOccupation(s)Carpenter, ShipwrightSpouses Jessie Smith Ellen Timothy Lizzie Littlejohn PartnerAgnes Martindale Henry McNish (11 September 1874 – 24 September 1930), often referred to as Harry M...
Voce principale: Associazione Sportiva Martina Franca 1947. Associazione Sportiva MartinaStagione 1982-1983Sport calcio Squadra Martina Allenatore Mario Russo Presidente Franco Marangi Serie C25º posto nel girone C. Maggiori presenzeCampionato: Faggianelli, Mair, Rabacchin (33) Miglior marcatoreCampionato: Molinari (10) 1981-1982 1983-1984 Si invita a seguire il modello di voce Questa pagina raccoglie le informazioni riguardanti l 'Associazione Sportiva Martina nelle competizioni uffic...
Historical ruling class of Hamburg, Lübeck and Bremen Hanseat redirects here. For the three-wheeler, see Tempo (car). For the fishing trawler and vorpostenboot, see German trawler V 312 Hanseat. Reliefs of coats of arms of the three Hanseatic (sister) cities Johann Hinrich Gossler of the Hanseatic Berenberg-Gossler-Seyler banking dynasty, who married Elisabeth Berenberg and became owner of Berenberg Bank The Hanseaten (German: [hanzeˈaːtn̩], Hanseatics) is a collective term for th...
Federico LombardiDirektur Emeritus Kantor Pers Tahta SuciGerejaGereja Katolik RomaPenunjukan11 Juli 2006Masa jabatan berakhir1 Agustus 2016PendahuluDr. Joaquín Navarro-VallsPenerusGreg Burke[1]ImamatTahbisan imam1972Informasi pribadiNama lahirFederico LombardiLahir29 Agustus 1942 (umur 81)Saluzzo, Piedmont, ItaliaKewarganegaraanItaliaDenominasiKatolik (Ritus Roma)Jabatan sebelumnyaDirektur Program Radio Vatikan (1991-2005)Direktur Umum Pusat Televisi Vatikan (2001-2013) Sejarah ...
Township in Atlantic County, New Jersey, US For other places with similar names, see Hamilton, New Jersey. Township in New Jersey, United StatesHamilton Township, New JerseyTownshipWeymouth Road Bridge in Hamilton Township SealMotto: New Jersey's Largest MunicipalityLocation of Hamilton Township in Atlantic County highlighted in yellow (left). Inset map: Location of Atlantic County in New Jersey highlighted in black (right).Census Bureau map of Hamilton Township, Atlantic County, New Jer...
American industrialist and merchant For other people named George Stearns, see George Stearns (disambiguation). George Luther StearnsBorn(1809-01-08)January 8, 1809Medford, MassachusettsDiedApril 9, 1867(1867-04-09) (aged 58)New York City, New YorkOccupationMerchantSignature George Luther Stearns (January 8, 1809 – April 9, 1867) was an American industrialist and merchant in Medford, Massachusetts, as well as an abolitionist and a noted recruiter of black soldiers for the Union Army du...
Colonna del DiavoloAutoresconosciuto DataIII secolo Materialemarmo cipollino Ubicazionepiazza Sant'Ambrogio, Milano Coordinate45°27′44.37″N 9°10′29.56″E45°27′44.37″N, 9°10′29.56″E La colonna del Diavolo, o colonna imperiale, è una colonna di epoca romana posta in piazza Sant'Ambrogio a Milano nei pressi della basilica di Sant'Ambrogio. Il suo nome è legato a una leggenda secondo la quale la colonna fu testimone di una lotta tra sant'Ambrogio e il diavolo. La colonna, che...
يفتقر محتوى هذه المقالة إلى الاستشهاد بمصادر. فضلاً، ساهم في تطوير هذه المقالة من خلال إضافة مصادر موثوق بها. أي معلومات غير موثقة يمكن التشكيك بها وإزالتها. (ديسمبر 2018) لُعبت مرحلة المجموعات في دوري أبطال أوروبا 2005–06 ما بين 23 سبتمبر و7 ديسمبر لعام 2005. المجموعات مفاتيح الألو...
HachéeHachee Belanda dengan daging sapi dan bawang.Tempat asalBelandaBahan utamaDaging, ikan atau burung; sayuranSunting kotak info • L • BBantuan penggunaan templat ini Buku resep: Hachée Hachée (pengucapan Belanda: [ɦɑˈʃeɪ][1]) adalah rebusan tradisional Belanda yang terdiri dari daging, ikan, atau burung yang dipotong dadu dan sayuran. Hachee adalah contoh khas masakan tradisional Belanda yang berdasar pada daging sapi, bawang bombay dan asam (biasanya cuka at...
.jpg)
