PROFILPELAJAR.COM

	Berény Róbert
Született	1887. március 18.; Budapest
Elhunyt	1953. szeptember 10. (66 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	1. Spitzer-Somló Ilona („Léni”); 2. Breuer Etelka („Eta”)
Gyermekei	Anna
Foglalkozása	festőművész; plakátművész;
Iskolái	Julian Akadémia (1905 – 1900-as évek)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1950); Kossuth-díj (1951); Munkácsy Mihály-díj (1952);
Sírhelye	Farkasréti temető (21/1-1-25/26)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Berény Róbert témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Berény Róbert, 1902-ig Bakofen^[7] (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus; a magyar avantgárd kiválósága;^[8] az ún. Nyolcak alkotócsoport legsokoldalúbb egyénisége.

Életpályája

Berény Nándor ügynök és Lindner Franciska gyermekeként született.^[9] Apai nagyszülei Bakofen Sándor magánzó és Schulhof Dorottya, anyai nagyszülei Lindner Mór kereskedő és Grünfeld Júlia voltak.

Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt Matisse és Cezanne művészetének hatása alá került. A kortárs művészeti stílusirányzatokat tanulmányozta, művelte, a magyar Vadak közé tartozott.

Hazatérte után a Nyugatban publikált. Festészetére ekkor már az expresszionizmus és a kubizmus volt jellemző. 1909-ben tagja lett a később Nyolcak néven ismertté vált avantgárd csoportnak.

Tevékeny szerepet vállalt a tanácsköztársaság ideje alatt, a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetője lett. Plakátokat tervezett, ekkor született legismertebb plakátja, a Fegyverbe! Fegyverbe! című. 1919 után emigrált Németországba, Berlinben élt 1926-ig. Ebben az időszakban jelentek meg karikatúrái többek közt Bálint Alice-ról, Ferenczi Sándorról, Hermann Imréről.^[10]

Az 1930-as években stílusa közeledett a nagybányai művésztelepi tradíciókhoz, nagy hatással volt rá Ferenczy Károly és Bernáth Aurél művészete, bekapcsolódott a Gresham-kör munkájába. 1934-től ideje nagy részét Zebegényben töltötte. A festészeten és plakátok tervezésen kívül jelentős a grafikai munkássága is. Grafikáin nagyrészt vörös krétát, diófapácot, hígított tust alkalmazott, így azok egyediek lettek; nem kedvelte a sokszorosított grafikákat. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki.

Művei leginkább csendéletek, aktok és portrék.

Legtöbb művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, szép számmal vannak művei a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és magántulajdonban.

Életművének jelentős része még mindig feltárás alatt áll, mivel a XX. század viharai folyamán számos munkája eltűnt. Egyik kiemelkedő alkotását (Alvó nő fekete vázával) például Barki Gergely, a Nyolcak kutatója fedezte fel a Stuart Little, kisegér című film díszleteként – a művet 2014 végén, eretediségének tisztázása után sikerült Magyarországra szállítani.^[11]

Munkásságának kutatásában Passuth Krisztina művészettörténész ért el jelentős eredményeket.

Magánélete

Kétszer kötött házasságot. Első felesége Spitzer Ilona, Spitzer Gyula Jakab és Abeles Klára lánya volt, akit 1912. május 18-án Budapest V. kerületében vett nőül,^[12] de 1924-ben elváltak.^[13] Második felesége Breuer Etelka (1898–1977),^[14] Breuer Miksa és Justus Rudolfina lánya lett, akivel 1926-tól haláláig együtt éltek.^[15]

Kiállításai

1904, 1906, Salon d’Automne^[16]
1911, Nemzeti Szalon (Nyolcak), Budapest
1928, Ernst Múzeum, Budapest
1935, Fränkel Szalon
1963, Magyar Nemzeti Galéria, gyűjteményes kiállítás

Társasági tagságai

Díjai, elismerései

Művei

Festmények:1910-től
Cordatic plakát (1928)

Galéria

Csellózó nő - Berény Róbert legnépszerűbb műve^[17]
Macskás csendélet
Alvó nő fekete vázával
A Tanácsköztársaság idején készült plakát
Csúcs Ferenc által készített, Zebegényben található dombormű Berény Róbertről
Berény Róbert emléktáblája (Budapest XII. kerület, Városmajor utca 36.)
Berény Róbert sírja, Farkasréti temető: 21/1-1-25/26.; Lesenyei Márta szobrászművész alkotása (1976)

Jegyzetek

↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ ^a ^b Robert Bereny (holland nyelven)
↑ ^a ^b Robert Berény (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
↑ ^a ^b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b Berény, Róbert, Róbert Berény
↑ ^a ^b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
↑ A Belügyminisztérium 1902. évi 61064. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 4. oldal 11. sor.
↑ A Stuart Little, kisegérből került elő a kilencven éve eltűnt magyar festmény; Pándi Balázs írása; Index; 2014. november 26.
↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 211/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
↑ In: Karikaturen vom achten internationalen psychoanalytischen Kongress. Leipzig / Wien / Zürich, 1924
↑ Tóth Kriszta: Soha ne aludj el filmnézés közben!. kepmutato.wordpress.com, 2015. július 8. (Hozzáférés: 2015. május 15.)^{[halott link]}
↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 235/1912. folyószám alatt.
↑ Házasságkötési bejegyzése Spitzer Ilonával a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 235/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
↑ Breuer Etelka halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 138/1977. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
↑ Házasságkötési bejegyzése Breuer Etelkával a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 464/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
↑ Passuth Krisztina.Szücs György.szerk.: Gosztonyi Ferenc: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 – Függelék: Magyar festők a Salon d'Automne kiállításain (1903-1913). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1, 319. o.. Hozzáférés ideje: 2022. március 16.
↑ Száz szép kép - Berény Róbert: Csellózó nő, megjelent: eredetileg a Magyar Nemzeti Galéria honlapján, másodközlés: oszk.hu

Források

Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Életrajz

Irodalom

Oltványi Ambrus–Artinger Imre: Berényi Róbert (Magyar Művészet, 1936)
Végvári Lajos: Berényi Róbert (Szabad Művészet, 1953. 5. sz.)
Szij Béla: Berényi Róbert (Budapest, 1964)
Bernáth Aurél: Berényi Róbert (Látóhatár, 1966. 5–6. sz.)
Passuth Krisztina, A Nyolcak festészete Budapest, Corvina Könyvkiadó, 1967
Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk. Passuth Krisztina, Szücs György. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006

További információk

Berény Róbert festményei – TerminArtors.com
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929
Berény; Virág Judit Galéria és Aukciósház, Bp., 2014
Barki Gergely: Berény Róbert; Kossuth–MNG, Bp., 2015 (A magyar festészet mesterei)
A Nyolcak, szerk. Markója Csilla, Bardoly István, 2010